Biztosan megesett már mindenkivel, hogy megtréfálta önmagát úgy, hogy elhitte azt amit álmodik. :)Rendszeres élményem, hogy átverem magam a felébredés képeivel. Ugyanis annyira valósághûek...Ma gyakorlatilag a tegnapi valós elalvás képeit láthattam viszont. :)

Ott bukott meg a mutatvány, hogy biztos voltam benne, hogy beállítottam az ébresztést. :)

Így leleplezve aludtam szépen tovább... 

Lehet, ma össze fogok veszni valakivel, akivel nagyon nem szeretnék.

Történt, hogy szervezett egy "engesztelõ" találkozót egy barátomnak és nekem.

... 

Na szép, felébredek 5 kor és az órámra pillantva kicsit komoran a másik oldalamra fordulok...

Valahogy nem ment ez az alvás téma, de erõltettem :) siekreült, ami azt illeti kicsit túl jól is.

Látszik, hogy a nyers erõ ha nem is túl szépen de többnyire eléri amit akar :)

Elaludtam. 11 percet. :D

A metróban persze újra ámultam, hogy simán átjutok az õrökön úgy, hogy a bérltem másik oldalát mutatom nekik. Vagy röntgen szemük, vagy egy földöntúli érzék ami megmutatja, hogy ki bliccel, vagy nem érdekli õket.

Ezis csak egy nap. Nincs benne semmi új. :)

Kezdésnek jött a kelés és vele a szokásos lassúság... Futócucc felvesz, irány a Városliget. Jó, hogy közel van...

Körök leróva, elégedettség, hogy ma is megcsináltam. Bizony nem csak a csoki termel boldogság hormont :)

A meló a szokásos mederben haladt, pár bökkenõvel. Semmi komoly.

Sikerült kibírnom, hogy ne egyek mát csak gyümölcsöt.

Bár az igazat megvallva, nagyon akartam fõzni valami finomat. :)

Majd holnap. Vagy nem.