" Néhàny szàl viràg lelkednek, hogy szépség jàrja àt,
Mert viràzgò mosolya beragyogja lelked falàt.
Olyan tisztàk a viràgok, s mind olyan fàjdalmasan szép,
Mint nyàri égbolt zenitjén az azùrszìnü ég.
A fàradt test csak földi àrnyék, s néha, ha a fény teheti,
Az égböl leereszkedik hozzàd,
Hogy körbefonjàk szivedet a szeretet fénysugàr erei."