Sokat hallani mostanában ezekről a különös életmódot folytató parazitákról, és sok tévhit is elterjedt velük kapcsolatban.

A kullancsok az ember és az állatok egészségét károsító ízeltlábúak egyik legfontosabb csoportja. Hazánkban kb. 20 faj fordul elő. Nagyságuk kb. 2-5 mm, de a nőstények táplálkozás után 1-2 cm-es nagyságot is elérhetik. A kullancsok életük 90%-át a gazdaállaton kívül töltik, mindegyik fejlődési alak egyszer szív vért. Ez 2-12 napig tart, a fajtól, fejlődési stádiumtól stb. függően. A hímek kevesebb vért tudnak egyszerre felvenni, ezért ők ezt többször megismétlik.

Hazánkban csak úgynevezett háromgazdás kullancsfajok fordulnak elő. Ez azt jelenti, hogy a lárvák főként erdei rágcsálókon, gyíkokon szívnak vért, a következő fejlődési alakok erdei kisemlősökön, madarakon, a kifejlett példányok pedig nagyvadakon, háziállatokon és emberen. Ezeknek a háromgazdás fajoknak a fejlődése legalább 1-6 hónapig tart, de általában inkább 2-3 év.


Mikor is aktuális a kullancskérdés?
Többek közt az egyik általánosan elterjedt, téves nézet róluk, hogy nyáron "támadnak". Pedig hazánkban aktivizálódásuk március körül kezdődik, ekkortájt a hőmérséklet és a páratartalom is megfelelővé válik számukra. Éppen ezért a tavaszi, és a nyár végi-ősz eleji időszakban nagyon fontos, hogy figyeljük kedvenceinket, nem gyűjtöttek-e be néhány "potyautast" sétáik során. (Előfordult már januárban is kullancs-hullám, amikor enyhült az idő a kemény tél után!)


Hol élnek a kullancsok?
Ezek az állatok obligát (feltétlen) vérszívó paraziták, ami annyit jelent, hogy kizárólag vérrel táplálkoznak. Tehát fejlődésükhöz újra és újra fel kell keresniük egy gazdaszervezetet, ami lehet emlős, madár, hüllő, sőt esetenként kétéltű is. Életük 90%-át azonban a környezetben töltik. Itt ismét el kell oszlatnunk egy elterjedt tévhitet: nem a fákról ugranak kiszemelt áldozataikra, hanem elsősorban a rétek, parkok, kertek (!) talajközeli, páradús, fényszegény részeit kedvelik. Azaz gyakran egy fűszálra kapaszkodva várják megfelelő áldozatukat, amelyet kifinomult érzékszerveikkel "kiszagolnak" (biológiai-fizikai-kémiai ingereket érzékelnek).


Hogyan rögzítik magukat a bőrhöz?
A gazdaállatra kapaszkodva akár órákig is keresik a vérszívásra megfelelő részt. Azok a kedvező testrészek a számukra, ahol vékony a bőr, és a felszínhez közel vérér fut, valamint ahol nem éri direkt napfény a testet, így elsősorban a hónalj- és combhajlatok, nyak, fej). Itt szájszervükkel átvágják a felhámot, amely érzéstelenítő és véralvadásgátló anyagokat tartalmazó nyáluk miatt fájdalommentesen történik, majd cementszerű anyaggal rögzítik magukat a bőrhöz.


Mik a veszélyei, ha kullancs kerül kedvencünkre?
A kullancsok nem is vérszívásukkal okozzák a legnagyobb kárt, hanem az általuk terjesztett kórokozókkal. Éppen ezért, ha már felfedeztük állatunkon a parazitát - ami a néhány mm-es nagyságtól akár 1 cm-ig is növekedhet -, minél előbb törekedjünk az eltávolítására. A néphiedelemmel ellentétben nem érdemes semmilyen anyagot (pl. olajat) kenni a környékére, ugyanis a már említett rögzítési módszerük miatt, ha magát a kullancsot el is pusztítjuk, nem esik ki magától, és így a fertőzés veszélye továbbra is fennáll, sőt a fuldoklás során még több kórokozót öklendezhet a kullancs a vérbe. Óvatosan, csipesszel, hogy a potrohát össze ne nyomjuk, a feji részt megfogva húzzuk ki a parazitát. Erre gyógyszertárakban megfelelő célszerszámok kaphatók. Ha nem szívesen vállalkozunk erre a feladatra, vagy tartunk attól, hogy esetleg a feje bennszakad, akkor keressük fel állatorvosunkat mielőbb.
Kullancsokról



A kullancsok tehát terjeszthetnek különféle kórokozókat
vírusokat, baktériumokat, illetve egysejtű élősködőket. Ez utóbbiak közül kiemelt jelentőségűek a Babesia-fajok, amelyek sajnos az utóbbi években Magyarországon is egyre elterjedtebbek, és akár halálos kimenetelű betegséget is okozhatnak kutyákban (emberre nem veszélyesek). Ezért, ha már el is távolítottuk a kullancsot, egy hétig mindenképpen fokozottan figyeljük kedvencünket, nincsenek-e szokatlan tünetei. Leggyakrabban magas, akár 40.0 °C feletti lázzal jár a betegség, a kutya levert, bágyadt, étvágytalan, hányás is jelentkezhet. Mivel a Babesia a vörösvérsejtek szétesését okozza, a szemfehérje besárgulhat, a vizelet pedig sötétedik, esetenként akár kávébarna színű is lehet. Ha ilyesmit tapasztalunk, haladéktalanul vigyük állatorvoshoz a kutyát, mert ebben a stádiumban már komoly kezelést igényel (infúziós terápia). Ha pár napot késlekedünk, hosszantartó gyógyulás, idült betegség, vagy végső soron elhullás is bekövetkezhet.

A betegség megelőzésére hosszú távú védettséget biztosító védőoltás nem áll rendelkezésre. A védekezésben így a legfontosabb szerep a külső élősködők elleni szerek használatáé.


A másik megbetegedés, melyet a kullancsok terjesztenek, a Lyme-kór.
Ennek a baktérium okozta betegségnek humán vonatkozásai is vannak, hiszen embert és kutyát is megbetegíthet (emberről emberre, kutyáról emberre, illetve kutyáról kutyára nem terjed közvetlenül, csak kullancstól kaphatjuk el). Ebből a betegségből a kutyák nagy százaléka meggyógyul, de meg kell említeni, hogy a gyógykezelés hosszadalmassága miatt igen jelentős költségeket ró a tulajdonosra. A betegség megelőzésére kutyák számára létezik védőoltás.

Ha kullancsszezonban kutyánkon bágyadtságot, étvágytalanságot tapasztalunk, minél hamarabb forduljunk állatorvoshoz! Forrás - pharmaklinika.hu