Csajág története

Csajág Veszprém megye délkeleti csücskében, a Séd, a Sió és a Balaton által közrefogott Nyugat-Mezőföldön helyezkedik el, a Kelet-Balatoni Kistérség keleti szélén található. Légvonalban a Balatontól 3, közúton 6 km-re esik.  Népessége nem éri el az  ezer lelket, közel 900-an-en lakják.

Csajág őskori település maradványaira épült. A faluban és annak külterületén történt kutatások 10 lelőhelyet jelölnek meg, itt találhatóak őskori, római kori, és Árpádkori leletek.

Írásos dokumentum elõször 1259-ben említi, Chajagh néven. A kiszáradt Böjtény-völgyi patak mentén őskori és római településre utaló cserepeket találtak. A Várhegy-dűlőben római épületek nyomaira leltek. Vasút-építéskor Junonak és Minervának állított oltárkő, valamint Dionüszosz-szobortorzó került elő.

Érdekességként meg kell említeni, hogy Petneházi Zalánné Mál Bice templom kutató csajági református templomról írt tanulmánya szerint / de a református egyháztörténet is megemlíti/ a templom Árpádkori templom maradványaira épült műemlék jelleggel.  A templom építésekor Árpád-kori ékszerekre leltek.

 Pénzérmék tanúsítják, hagy évezredeken át folyamatosan lakott volt e föld, s útjain számos nép fordult meg.

Annak ellenére, hogy őskori településként említik Csajágot , az irodalom csak 1259-től jelöli és ettől kezdve több névvel is illeti, 1345-ben CHAYG, 1561-ben CHAYAG alias ZENTMÁRTONFŐLDE. Ebben az időben a falu papi birtokként a pálosok tulajdona volt, pontosabban a Pannonhalmi Apátságé. Az apátság mai is a pannonhalmi Szentmártonhegyen áll, így hozható összefüggésbe a Szentmártonhegy a Szentmártonfőlddel.

Az 1930-as évekig Csajágh, ezt követően csak Csajág.

A nehéz kiejtésű nevekre vonatkozóan a Földrajzi nevek etmológiai szótárának 301. oldalán találunk utalást, mely szerint a CAJATI, CZAJEK, CSAJÁK elnevezések szláv eredetűek, jelentésük „vár”, „remél”. /Az erre vonatkozó szláv irodalom a pozsonyi levéltárban található. / Amennyiben ez igaz, akkor már a magyarok bejövetelekor és Szvatopluk szláv fejedelem idején is létező település lehetett Csajág.

A XV. sz. végén főként a Vassányiak, Kutasyak és Csajághyak birtokolták. Közülük ma már csak ez utóbbi , a később megjelenő Jora, Inotai és Hénes nevek közül pedig e harmadik fordul elő a faluban. Jobbágyaik 14 forint állami adót fizettek. Később, az újkorra nemesei elszaporodtak. Időközben a falu elszegényedett és lakossága a felére csökkent, csak 1720-ra nyerte vissza korábbi nagyságát.

            A XIX. század elejére a nemesi birtokok elaprózódtak, a nemesek eladósodtak, így cselédeket már nem tartottak. Az erősen megcsonkult birtokaikat idénymunkásokkal, kis földjeiket családtagjaikkal voltak kénytelenek megművelni. A nemesi címüknek sem tulajdonítottak jelentőséget, fokozatosan azt is elhagyták.

Az első világháború még inkább elszegényítette az amúgy is szegény lakosságot. Aháborúban harcoló katonák közül többen sebesülten kerültek haza, sokan  hősi halált haltak. A település 42 hősi halottat gyászol. A hősök emlékére a református templom falára emlékmű került.

A második világháború további áldozatokat követelt úgy katonákat, mint polgári személyeket. Két zsidó családot /9 főt/ az auschwitz-i haláltáborba internáltak, közülük csupán ketten tértek haza. A fronton harcoló katonák közül 15-en hősi halált haltak. A csajági polgári személyek közül hadműveleti harcok során 13-an vesztették életüket, köztük két levente. Egy fő pedig a francia idegenlégió katonájaként hunyt el. 

A II. világháború áldozatainak szintén a református templom falán helyezetek el emléktáblát. 1944. december 6-tól 1945. március 22-ig állt itt a front, az ún. Margit-vonal, harcai igen sok pusztítást, szenvedést okoztak. A faluban lezajló harcok során 63 családi ház sérült meg, égett le, vagy vált lakhatatlanná. Mikor a település hadszíntérré vált, aknazár telepítéssel védték a lakosságot. A későbbiek folyamán ezek az aknák és a hátramaradt robbanószerek 3 ember életét oltották ki, két katonáét és egy 10 éves gyermekét.

Legtöbben 1829-ben lakták a községet. Ekkor 1998-an éltek itt. Közülük néhány nagybirtokos, 200-nál több zsellér, száz kisbirtokos. Negyven évvel ezelőtt még 1250 ember lakott a faluban.

Ma már kevés jel mutat arra, hogy valamikor híres szőlőtermő terület volt. Termelőszövetkezeti fölfejlesztésekor, a hatvanas évek elején kiirtották a szőlők, gyümölcsösök nagy részét , és 150 borpincét romboltak le. Leginkább a Makra-völgyön, de elszórtan másutt is virágzott a borfa.1945-öt megelőzően a község határa 3871 hold. Ennek csak 35,4%-át bírták kis- és középparasztok. A mintegy 700 hold felosztása nem oldotta meg a legégetőbb gazdasági és társadalmi problémát. 1951-tõl több termelőszövetkezetet erőltettek rá a falura. Az 1959-60-as kényszert követően, csak 1970 körül értek el megfelelő gazdasági szintet, ekkor olvasztották be a szövetkezetet a kajári Balatonfői MgTsz -be.

A helységben 1771 óta folyik szervezett oktatás. Kezdetben református lelkészek tanítottak, mivel a lakosság kálvinista volt. Az 1948-as államosításig néhány évtizeden át katolikus iskola is működött. A falu első tanítóját Nánási Jánosnak hívták, aki 1702-ben kezdte oktatni a csajági gyereket. Iskolája 1771 óta van a településnek. Az 1912-ben épült iskola az 1985-ös földrengés áldozata lett. A 8 tantermes, tornateremmel, informatika teremmel, nyelvi laborral  kibővített intézményben jelenleg a diákok száma 129.

2005 szeptemberétől a helyi református gyülekezet kezdeményezésére újra elindulhatott a keresztyén nevelés és oktatás az intézményben, felvállalva a katolikus és evangélikus gyerekek vallási nevelését is. Az iskola minden kisdiák előtt nyitva áll. 
Az intézmény fenntartója a Csajági Református Egyházközség.

Nem csak iskolája, hanem óvodája, bölcsődéje, orvosi rendelője, védőnői tanácsadója is van a településnek. Csajág nagy, akár 200 fő befogadására is alkalmas művelődési házzal, szépen felújított könyvtárral rendelkezik

2008-ig önálló hivatal, majd 2008. január 1-től Balatonkenese Nagyközség Polgármesteri Hivatal Csajági Kirendeltsége szolgálja intézményei és a 900 lakos igényeit. A víz- és gázellátás közművesített, a csatornahálózat kiépítése is megtörtént. Szép fekvésű sportpálya, az iskolánál korszerű sportterem fogadja az érdeklődőket. Üdítő túrák tehetők a Makra-völgy, a Kiserdő és a fülei erdő útjain.

Az utóbbi években megélénkült a helyi kulturális élet, köszönhetően a régi és az újonnan alakult civil szervezeteknek, az iskolásoknak, vagy éppen az óvodásoknak és bölcsődéseknek. Egész év folyamán rendezvények tucatjával próbálnak a helyi lakosok és az ide látogató vendégek kedvében járni.

 Csajág nevének hallatán mindenkinek felderül az arca és a csajági „röcsöge” felől kezd érdeklődni, hogy mi is volna az? 
Nos,  a „röcsöge” név, valójában egy hajdanvolt török kapitány neve volt, akit itt talált meg végzete és a falu határában lévő dombon temették el, amit azóta is Röcsöge dombnak neveznek. 

Legújabbkori ismertségét pedig vasútállomásainak köszönhette Csajág. A Balatonra tartó vonatok mindegyike megállt itt –  a mai napig is – mert Csajág kicsinysége ellenére vasúti gócpont, ahol elágazik a déli és északi vaspálya, ezért két megállója van mostanság is. Amikor hajdanán a kalauz bekiabálta, hogy Csajága - röcsöge megálló következik, a nyaralásban igyekvők csapatai örömmel kapták fel ezt a nevet, mint a Balaton előtti utolsó állomás jelentős és jóhangzású figyelmeztetőjét.  Egy biztos, ez a név Csajág (és Röcsöge) önmagában is érték, hiszen ismertsége még sokat segíthet fejlődésében, jövője kialakításában.

CSAJÁG KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉT BEMUTATÓ ESEMÉNYNAPTÁR

Az 1945. év előtti építkezések:

A nagyatádi Szabó István országgyűlési képviselő kezdeményezésére az első világháborúban harcoló nincstelen csajági szegényparasztoknak, illetve cselédeknek házhelyeket osztottak. 10-12 családos építési célra 400-600 négyszögöles házhelyet kapott. Akiknek nem volt földje , azok 1-2 katasztrális szántót is kaptak, a vitézek pedig vitézségi telket kaptak „proletárföldek” címen.
1905-ben megépült a Csajág községet átszelő Veszprém-Dombóvár közötti vasútvonal Csajág-Újpuszta megállóval.

1911-ben pedig a Budapest déli-pályaudvar – Tapolca között közlekedő második vasútvonal „Csajág – Röcsöge” elnevezésű állomással. 1934-ben megkezdődött a település villamoshálózatának kiépítése,

1959-ben művelődési ház épült,
1962-ben orvosi rendelő, tűzoltószertár, kisállomás, sportöltöző,

1963-ban pártszékház, községháza, posta, kisállomás Csajág megállóval, járdák keményburkolattal.

1965-ben megkezdődött az új nagyállomás építése, modern gyalogos aluljárókkal, négy sínpárral, két csonkavágány teherkirakodóval, valamint a Veszprém – Dombóvár és a Budapest-Tapolca vasútvonalak összeépítése. A vasútállomás 1966-ban átadásra került a forgalomnak.

1976-ban kiépült a regionális ivóvízhálózat.

1980-ban 50 férőhelyes óvoda épült a településen /Csajág-Küngös közös óvodája/

1985-ben ÁFÉSZ presszó létesítése 
1985. augusztus 15-én, 6 óra 29 perckor földrengés volt Csajágon és körzetében.

1986-ban önkiszolgáló élelmiszerbolt épült, autóbusz járat beindítása, autóbusz forduló és megálló építése járdaszigetekkel.

1987-ben új, 8 tantermes iskola épült. Gázcseretelep készült.

 1988-ban új körzeti orvosi rendelő és orvos lakás / Csajág és Küngös részére, csajági székhellyel/

regionális telefonhálózat kiépítése Csajágon

1991-ben vezetékes földgázhálózat, gázfogadóállomás kiépítése, hirdetőtáblák kihelyezése, ravatalozó felújítása

1992-ben postahivatal és fiók gyógyszertár kialakítása és működtetése

bitumenos járda építés, csapadékvíz elvezető árok lefedése a felső és az alsó  faluvég között, valamint a Vasút és a Radnóti utca között

 1993-ban utcák portalanítása bitumenezéssel, emlékmű állítása a II. világháború áldozatainak emlékére, autóbusz várók /4 db/ elhelyezése a buszmegállókban, ebből 1 áthelyezése a kisállomásra várónak.

1996-ban emlékpark épült Árpád fejedelem szobránál, játszótér épült játékokkal, címer és zászló – a település jelképeinek avatása

1998-ban Erzsébet királyné emlékkert bekerítése és emléktábla kihelyezése 1999-ben.

2001-ben jubileumi zászló adományozása Csajág községnek Magyarország 1000 éves fennállásának alkalmából

Milleneumi emlékoszlop avatása 2001. szeptember 1-én. Erzsébet királyné mell domborművének felszentelése az Erzsébet-kertben Szaniszló Judit református lelkésszel

2002-ben szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítése.

2005 szeptemberétől a helyi református gyülekezet kezdeményezésére újra elindulhatott a keresztyén nevelés és oktatás intézményünkben, felvállalva a katolikus és evangélikus gyerekek vallási nevelését is a Csajági Református Iskolában.

2007-ben a Napközi Otthonos Óvoda bölcsődével bővült Új ebédlő kialakítása iskolás gyermekink számára.. A könyvtárban internetezési lehetőség megteremtése. Sport utca újra aszfaltozása.

 
2008-ban a parkoló aszfaltozása, virágosítása.

A  könyvtár teljes belső felújítása, számítógépes állomány bővítése.

Szeder utca ívóvízhálózatának bővítése.

2009.

Az óvodánál játszótér, parkolóhelyek kerültek kialakításra, ezzel megszűnt a balesetveszély. 
Az oviban és a bölcsiben világítás korszerűsítésre is sor került. 

A tavasszal fejeződött be az ovinál az új játszótér kialakítása, amely pályázati pénzből, a Szülői Munkaközösség és az önkormányzat anyagi támogatásával valósult meg. A munkálatoknál segítettek az önkormányzat dolgozói, szülők, és a Kulturális és Szabadidő Egyesület tagjai.  

 A művelődési háztól a gyógyszertárig a régi, rossz járda helyére térkövet raktak le közmunkásaink. A használható felszedett járdalapokat felhasználtuk a Petőfi utcában a vízelvezető árok, illetve  a járda kiépítésén.

A település közvilágításának korszerűsítésre  is sor került, olyan utcákban is lett világítás, ahol eddig nem volt. Most már utcáink megfelelő világítással rendelkeznek, büszkék vagyunk erre a már régóta  fennálló probléma megoldására. 

  A falufejlesztésre beadott pályázat kedvező elbírálásban részesült, ezért az ősz folyamán megkezdődtek a felújítási munkálatok. A művelődési ház szigetelése, illetve nyílászáróinak cseréje már megtörtént.

Fákat, sövényeket ültettek a parkoló fenti részébe, a polgármesteri hivatal mellé, a József Attila utcai játszótérre pedig a fákon és sövényeken kívül még tuják is kerültek.

Könyvtár külső felújítása, nyílászárók cseréje.

 2010.

Befejeződött a faluközpont felújítása. Ennek keretében megszépült a Művelődési ház, a volt kisbolt, parkosítottunk a Művelődési ház és a Polgármesteri hivatal közötti területen, megszépült a parkoló és környéke, illetve a játszótér.

Kívülről felújítottuk a Polgármesteri hivatalt, a posta épületét és a gyógyszertárt.

Védőnői tanácsadó, orvosi rendelő épületének akadálymentesítése, ablakainak cseréje.

József Attila utca és Kossuth utca közötti járda építése.

Táncsics utca járdájának felújítása.

Bem utcában járda építése.

A focipálya melleti patak medrének kotrása, mélyítése, illetve új meder kialakítása. A májusi, júniusi árvíz miatt váltak szükségessé ezek a munkálatok. Egy hónapon belül háromszor sújtotta árvíz Csajágot.
 

     Készült : Simon Gyula

helytörténet kutató közreműködésével.