Új lehetőség a születendő gyermekek egészségének védelmében.
 
A vérképző őssejtek emberben történő gyógyászati hasznosítása évtizedek óta a mindennapi orvosi gyakorlat része. Az is régóta ismert tény, hogy a születéskor a köldökzsinórból nyert vérben is vannak őssejtek.
A köldökzsinórvérbõl nyert őssejtek mélyhűtött állapotban hosszú ideig tárolhatók, és jól alkalmazhatók a csontvelő pótlására (csontvelő-átültetés helyettesítésére).

Az őssejtek felhasználásában új lehetőségeket nyitott az a tudományos felismerés, hogy az úgynevezett kémiai indukció hatására az őssejtekből különböző típusú, speciális sejtek alakulnak ki. Így például az őssejtekben a retinoidsav hatására az agysejtek működéséért felelős gének aktiválódnak és speciális funkciót ellátó idegsejteket alakítanak ki. (Az emberi sejtek DNS állományának csupán kb. 3%-a aktív, hiszen az agysejteken belüli DNS-állománynak nem kell például vér-, csont-, ondósejt mûködést irányítani. A nem aktív DNS állományunkban magunkban hordjuk az evolúció hordalékát, így DNS-ünkben vannak a patkányban, szamárban, majomban és más állatokban megtalálható DNS-szakaszok is, amelyek nem mûködnek, szakszóval nem expresszálódnak. Bár néha mintha elõtûnnének...)
Ahogy bővülnek az ismereteink arról, hogyan alakul ki egy-egy szövet vagy szerv az őssejtekből, úgy nyílnak fantasztikus új lehetőségek a gyógyításban. Hiszen életünket előbb-utóbb betegségek keserítik meg, amikor is a speciális feladatot ellátó szervek és ezen belül a sejtek mûködése elromlik, emiatt képtelenné válnak küldetésük teljesítésére.

 Így a hasnyálmirigy szigetsejtjei megbetegedésük miatt nem tudnak inzulint termelni, ezért kialakul az I. típusú cukorbetegség. A szív izomzatát ellátó koszorúerek elmeszesedése olyan mértékű lehet, hogy elzáródnak, emiatt a szívizomzat vérellátás nélkül marad és elhal, vagyis szívinfarktus következik be. A központi idegrendszer bizonyos sejtjeinek megbetegedése pedig felelõssé tehetõ a Parkinson- és Alzheimer-kórért. Az orvosok sok mindennel megpróbálkoznak az e betegségekért felelõs szervek vagy sejtek működésének javításáért, de a kezelések hatásfoka korlátozott.

Éppen ezért régóta felmerülő igény a beteg szervek megújítása vagy újakra cserélése.

Az utóbbi igényt elégítik ki a szervátültetések, de az emberek közötti immunológiai különbségek miatt nehéz megfeleő szerveket találni. Ráadásul a szervátültetés után alkalmazott, ún. immunszupresszív (immunitást csökkentõ) kezelések sem teljesen veszélytelenek, (gyakoribbak lehetnek bizonyos fertõzések, fertõzõ betegségek, és daganatok is). Végül itt is érvényesül a madáchi megfigyelés: "sok az ember és kevés a fóka", vagyis több menthetetlen ember vár e gyógykezelésre, mint amennyi szerv rendelkezésre áll.

A köldökzsinór vérből származó őssejteket emberben először a csontvelő elégtelenségben a csontvelő-transzplantációjára (helyettesítésére) használták, mivel az őssejtekből könnyen alakulnak ki csontvelő sejtek. Ha valakinek az újszülött-kori köldökzsinór vére rendelkezésre áll, és ezt alkalmazzuk saját célú gyógykezelésre, a köldökzsinórvérbõl nyert őssejtekbõl előállított "saját" csontvelő beültetése természetesen semmiféle immunológia problémát nem vet fel.

Az orvosi tapasztalat a várakozásnak megfelelően azt igazolja, hogy összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, veszélytelenebb és hatásosabb a saját õssejtek alkalmazása a másoktól származó sejt- vagy szervátültetésnél. A köldökzsinórvér õssejteket szükség esetén jó eséllyel fogadja be a vérmintát adó testvére, vagy szülõje vagyis a közvetlen vérrokonai. Így elõfordulhat, hogy az újszülött testvér köldökzsinór-vére menti meg a daganatos testvért. A felhasználás lehetõségeit tovább bővíti az eltárolt sejtek szaporítása.

A tudományos eredmények azt igazolják, hogy az eltárolt köldökzsinórvér őssejtek károsodás nélkül harmincszoros számra szaporíthatók. Ez a lehetőség a „családi” felhasználás távlatait javítja.

A módszer jól bevált a csontvelő rosszindulatú daganatos betegségeiben, pl. a fehérvérűség (leukémia) különböző típusaiban.

Olyan rosszindulatú daganatos betegségekben, amelyek sugárterápiát vagy kemoterápiát (daganatellenes gyógyszeres kezelést) igényelnek, a gyógyító besugárzást illetve a gyógyszereket hasznos minél nagyobb adagban alkalmazni a gyorsan osztódó rákos sejtek elpusztítására. A kezeléshez használt szerek alkalmazásának azonban határt szab az ugyancsak gyorsan osztódó vérképzõ sejtek (csontvelõ sejtek) nem-kívánt károsodása. Az õssejtek révén nyert csontvelő pótlás lehetősége megengedhetővé teszi a sugárzás és kemoterápiás gyógyszerek dózisának a növelését, ezáltal pedig a daganatos sejtek hatékonyabb elpusztítását, (mivel a károsodott csontvelõ kifejezett kockázat nélkül pótolható).
A jelenlegi kutatási eredmények alapján a szakemberek a közeljövőben az őssejtekből nyert specifikus sejtek és szövetek sokkal szélesebb körű alkalmazását ígérik.

Csupán néhány olyan példát említek meg, amelyek már nívós szaklapokban megjelent közleményekkel támaszthatók alá. Az inzulint igénylő I. típusú cukorbetegségben már több kutatócsoport képes volt az őssejtekbõl előállított hasnyálmirigy-sziget (ún. Langerhans) sejtek bejuttatásával a szervezeten belüli inzulintermelést biztosítani. Mindezeknek köszönhetõen e betegeket időlegesen meggyógyították, így megkímélték őket a naponkénti inzulin-injekciózástól.

Az őssejtekbõl sikerült már bőrhámsejteket is produkálni, ezáltal a megégett betegek különben igen nehezen megoldható bőrpótlását elvégezni.

Több kutatócsoport beszámolt már arról, hogy az őssejtekből előállított szívizom-, illetve érsejtek képesek voltak a koszorúér betegség miatt elhalt szívizomzatban, tehát a hegszövetben értelepeket létrehozni és a szívizomsejteket pótolni.

Legtöbbet a központi idegrendszer súlyos betegségeinek őssejtekkel történő gyógyíthatóságáról olvashatunk a szakirodalomban. Az agysejtekrõl régóta tudtuk, hogy nem képesek károsodásuk után öngyógyításukra, az un. regenerációra. A magzati őssejtekbõl előállíthatók specifikus agysejtek több súlyos idegrendszeri betegség gyógyításában ígérnek új lehetõségeket.

Ilyen betegség az agy kötőszöveti (gliasejt) betegsége a szklerózis multiplex, és a dopamin termelő sejtek elhalása következtében kialakuló Parkinson-kór. Legtöbben a Parkinson kórral foglalkoznak és az őssejtekből előállított dopamint termelő agysejtek bevitele után többen javulást találtak a betegek állapotában.

Kanadában már beszámoltak szklerozis multiplexben szenvedő beteg őssejtekből előállított ép agysejtekkel történő hatásos kezeléséről is. Az Alzheimer–kór őssejtekkel történő gyógyításán is számos külföldi intézet dolgozik.

Legnagyobb jelentőségű azonban az agyi érkatasztrófák (tehát az agyvérzések, agyi értrombózisok és embóliák) után kialakuló agykárosodások kezelése lenne õssejtekből előállított ép agysejtek beültetésével. Több közlemény jelent már meg őssejtekbõl nyert idegsejteknek traumás-balesetes eredetűagy- és gerincvelő–sérültekben történt terápiás alkalmazásáról, és a beavatkozásokat végzõ szakemberek a jövőt illetően igen bizakodóak voltak.
A sajátcélú őssejt tárolással elsők között foglalkozó Cryo-Cell vállalat köldökzsinórvér őssejt bankja Brüsszelben működik.

 A jelenleg leghosszabb ideje felhasználható állapotban tárolt minta 23 éves (23 éve kezdtek elõször köldökzsinórvér őssejteket gyógyítás céljára tárolni). A tárolás időtartama a tudományos ismereteink szerint 100 évre kitolható. A Cryo-Cell a ma ismert legjobb orvos biológiai és biztonsági feltételekkel választja ki az őssejteket a köldökzsinórvér mintából és biztosítja az életképes őssejtek tárolását.

A brüsszeli intézmény magyarországi képviselője a várandóssal köt szerzõdést, aki ennek aláírása után megkapja a köldökzsinórvér vételéhez és transzportálásához szükséges egységcsomagot. A szüléskor a köldökzsinórvért (optimálisan 100-150 ml) a szülészorvos veszi le és ennek gyors és hatékony kijuttatását Brüsszelbe az e munkára szerveződött hazai cég biztosítja.

Az ottani intézmény a feldolgozás után azonnal jelzi annak sikerességét. Ha a vérmintára szükség van, a beteget kezelõ orvosokkal egyeztetett idõpontra és helyre a tároló cég biztosítja a minta eljuttatását.
Dr. Siklós Pál
szülész-nõgyógyász fõorvos