Ébred a Hajnal, testem könnyed.

Még érzem a másvilágól hozott pillekönnyű, lebegős énem. 

E közben a gondolatom, már halkan fülembe súgja:,,Ébredj! Szól a dal,

a boldogság dala.

"Felvirrad a Nap, egyre magasabbra szökken, és ahogyan emelkedik fel a térben, minden irányból a Fény sugarát szórja a földre. Az összes ember részese lesz e fénynek, én is kaptam belőle, és jut mindenkinek bőven. A Nap melegíti testem, az öröm boldogsággá terjed. 

Már szinte nem bírok magammal, lásd!

Az Aurám felkelt. Érzem ahogyan növekszik körülöttem a Fény, és Én kívül-belül ragyogok. A testem közelségét elhagyva felragyog körülöttem minden.( P.I. )