Az advent az egyházi év része, Jézus születésének az ünneplésére (karácsony) való előkészület. Az advent négy vasárnapot foglal magában, melyek közül a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső, azaz advent első vasárnapja jelenti az egyházi év kezdetét. Az adventi idő a Mária-kultusz kiemelkedő időszaka, ekkor hangzanak a hajnali roráté misék. A néphagyományokban az advent a szerelmi varázslatok időszaka is. A hozzá kapcsolódó számos népszokás egyike az „adventi koszorú” készítése.

Péter-Pál napja június 29.

Péter-Pál napja: aratás kezdete

Az aratás kezdetéhez kevés néphiedelem tartozik, az ünnepi kalendárium inkább az aratás befejezését tartotta számon. Június 29-e, Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb időpontja az aratás kezdetének, noha Vid (június 15.) és István napja (június 24.) ugyancsak elterjedt dátumok voltak.

Kevés népszokás fűződik a naphoz, az aratás vagy más néven a takarás befejezését sokkal jelentősebb eseményként tartották számon.

Bálok, táncmulatságok
A karácsonyi idõszak elmúltával, a mezõgazdasági munkák megkezdése elõtt, a telet záró idõszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a falvakban, illetve a nagypolgárság és az arisztokrácia a városokban. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek. A különféle szakmák, céhek báljai mellett megtalálhatók az asszonyok, sõt a gyermekek báljai is.

Falufeljáró menet
Gyakorlatilag a nagyobb falvakban tartott álarcos, jelmezes felvonulások, melyeket legtöbbször a farsang utolsó napjaiban, azaz farsang farkán rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figurák (cigány, koldus, betyár, vándorkereskedõ, borbély...), idõnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elõ. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvõlegény is, és különösen, ha abban az idõben nem tartottak valódi lakodalmat a faluban, tréfás esküvõt rendeztek nekik.

A farsang
A farsang hossza évrõl-évre változik, mivel zárónapja a húsvét idõpontjához kötõdik. Vízkereszttõl (január 6.) a húsvétot megelõzõ 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeibõl nõtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás idõszaka.

Vízkereszt utáni második vasárnap
Megemlékezés Jézus elsõ csodatételérõl, amikor a kánai menyegzõn a vizet borrá változtatta. A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el a történetet, majd a házigazda étellel-itallal vendégelte meg a jelenlévõket. Volt ahol el is játszották a bibliai történetet.

Január 22.

Január 6.
Vízkereszt napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután veszi kezdetét a farsangi idõszak. Háromkirályok napjának is nevezik, és a karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedésérõl, ekkor szentelik a vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belõle otthonukba is.

Az idei Idõsek napi ünnepélyt 2008. október 26.-án vasárnap délután 14.30-kor tarjuk a Vadász vendéglõben.

Községünk 282 fõ hetven éven felüli lakója kapott meghívót erre a mindannyiunk számára kedves ünnepségre.

Az ünnepi mûsort  Maráz Sándor apát plébánosunk és dr Molnár Erika jegyzõnk ünnepi köszöntõjével nyitjuk meg.

A mûsor további részében iskolánk ötödik osztályos tanulói, valamint  népi táncosai,a helyi Nyugdíjas-klub Nefelejcs Asszonykórusa és a Gyõri Szinház mûvészei: Karsai Kála és Krasznai Tamás, zenei kisérõjükkel szórakoztatját a megjelenteket.