Akire fogadtak.............

Ha elvinnétek ahhoz a levelem,
akihez ma tudom nem viszi el szellő,
mert súlya van szívének amikor nagyon fáj,
bár milyen szabad vágyon is tekergő....
bizony ilyenkor Földre húzza................
Mondjátok el neki hogy elfeledtem
hogy hajdan milyen lelkesen kerestem
a Hűségeset.
....s ha sárba ért a lábam, mindig csak akkor
amikor a tisztának látszó kutakból
nem a hűséges vizét húztam fel inni ,
csak a kalmárét.
Így szám szélén lefolyt , mi torkomon akadt,
s kört formált lassan a lábam alatt tócsának.
...és mondjátok el neki...
hogy elfeledtem,
hogy szép szavakkal áldva hányszor elrebegtem neki
"imáimat".
....de nem becsülte.
s ha ez játéknak volt nevezhető,
akkor játszottam.............
hogy talán .....valakinek ki lát is.....
szerethető vagyok.
De akkor,... a Víz tükrén mit láttam ....hol kalmár itatott
a szavam lassan a szívemre fagyott.
...s végül megmaradtam meg önmagamnak,
hogy ha Hűségest találok akkor a szavamnak legyen esélye Újra,
Valakiért felolvadva...
Érte Játszani!