HIÁNYZOL 
Igézve álltam, soká, csöndesen, 
És percek mentek, ezredévek jöttek - 
Egyszerre csak megfogtad a kezem, 
S alélt pilláim lassan felvetődtek, 
És éreztem: szivembe visszatér 
És zuhogó, mély zenével ered meg, 
Mint zsibbadt erek útjain a vér, 
A földi érzés: mennyire szeretlek!
Tóth Árpád