Kis türelmet...
http//:www.coockingvinylstore.com
The new album "Ark" is gonna be released 7th of june 2010!
HD version of the video is now alvaible (please see the link on this page)
I feel greater then the sum of all my parts
A domestic beast with a hairy Heart's
Trapped within a walled suburbia
I found my taste is somewhat underground
Between the shadows and the cracks
I’m building my Utopia
I need to beak free from all that binds
That makes me old before my time
In this world of Dystopia
My love is like a bright guiding light
Shining in the darkness of the night
The star of my Utopia
Refr:
In the motion of the sea
in the air that we breath
Can you feel me?
In the stars and in the trees
In the song of the bees
Can you hear me?
Caged, golden memories
Time has come to show your true feelings
I know it’s the only way to be
When the same old feelings come over me
I feel greater of all the sum of all my parts
A space jockey from a distant star marooned upon Dystopia
I found my taste is somewhat underground
Between the shadows and the cracks
I’m building my Utopia
Refr:
In the motion of the sea
In the air that we breath
Can you feel me?
In the stars and in the trees
In the song of the bees
Can you hear me?
Külső kivetítése az érzéseimnek - Brendan Perry, exDead Can Dance
- Mikor jelenik meg az új, Ark című szólólemezed? Sehol sem találtam a pontos időpontot, csak azt, hogy 2010 elején. (Megjelent)
- Valószínűleg április végén.
- Szóval előbb elkezded a turnét, és csak utána jelenik meg a lemez.
- Tudom, hogy ez nem a normális, megszokott menete a dolgoknak, de én nem is szoktam semmit normálisan csinálni. A lemez tavaly áprilisban kész volt, de elég sok problémám volt a menedzser- és lemezkiadó-kereséssel.
- És megoldódott?
- Valószínűleg igen. Jelenleg még tárgyalásokat folytatunk a Cooking Vinyl kiadóval, akiknél a Prodigy és az Echo & The Bunnymen is van.
- Akkor nem is játszod majd az új lemez számait a koncerteken?
- Csak három számot játszom majd az új albumról. Igazából hét-nyolc zenészre biztosan szükségem lenne az új számokhoz, de a mostani koncertekre csak négyet tudok magammal vinni.
- A három új szám mellett mit hallhatunk majd a koncerten?
- Írtam egy új szerelmes trilógiát, ami inkább gitárra épül, lesznek feldolgozások, számok az első szólólemezről (The Eye Of The Hunter, 1999) és természetesen régi Dead Can Dance albumokról is.
- Azt olvastam, hogy Peter Murphy-vel (a Bauhaus egykori frontembere – a szerk.) közösen
Nagyítás
Nagyítás
turnézol majd.
- Volt róla szó, de ő csak áprilistól ért volna rá, így választanom kellett, hogy vele turnézom vagy elkezdem nélküle korábban. Közben összeállt a csapatom, ő meg nemrég lebetegedett.
- Nem szoktál el a turnézástól?
- Nem hiszem! Nem aggódom, sokat gyakoroltam (mondja viccesen), és imádok koncertezni. Szóló-előadóként nincsenek kötelezettségeim másik három-négy zenésszel szemben. De most határozottan ezt akarom csinálni, koncertezni és lemezeket készíteni – ez a tervem a következő tíz évre. Most már van menedzserem, turnémenedzserem, ügynököm és talán kiadóm is. Az elmúlt időszak jó volt arra, hogy rengeteg inspirációt szívjak magamba, és most ezeket kifejezésre is szeretném juttatni.
- Amikor 2005-ben a Dead Can Dance újra összeállt egy „utolsó búcsúturnéra”, nem gondoltátok, hogy mégis csak jó lenne ismét együtt zenélni.
- Beszéltünk róla. Azt találtuk ki, hogy a turné után stúdióba vonulunk, de valahogy Lisa számai, amiket a turnéra írt, sokkal inkább a nyugati klasszikus zene irányába mozdultak el, míg én sokkal inkább kelet felé orientálódtam. Valahogy nem volt elég átfedés a kettőnk zenéje között ahhoz, hogy egy fedél alá hozzuk azt. Ettől függetlenül lehet, hogy a jövőben mégis összejön. Beszéltünk már róla, hogy írunk zenéket egy kis kamarazenekarra, koncertezünk vele, majd a „templomban” felvesszük.
- Biztos egészen különleges hangulata lehet a stúdiódnak a Quivvy templomban. Dolgoztatok együtt ott Lisával (Lisa Gerrard) Dead Can Dance-lemezeken is?
- Persze az utolsó kettőt itt vettük fel. Olyankor Lisa a családjával ideutazott, béreltek egy házat, és itt dolgoztunk.
- Mikor költöztél Írországba?
- 1992-ben, illetve nem, 1989-ben.
- Azt hittem, Londonban éltetek…
- Amikor Ausztráliából Európába költöztünk, egy ideig muszáj volt Londonban laknunk, de miután elkezdtünk pénzt keresni, gyakorlatilag bárhova költözhettünk. Lisa Spanyolországban akart letelepedni, én meg Írországban.
- Egészen pontosan Cavanban, ahol édesanyád is született. Érdekes utat jártál be. (Perry Londonban született, majd a családja kivándorolt Új-Zélandra. Első csapatával, a Scavengers-szel – később Marching Girls – Ausztráliába költözött, majd a Dead Can Dance-szel Londonba, és végül Írországban telepedett le. – a szerk.)
- Igen, mint egy furcsa öreg költöző madár vissza akartam térni az anyaföldre. Azt hiszem itt találtam meg azt a békét és nyugalmat, amire szükségem volt. Igazából a természet is nagyon hiányzott, Új-Zélandon az őserdő mellett nőttem fel.
- Egy kicsit akkor is furcsa, hogy egy híresség vagy akár mondhatjuk, világsztár leköltözik egy kis ír faluba, majd idővel elkezd workshopokat tartani a helybélieknek.
- Szeretem a vidéki életet, és igazából itt senkit sem csapott a földhöz, hogy híresség vagyok-e vagy sem. Ezt szeretem az írekben.
- És csinálod még a workshopokat?
- Igen, most körülbelül 12 emberrel. Az egész az ütősök szeretetéből jött, az afrikai, kubai, később a brazil dobok iránt. Én is részt vettem néhány ilyen workshopon, és nagyon érdekesnek találtam. Az ütősök az első lépés a zeneiség felé. Tulajdonképpen bárki csinálhatja, mert szinte mindenkinek van hozzá ritmusérzéke. Szóval én is elkezdtem workshopokat tartani, és aztán egyszer csak kipattant a fejemből, hogy „a mindenségit, ezt akár nemzetközi szinten is meghirdethetnénk”, és akkor néhány évig nyaranként szerveztünk nemzetközi workshopokat. Jó volt, de sokkal több időt elvett, mint ahogy azt az ember gondolná.
- Az első szólólemezeddel elkanyarodtál a DCD-es ösvényről, az Arkkal pedig úgy tűnik, mintha visszatérnél ehhez.
- A The Eye Of The Hunter sokkal inkább egy bluesalapú, gitáros lemez volt, míg a mostani Ark egy természetesebb, légiesebb zenei anyag, amiben rengeteg vonós van. Míg az Eye Of The Hunter egy belső utazás volt, az Ark sokkal inkább külső kivetítése az érzéseimnek. Az emberek lelkiismeretére, emberiességére, érzékenységére hat. Néhány számot a düh ihletett, mások egyszerűen frusztrációból született.
- A számok egy része jó pár éve íródott. A mai napig is így érzel ezek iránt a politikai, társadalmi témák iránt?
- Igen, sőt! Még mindig dühít az egész iraki háború, Bush és Blair politikája, miközben mindenki tudta, hogy az egész az újragyarmatosításról szólt.
- Akkor meg sem kérdezem, hogy kiről szól a Bogus Man (a Hamis ember című szám az új lemezről, ami egyéként egy Roxy Music dal címe is – a szerk.).
- A politikusokról általában. Korábban a politikusoknak voltak törekvéseik, céljaik. Manapság pedig egyre-másra robbannak ki a korrupciós botrányok. A politikusok csak egy csapat jogász, üzletember, könyvelő. Kiábrándult és csalódott vagyok, és ez a csalódottság benne van az új számokban.
- A lemez címe Ark (vagyis bárka), miért lett éppen ez?
- Több szinten is működik számomra: egyrészt benne van a Biblia-referencia, a túlélés ökológiájára is utal, számomra pedig még egy menedékhelyet is jelent, ami leírja az utat, az idő múlását.
- Mindig is rengeteg dologgal foglalkoztál a zene mellett. A fényképezéstől a csillagászatig…
- Érdekel az asztronómia, az asztrofizika, az idő és a végtelenség … (sorolja és még megemlít egy sor -nómiát és -lógiát.) Melyikről szeretnél beszélgetni?
- Nem is tudom, ti ilyen dolgokról szoktatok teázás közben beszélgetni?
- (nevet) Igen, ma például a nulla történelmét vitattuk meg, ami sokáig nem létezett, és még a reneszánsz idején is a gonosz számának tartották, sőt még az új millennium idején is problémát okozott. Ezek a dolgok lenyűgöznek.
- Akkor már értem, miért nem marad időd a zenélésre.
- (nevet) Igaz, hogy könnyen elkalandozok, de azért nincs olyan nap, hogy ne zenélnék.
- Mostanában milyen hangszereken?
- Biztos, hogy előveszem a gitárt, az údot (arab lant), a mandolint, a baglamát (török hangszer) vagy a buzukit. Egyiknek sem vagyok a mestere, de szeretem őket.
Kategória: Zene
Feltöltés ideje: 14 éve
Látta 266 ember.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!