Jézus tehát ezt mondta: “Amikor felemelitek az Emberfiát, akkor tudjátok meg, hogy én vagyok, és önmagamtól nem teszek semmit, hanem ahogyan az Atya tanított engem, úgy mondom ezeket. (János 8:28)

Ez a második alkalom, amikor Jézus a felemeltetéséről beszélt (Első: Jn 3:14; Harmadik: Jn 12:32-33.) Az Írás magyarázata szerint ez utalás volt a keresztre feszítésre. A felemelés a földről való felemelésről és a kereszten való függésről beszél. A zsidók megértették, hogy Jézus a haláláról beszélt.

A keresztre feszítés nemcsak úgy “megtörtént”. Isten tervezte így. Ez azt jelenti, hogy Istent terhel minden felelősség, ezért és akik a tényleges kivitelezői voltak Jézus elutasításának és megfeszítésének azok nem vétkesek? Egyáltalán nem. Jézus azért jött a földre, hogy meghaljon helyettünk, ezáltal megvásárolja számunkra a megváltásunk. Ez az Ő terve volt, de nem kényszerített senkit arra, hogy végrehajtsa. Szolgálata és üzenete közvetlen szembenállás volt az ördöggel és követőivel. Jézus iránti gyűlöletük eredményezte, hogy szabad akaratukból megfeszítették a Messiást.

Isten, bölcsességénél fogva egyszerűen tudta, hogy mit fog tenni az ember és elhatározta, hogy felhasználja az emberek elutasítását terve kivitelezéséhez. Ő sohasem gyakorol kontrollt akaratunk fölött azért, hogy végrehajtsa a sajátját.

Ha az ember igazán megérti a kereszt üzenetét, akkor megérti a kegyelmet. Jézus nem pusztán egy jelképes áldozatot mutatott be értünk. Ő mindent kifizetett. Semmilyen áldozat nincs, amit bemutathatnánk, hogy hozzátegyünk, vagy helyettesítsük Krisztus áldozatát. Ő már mindent elvégzett és ezért örökké hálásak lehetünk

Andrew Wommack