tI CSILLAGOG ,ti árva csillagog,én is talán a testvéretek vagyok. Mert az a sorsom ami a tiétek.

Égek,kiégek,ahogy ti kiégtek.Nem üstökös parányi szürke bolygo.

Magányos éji vándorhoz hasonló.

Ugy járom itt lent ezt a földi pályát,ahogy ti fönt a kék ég Szaharáját.

nEM TUDNI MERRE,MEDDIG,HOVA,HONNAN

Társtalan uton,bús rabszolgaságban .Keringve a kegyetlen világban,ki a nyomorulton meg nem könyörül.

Fényt gyéren ad csak fukarul meleget

De lángoló ölébe be nem enged.Tüzes ostorral gerget menni,menni,s nem hagy pihenni.Ti csillagok,gyötrő csillagok.

Én is talán a testvéretek vagyok?