A családi napot követően a kedélyek lenyugodtak. Zsófi továbbra is Szeged egyik félreeső negyedébe, Tarjánba járt Annához, és Rebekához, mivel ott laktak. Mindig kiültek egy padra, a közelben és zenéltek, beszélgettek. Lia is eljárt olykor. Zsófi továbbra is próbálkozott közeledni hozzá, de Lia azzal a kifogással állt elő, hogy nem lenne a legjobb itt nyalniuk falniuk egymást, a másik két lány előtt. Így hát feladta. Úgy volt vele, hogy csak akkor lesz valami köztük, ha ő akarja. 
Lia meglepően sokat volt szobafogságban, mivel az anyja kissé rossz szemmel nézte, hogy sokáig elmarad, amikor Tarjánban van. Volt, hogy nyolcra, volt hogy hétre már otthon kellett lennie, nehogy "elrabolják". Lia, egyszer fel is hívta, hogy elmesélje neki, mennyire egyedül érzi magát, a háttérből mégis nevetés hallatszott. Zsófi hiába faggatta, azt mondta a tévé szól. 
Viszont egyik alkalommal, nem tudni milyen okból szinte teljesen eltiltották a barátoktól. Zsófi nem értette. Nem érte el Facebook-on és Anna sem tudott róla semmit. 
Elhatározta, hogy felhívja és megkérdezi mi az a hatalmas bűn amit elkövetett. Az ágyában fekve, vagy harmincszor felhívta a számát, de semmi. Hajnali egykor a plafont bámulva is az volt ez egyelten gondolata, hogy merre lehet Lia és mit csinálhat. Mit tett, hogy ezt érdemli? Tovább csörgette a számot, mígnem egyszer csak pittyegett a telefon, jelezve, hogy SMS-e jött. Szinte kiugrott az ágyból, hogy végre választ kap. Megnyitva az SMS-t, nagy meglepetés érte. 

"Nem gondolod, hogy hajnali 1kor nem kellene másokat zaklatni, mert ilyenkor a normális emberek már alszanak? Amúgy meg nem Lia anyja vagyok, hanem a barátnője!!" 

Na, erre ki gondolt. Nem is Lia, és nem is az anyja, hanem az anyjának a barátnője ír SMS-t? Akkor miért erről a számról hívta fel őt Lia? Miért nem adja meg a valódi számát? Zsófi nagyon felhúzta magát ezen az üzeneten. Olyannyira, hogy egész este bosszankodott rajta. Hogy képzeli ez a nő, hogy neki beszól? Most kérjen bocsánatot, azért mert keresi a barátnőjét?! Bár utólag belátta, hogy hajnalban tényleg nem illik, még Liát sem zaklatnia. Elővette a telefonját és elkezdte bepötyögni a válaszát, kissé megilletődötten. 

"Elnézést kérek a kellemetlenségért. Nem tudtam, hogy ez a szám kié."

Majd lefeküdt. Igaz, körülbelül még egy óráig nem jött álom a szemére. Hiába a szemérmes válasz SMS, akkor is hogy képzelte az a nő, hogy ilyen üzenetet ír? Nem tudott leszállni a témáról, csak az alvás fejeztette be vele a bosszankodást.
Egy hét elteltével Lia és Zsófi között egyre inkább lehűlt a levegő. Zsófi semmi melegséget nem érzett a barátnője felől, viszont elmondott neki valamit, ami igazán meglepte.
- Minek hívogatod Noémit, hajnali egykor?
- Noémit?! Én azt hittem, hogy  az anyukád. Vagyis utána megírta, hogy ő az anyukád, barátnője. 
- Nem létezik! Nem azt írta, hogy az én barátnőm? - Zsófi elpirult és teljesen hülyének érezte magát. Hát persze! Nem Lia anyja vagyok, hanem a barátnője! Emlékeztette magát. Viszont Zsófit ez még inkább felidegesítette. Kedves lánynak ismerte meg Noémit, még tetszett is neki, na de ezek után? Itt parancsolgat neki? Meg melyik kamasz az,amelyik alszik hajnali egykor?! Egy nap, éppen gépezett, nézegette a Facebook-ját, amikor Noémi üzenetet írt neki. Zsófi kikerekedett szemekkel bámulta a monitort,majd eluralkodott rajta a harag. 
Noémi? Még ezek után képes ez a nőszemély ráírni? Még hozzá így:
Noémi: [Szia :)] 
Mi ez? Hogy képzeli? Mi vitte rá? Mi ez a jóspofizó mosolygás itt? És az utolsó kérdés, mit írjon erre? Kétségbe volt esve. Végül visszaírt, mosoly nélkül.
Zsófi: [Szia.]
Az ezután következő válasz még bosszantóbb volt. 
Noémi: [Azt szeretném csak kérdezni, hogy meg tudnád adni a fodrászod számát, vagy, hogy kihez mentél? Mert nagyon jó lett a hajad és én is leakarom vágatni! :)]
Levágatni mi? Nagyon vicces!És még mindig mosolyog? Borzasztó- gondolta Zsófi. Ezért írt rá? Hogy megkérdezze, ki a fodrásza? Ez komoly? De azért egy pillanatra visszaemlékezett Noémire, még a családi napról. Sármos, hófehér mosoly, olvadó barna szemek, szép barna bőr, jó humor, talán mégis csak ír valami kedveset. Eluralkodott rajta a tetszése. Erősebb volt, mint a haragja. 
Zsófi: [Milyen hajat szeretnél? :)] - Csúszott ki az ujjai közül véletlen. 
Noémi: [Küldök képet.] - Volt a válasz és már jött is a kép, egy felzselézett hajú lányról. Nagyon vagány volt. A beszélgetés elérte egy idővel azt a pontot, hogy a két lány fesztelenül csevegett egymással, már harag nélkül. Zsófi egyre másra, csak hüledezett magán, hogy eddig is eljutott. Majd egy idővel kíváncsivá vált. 
Zsófi: [Volt már barátod?] - Kérdezte, mintha csak az időjárásról kéne beszélgetniük.
Noémi: [Volt, de ne akard tudni. Szörnyű érzés! :D]
Zsófi: [És téged nem is érdekelnek a lányok, mint Liát?] - Na ez lett az a téma, ami kissé felgyorsította az eseményeket. Zsófi, Liával járt és Noémivel chatelt, aki Lia legjobb barátnője ként, és alapból is, tabu téma. Addig nem is lett volna gond, ameddig Zsófi nem kezd valami furcsát érezni. Méghozzá Noémi iránt. Ezután szinte tornádó ként tombolt az érzés, hogy felfedheti a vonzalmát, hisz jött egy érdekes téma.
Zsófi: [És te már csókolóztál lánnyal?] - Kérdezte Zsófi és a szavakat pötyögve elkalandozott. Emlékezett Noémi ajkaira. Annyira finomnak, édesnek és szenvedélyesnek tűntek.
Noémi: [Hát, még nem.] - Érződött, hogy ez a téma kissé feszélyezi. 
Zsófi: [De szeretnél?] - Bátorkodott Zsófi. 
Noémi: [Hát, nem tudom milyen lehet. Ha oda is jutnék egy lánnyal, tuti bénáznék.] - Vallotta be. Zsófi úgy gondolta itt az idő és a legérdekesebb az volt, hogy nem érzett bűntudatot, egyelőre, Lia miatt. 
Zsófi: [Én megmutathatnám, milyen érzés. Utána biztos jól menne! :P]
Válasz nem érkezett. Egy perc, két perc... Zsófi kezdte kellemetlenül érezni magát. 
Noémi: [És Lia?] - Jött a válasz. 
Zsófi: [Nem tudja meg. Ez csak baráti szívesség.]
Zsófi remélte, hogy ez az egész meg sem történt, miután kedvesen, jó hangulatban elköszöntek Noémivel. Tetszett neki a lány és igen, szívesen megcsókolta volna, hiszen Lia már olyan volt, mint egy kőszobor. De mégis vele volt kapcsolatban. Jártak. Most mit mondjon neki? "Boccs, élek halok a legjobb barátnőd szájáért, szakítsunk?" Vagy mit? Teljesen berezelt. Félt, hogy mi van ha ezt megtudja Lia? Ha elolvassa az üzenetet. Ezért ki is törölte az egészet. Egész éjszaka hánykolódott. Nem tudott aludni, annyira izgult és annyira félt a következményektől. Mégis, valami érdekes dolog repkedett a gyomrában. Talán egy pár pillangó? 
Tett valamit, még elalvás előtt, amit az ösztönei súgtak és gondolkodás nélkül bepötyögött egy üzenetet a már kitörölt chat ablakba. 
Zsófi: [Nagyon nagyon tetszel, de ezt az egészet felejtsük el, nem tudhatja meg Lia. Maradjon köztünk kérlek! Van Skypeod? Várom a válaszod!] - Majd ezt is kitörölte és izgalommal mégis félelemmel teli érzésekkel aludt el.