A Hegedű  húrja, rezeg a szélben
fájdalmat hoz,  szomorú estében.
Fiatal lélek, száll fel a mennyekbe
örök hiányt okozva, a lenti szívekben.

Remeg a szél is, nehezen viselte
de látván gyengeségét, felsegítette.
Ő is megsiratta, hisz olyan árva  lélek
nem ártott soha, a világon senkinek.

Nem vágyott Ő még, fel az egekbe
szerette a családját , az volt a mindene.
Nem rajta múlott,  e rövid  kis élete
talán, ha "ott", többet tettek  volna érte.

Csak gyógyuljon, szinte mindenbe belement.