Kis türelmet...
Koncz Zsuzsa 1966
Mióta elhagytál, nem maradt semmi,
Pedig én szerettem boldognak lenni
Úgy állok egymagam, ahogy a vízparton
egyedül búslakodó szomorú fűz
ááááhm
Futnak a nappalok, futnak az éjek,
Észre sem venni, hogy múlnak az évek
Úgy állok egymagam, ahogy a vízparton
egyedül búslakodó szomorú fűz
ááááhm
De hogyha végre haragodat elfelednéd
S ott állnál újra ajtóm előtt, mint ahogy rég
Nem lenne több bánatom soha se már,
Nem lennék többé sápadt csodabogár
Úgy várom jöttödet ahogy még semmit,
Egyszer csak vissza jössz megteszel ennyit,
S akkor majd nem állok ahogy a vízparton
egyedül búslakodó, szomorú fűz..
ááááhm
Mikor még itt voltál, nem vettem komolyan az egészet,
Azt hittem egyszerűen csak jó veled...
Nem tudtam, hogy szeretlek...
Úgy várom jöttödet ahogy még semmit
Egyszer csak vissza jössz megteszel ennyit
S akkor majd nem állok ahogy a vízparton
egyedül búslakodó, szomorú fűz.. szomorú fűz
Kategória: Zene
Feltöltés ideje: 9 éve
Látta 263 ember.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!