Klónkirály c. album 2002

Tapsolt a közönség és hangosan hahotázott
A zenekar tust húzott majd felállva tovább játszott
A fejvéd megrezdült a karmester könnye hullt,
Ott állt a porondon a bohóc és a múlt
A púder megfakulva elpihent a ráncon
Arcán egy fél mosollyal, megroggyant a lába
És mégis a fénybe lépve felrémlett a múlt
Egy régi dalba kezdet, s kóchajába túrt...

Egy mosoly többet ér mint bármi más
Ha nevetsz megszépülhet a világ
Csak most az egyszer még, nehogy elhibázd
Könnyeid ne lássa senki más

Bohócnak lenni szép és nagy jutalma a sorsnak
Nevetve néz a nép és a végén megtapsolnak
Ha várnak, elrepülnek a kifestett madarak,
itt minden rendben van, csak sírni nem szabad

Egy mosoly többet ér mint bármi más
Ha nevetsz megszépülhet a világ
Csak most az egyszer még, nehogy elhibázd
Könnyeid ne lássa senki,
Könnyeid ne lássa senki más

Egy mosoly többet ér mint bármi más
Ha nevetsz megszépülhet a világ
Csak most az egyszer még, nehogy elhibázd
Könnyeid ne lássa senki,
Könnyeid ne lássa senki más

Egy mosoly többet ér mint bármi más
Ha nevetsz megszépülhet a világ
Csak most az egyszer még, nehogy elhibázd
Könnyeid ne lássa senki,
Könnyeid ne lássa senki más

Címkék: bohócdal dal gálvölgyi jános zene  

Kategória: Zene

Feltöltés ideje: 9 éve

Látta 279 ember.