A test és lélek szabadsága

 

Érdekes régen az embereknek nem volt szükségük jógára ahhoz, hogy fenntartsák testük-lelkül harmóniáját. A civilizáció mentén azonban erre szükséged lehet!

 

 

Sokan azt gondolják, a jóga nyakatekert testgyakorlatok rendszere, amelynek lényege, a tökéletes hajlékonyság elérése. Mások valamiféle vallásnak hiszik, amelynek tagjai rituális mozdulatokat végeznek titokzatos szeánszaikon. A jóga nemtől, kortól, testalkattól és felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki számára könnyedén elsajátítható. Végezhető otthon, de csoportos foglalkozásokon is. A jóga életforma, amelynek szellemisége és lelkisége is van, de nagyon fontos szerepet kap benne a légzéssel összehangolt mozgás.

 

Kifejezetten ajánlott, ha:

 

• mozgásszegény az életmódod,
• egyoldalú vagy kötött sporttevékenység végzel,
• fokozott fizikai vagy szellemi kifáradással járó munkád van,
• stresszes és/vagy szorongással teli időszakot élsz.
  
• 
  

A jóga jótékony hatást gyakorol:

 

• a test izmaira és izületeire,
• a csontrendszerre,
• a belső szervekre,
• az érrendszerre,
• az idegrendszerre,
• a vérkeringésre,
• a bőrre,
• a légzésre,
• az ideális testsúly megteremtésére,
• a szellemi teljesítőképességre,
• a szexuális aktivitásra.
  
• 
  

Ászanák

 

Az ászana elnevezésű jóga testtartások eredete a hindu ősmondák ködébe vész. A jóga testtartásai általában növényekről (fa, lótusz, pálma, stb.) vagy állatokról (nyúl, kobra, teve, tigris, stb.) kapták a nevüket. Az ászanák végzésével a testet megerősítjük, de egyben rugalmasságot is biztosítunk számára az izmok és szalagok nyújtásával. Bizonyos ászanák a zsigerek és mirigyek működését serkentik, mások jó hatással vannak a vérkeringésre, légzésre és idegrendszerre. A rendszeres gyakorlás támogatja a mindennapi stressz kezelését, erősíti az immunrendszert és általánosan jó kondíciót biztosít.

 

Az ászanák típusai energetizáló szempontból a következők:

 

• Dinamikus gyakorlatok - bemelegítésre és erőnlét fokozásra.
• Lassú gyakorlatok - a testi és lelki állóképesség növelésére.
• Kitartott testhelyzetek - energiatermelésre és az egész test vitalizálására.
  

Pránajáma

 

A pránajáma légzőgyakorlat, amely a légzés tudatos megfigyelésével és fejlesztésével foglalkozik. E légzőgyakorlatok segítségével a vérbe több oxigén jut, javul az anyagcsere és nő a sejtek, szövetek élettartama. Sok személyes beszámoló említi a pránajáma jótékony hatását álmatlanság, depresszió vagy akár a dohányzásról való leszokás kapcsán. A légzőgyakorlatok állva, ülve és fekve is végezhetőek.

A pránajáma 3 része:

 

Hasi légzés

 

Hasi légzésnél csak a tüdő alsó lebenye telik meg levegővel, tehát csak hasunk végez hullámzó mozgást, a mellkas egyáltalán nem mozdul. Kilégzés orron át történik, miközben a hasfalat erősen behúzzuk. Nagymértékben tehermentesíti a szívet, csökkenti a magas vérnyomást, serkenti az emésztést, szabályozza a bélműködést.

 

Középlégzés

 

Középlégzésnél a tüdőnk középső része telik meg levegővel, tehát hasunk és vállunk mozdulatlanul marad. A kilégzés ez esetben is orrán át történik, a bordák összehúzásával párhuzamosan. Hatására a szív nyomás alóli felszabadulása, a máj, epe, gyomor, lép és a vesék vérkeringésének felfrissülése tapasztalható.

 

Felső légzés

 

Felső légzésnél a has és a mellkas középső része mozdulatlanul marad. Kilégzésnél a vállunkat lassan leeresztjük, s a levegőt tüdőnkből orrunkon át kiszorítjuk. A tüdőkapu edzésére, valamint a tüdőcsúcsok alapos szellőztetésére alkalmas légzőgyakorlat.

 

femina.hu