Kilenc diófa! Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő, kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni: -Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztett. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról. Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel.

Egy fiatal férfi a hadseregben szolgált, ahol folyamatosan megalázták, mert hitt Istenben. Egy nap a kapitány megint meg akarta alázni a csapat előtt. Kiszólította a fiatalembert, és azt mondta: - Fiatalember jöjjön ide, fogja a kulcsot és menjünk a Jeeppel. A fiatalember azt válaszolta: - Nem tudok vezetni! A kapitány azt mondta: - Hát akkor kérjen segítséget a maga Istenétől! Mutassa meg nekünk,hogy Ő létezik! A fiatalember fogta a kulcsot, és odament a járműhöz, és közben imádkozott ......