Hálátlan Bálvány: Kishonthy Csilla blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam

Hálátlan Bálvány

Úgy rohantam el jeges búcsúszavaid elől,

Mint őz, ki puska elől menekül.

Szétzúzott szívem össze sem sepertem,

El nem mondhatott szavaim is ott felejtettem.

Lerombolt álmaim egy része ott maradt,

Mint ablakpárában a felfirkált maszat,

Mint kihúnyt gyertyára rátapadt viasz.

Miért? azóta sincs sem válasz, sem vigasz.

Mit csináltál belőlem?

Egy üldözött bolondot!

Ki egy hálátlan bálványért mindenről lemondott.

Csak szédelgek a világban,

Mint elhagyott sírkertben gyászoló néne,

Gazdáját vesztett angyalként önmagam keresem,

Megcsonkított lelkem emléked fejfájához teszem.

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Bartha Ágnes üzente 13 éve

Kedves Csilla!
Nagyon tetszik a versed!
Gratulálok!
Pár évvel ezelőtt írtam az én istenített"bálványomról"...
Majd felteszem!
Puszi: Ágica

Válasz

Kishonthy Csilla üzente 13 éve

Kedves Lajos Bácsi! én úgy szeretem Magát, mintha csak ismernék; valószínűleg azért, mert hason szerűen írunk, csak a korunk különbözik. Ha Lajos bácsit olvasom ugyanezt a véleményt mondhatom, nem tennénk hozzá semmit, nem változtatnék semmit. De borzasztóan jól is esett, különösen Lajos bácsitól! KÖSZÖNÖM SZÉPEN

Előzmény

Válasz

csaji Lajos üzente 13 éve

Kedves Csilla a hálátlan bálvány című versed valami csodálatos nem tudok mit tenni hozzá. ez úgy tökéletes ahogy van ez már profi módon megírt vers Gratulálok Lajos

Válasz

Saját blog indítása

Blogokban Mindenben