Kis türelmet...
Kis türelmet...
Hálátlan Bálvány
Úgy rohantam el jeges búcsúszavaid elől,
Mint őz, ki puska elől menekül.
Szétzúzott szívem össze sem sepertem,
El nem mondhatott szavaim is ott felejtettem.
Lerombolt álmaim egy része ott maradt,
Mint ablakpárában a felfirkált maszat,
Mint kihúnyt gyertyára rátapadt viasz.
Miért? azóta sincs sem válasz, sem vigasz.
Mit csináltál belőlem?
Egy üldözött bolondot!
Ki egy hálátlan bálványért mindenről lemondott.
Csak szédelgek a világban,
Mint elhagyott sírkertben gyászoló néne,
Gazdáját vesztett angyalként önmagam keresem,
Megcsonkított lelkem emléked fejfájához teszem.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!