**Azt kérded ki az igazi,valódi barát?***

Azt kérded ki az igazi,valódi barát?
Az,akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát.
Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját.
Kit csendesen megvigasztalsz ha könny boríttja arcát.
Ha ok nélkül bezárkózik,te átmászod hallgatása falát.
Kinek nem hagyod,hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.
Kinek villanásnyi mosolya,apró kis öröme elűzi minden bánatod,
s köztetek nincs olyan,hogy alúl múlód őt,vagy túl szárnyalod.
Kinek látványa a szívedet és lelkedet melengeti.
Kinek nem számít mit vétesz,kis-e vagy nagy hibát,
kivel ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ.
Az az igazi barát,kit szeretsz,tisztelsz,csodálsz,
s ha választásra kerül sor,te szó nélkül mellé állsz.
Az a barát,kinek egy kedves szava többet ér,
a világ összes,minden kincsénél.
Az a barát,kinek öröme az örömöd,bánata a bánatod.
Kinek barátságát MINDEN körülmények közt vállalod.

Amikor elveszítjük, akkor azt érezzük, hogy a jövőnket veszítettük el. Az anya és a gyermeke között szimbiotikus kapcsolat van, hiszen ők egyek. A gyermek elvesztésénél elsősorban az anya éli meg azt, hogy elveszítette önmagát, vagy önmaga meghatározó darabját. Elveszítette a jövőjét, a jövőjének az értelmét, a fájdalma olyan mély lehet, hogy mindenkitől eltávolodik, elzárkózik. Gyakran az egész életét céltalannak érzi, és előfordul, hogy ezen az érzésen az sem tudja átsegíteni, hogy vannak élő gyermekei.