*Elmentem egy buliba, Anyu, és emlékszem a szavaidra. Megkértél, 
hogy ne rúgjak be, így hát nem ittam semmi alkoholt. 

Büszke voltam, Anyu, ahogyan azt előtte megmondtad. Nem ittam alkoholt vezetés előtt, Anyu, amiért a többiek gúnyolódtak is velem. 
 
Tudtam, hogy igazad volt, Anyu, és hogy neked mindig igazad van. A buli lassan véget ért, Anyu, és mindenki hazaindult.
  
Ahogy az autóhoz léptem, Anyu, tudtam, hogy épségben haza 
fogok érni: nevelésed alapján - felelősségteljesen és büszkén! 

Lassan mentem, Anyu, és bekanyarodtam egy kis utcába. De a másik sofőr nem vett észre, és frontálisan belém hajtott.
  
Ahogy fekszem itt a járdán, Anyu, hallom a rendőröket, amint mondják, hogy a másik sofőr ivott. És most én vagyok az,akinek ezért meg kell fizetnie! 

Itt fekszem, haldoklom, Anyu, kérlek siess! Hogy történhet ez meg velem? Az életem kipukkan, mint egy lufi! Körülöttem minden tiszta vér, Anyu, és a legtöbb az én saját vérem. Hallom, az orvos azt mondja, Anyu, hogy már nem tud segíteni rajtam.