Március 15-ét először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünnepé. 

1848.március 15. előzményei :       

A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult.
Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározzák, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot.
Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.
A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait.Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette.

Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten. Vezetője a radikális ifjúság volt.
Az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók voltak. Írók ,akik politizáltak, politikusok, akik írtak. Mindegyiküket jegyzi az irodalom történet. 

Petőfi,Vasvári Pál, Irinyi József,Jókai,Degré Alajos, Pálfi Albert, Lisznyai Kálmán az ismertebbek közöl, de ennél jóval többen voltak. Ők azoknak a nemzedéknek a tagjai amelyik radikális változásokat követelt.Nem volt fegyverük, erős orgánumunk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők csinálták a forradalmat. Március 19-én már az olvasók kezében volt a Marczius Tizenötödike első száma. Miközben az Életképek -jellemző módon felcserélve a francia forradalom jelszavainak sorrendjét-címlapjára írta az Egyenlőség, szabadság, testvériség szavakat.
Első csoportjuk a Tízek Társasága.

A forradalom főbb helyszínei

Jókaiék lakása ( Petőfi és Jókai által bérelt közös lakás):
Itt írta meg Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, és itt gyűltek össze a radikális ifjak 15-én kora reggel, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, és Bunyovszky Gyula, hogy megbeszéljék az aznapi teendőket.

A Pilvax:
Jókaiék lakásából a Pilvax kávéházba ment át a kis csoport ahol már többen vártak rájuk.Miután Jókai felolvasta a kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt, a lelkes forradalmárok elindultak, hogy maguk mellé állítsák az egyetemi ifjúságot.

A Landerer nyomda :
Az egyetemisták nagy lelkesedéssel csatlakoztak Petőfiékhez, így a több százas tömeg  együtt indult a Landerer nyomda felé. Petőfiék a két kéziratot akarták kinyomtatni de cenzori engedély nélkül ezt nem lehetett. A nyomda tulajdonosa a nyomtatást nem engedélyezte, de javasolta , hogy foglalják le az egyik nyomda gépet.
Míg a nyomda gép dolgozott Jókai és Vasvári közben lelkesítő beszédet tartott a tömegnek, majd délután 3-ra népgyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé.

Nemzeti színház :

A színház aznap estére  Katona József Bánk Bánját tűzte műsorra, az örömittas tömeg azonban Táncsicsot követelte így az előadás félbeszakadt. A kedélyek lecsillapítására Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig beszédet mondott.
Bánk Bán-Simándi József

Az 1848-49-es magyar szabadságharc
-A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V.Ferdinánddal jóváhagyassa.A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra.
- Batthyány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elsejére megalapította a kormányt. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki . Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelődés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett.
Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200 ezer katonát. A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt, a mozgalmakban a parasztok még is nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. A nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthyány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.

-Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel, az események itt is fegyveres összeütközés felé fejlődtek.

-Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba.

-Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást.

-Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsájtást.

-Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát.

- A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta.

-A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke : Kossuth.

-Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett, Pest azonban készülődött, a város határaiban erődítési munkálatok folytak. Az udvar által tejhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által lenem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták. A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszerítették Móga altábornagyot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.

-Október 4-én V:Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt. Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon visszaverték a magyar erőket.

- 1848.december 2-án V.Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá.

-Windischgratz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgey Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főparancsnok elfoglalta Kolozsvárt. 
Görgey Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Percel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgratz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt.
A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta.
Görgey Vác felé indult, majd nyugatra Windischgratz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.

- A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés átköltözik Debrecenbe.
Batthyány és Deák Bicskén felkeresi Windischgratzet, ő azonban Batthyányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt.

-Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchner vereséget szenvedett tőle.

-1849.február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón. 
Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Percel kiverte Windischgratz elővédjét Szolnokról.

-Kossuth Dembinszky Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé.
Dembinszky 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt síker elmaradt. Görgey az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkynek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgey mellett áll, a Dembinszkyt alkalmatlannak találják a sereg vezetésre. Kossuth ekkor Görgeyre bízta a fősereget.

-1849.március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált,kényszerített),melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be.

-1849.április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgratzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet.
Az Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgratzet, de a helyébe került Welden sem jár több sikerrel.

-Április 23-án Pest felszabadul.

-1849.április 14-én Kossuth Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

-Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít.
Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt.

-1849.júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkyt nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkyt leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgey serege volt az egyetlen harcképes.

-Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeynek. Görgey a világosi-síkon augusztus 13-án feltétel nélkül letette a fegyvert.

-A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án.

- Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.