Március 15-ét először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünnepé. 

1848.március 15. előzményei :       

A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát.

MAGYAR VAGYOK

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Lőpor és golyó általi halált halt 
-Lázár Vilmos  főtiszt
-Gróf Dessewffy Arisztid tábornok
-Kiss Ernő   tábornok
-Schweidel József  tábornok

Kötél általi halállal halt
- Lovag Poeltenberg Ernő  tábornok
- Török Ignác  tábornok
- Lahner György  tábornok
- Knezic Károly  tábornok
- Nagysándor József  tábornok
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly  tábornok
- Aulich Lajos  tábornok
- Damjanich János  tábornok
- Gróf Vécsey Károly  tábornok