Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Mária tisztelet Magyarországon

Összeállította: lg Mireisz Tibor

Forrásmunkák: sk, lg Kovács János, lg dr Bakos Batu

Főünnepek

1. Szűz Mária, Isten anyja (jan. 1.), kötelező ünnep.

(XI. Pius 1931-ben az efezusi zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából vezette be
újra Mária istenanyaságának régi ünnepét, és október 11-re helyezte. A II.
Vatikáni Zsinatot követően került január 1-jére.)

Az újév ünneplésének története a pogány világba nyúlik vissza. Mivel a pogányság
mulatozással, sőt kicsapongással ünnepelte a kétarcú Janust, aki nevet adott a
hónapnak, az Egyház sok helyen böjtöt rendelt el, engesztelési nappá, majd Szűz
Mária emléknapjává tette, mert a római legősibb Mária-templom, a Santa Maira
Antiqua felszentelése január 1-jén volt. Rómától távol Jézus körülmetélése és
névadása volt e napon az ünnep tárgya, ez jutott el Rómába.

A VII. században inkább karácsony nyolcadaként ünneplik, háttérbe szorítva a
Mária-ünnep jelleget. Rómában „az Úr körülmetélése” és a „karácsony nyolcada”
elnevezés a XIII.-XIV. század óta együtt szerepel. Mivel ez az Úr névadásának
napja, így Jézus nevének ünnepévé is lett.

A II. Vatikáni Zsinat utáni naptárreform az ősi római szokást állította vissza,
és Mária-ünneppé tette Szűz Mária istenanyaságának főünnepeként. (Ehhez utóbb
még a béke világnapjának gondolatát is hozzákapcsolták.)

A középkorban az éveket az Úr megtestesülésétől (márc. 25.) számították, vagy
december 25-tôl, a születéstől, s így az „Anno Domini” egyúttal Mária
istenanyaságára is utal, vagyis arra az új korszakra, mely az üdvösség ideje.

2. Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony (aug. 15.), kötelező ünnep.

Az V. századból származó jeruzsálemi olvasmányos könyv szerint ez a nap "Máriának,
az Istenanyának a napja", majd úgy szerepel az iratokban mint Mária "mennyei
születésnapja", illetve "elszenderülésének" ünnepe. Rómában a VII. század
közepén aug. 15-én "Mária égi születésnapját" ünnepelték, ez a nap lett "Mária
mennybevétele". Hittételként XII. Pius pápa 1950. nov. 1-jén hirdette ki, hogy a
Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével
együtt felvitetett a mennyei dicsőségbe.

3. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpatrónája (okt. 8.).

(Első királyunk, Szent István halála előtt az országot Szűz Mária oltalmába
helyezte, amiről népünk története során mindig megemlékezett. A millennium
alkalmából, 1896-ban, XIII. Leó pápa okt. 8-ra engedélyezte ennek ünnepét. Ma
főünnep, egyben a római Szent Péter-bazilikában lévő Magyarok Nagyasszonya-kápolna
felszentelésének (1980) évfordulója.

4. A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (dec. 8.), erdélyi
egyházmegyékben kötelező ünnep.

(Annak ünneplése, hogy Mária fogantatásának első pillanatától kezdve mentes volt
az áteredő bűntől és következményeitől. Az ünnep első nyoma a VIII. századból "Mária
fogantatása" néven ismert. A XII. században egész Európában elterjedt, majd IV.
Sixtus pápa 1477-ben felvette a római egyház ünnepei közé. IX. Pius pápa 1854.
dec. 8-án kihirdette a "Szeplőtelen Fogantatás" dogmáját.

ÜNNEPEK

1.Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.)- Urunk bemutatása

Az ünnep eredete: A keleti liturgiában Hypapanté (= találkozó) néven már a IV.
században megtartották, s hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is.

A bemutatás ünnepe: Mária karácsony után 40 nappal a mózesi törvényben előírt
módon bemutatta a jeruzsálemi templomban a tisztulási áldozatot, s gyermekét
fölajánlotta Istennek.

A találkozás ünnepe: Jézus születésekor csak a csodálkozó pásztorok
képviseletében találkozott választott népével. Ma a szent törvények értelmében
találkozik a templomban a papsággal és a prófétákkal (Simeon, Anna), a maga örök
papságának és prófétai méltóságának előre hirdetőivel és előképeivel.
Alázatosságból és az emberi természet teljes fölvételének megmutatására vállalja
az előírt szolgálatot, de valójában az ô jelenléte szenteli meg a szent helyet,
ezáltal lesz teljessé a Sion-hegyi templom szerepe a történelemben.

A beteljesedés ünnepe: A babiloni fogság után a próféták azzal vigasztalták a
népet, hogy az újjáépült templom ugyan nem lehetett oly szép, mint a Salamon
által épített régi templom, de sokkal nagyobb kitüntetésben lesz része: a várva-várt
Messiás itt fog megjelenni. Ma valóban megjelenik templomában az Úr, Simeon és
Anna személyében a választott nép boldogan fogadja azt, akire a századok vártak.
Az Egyház ünnepe: Eddig a karácsonyi kisdedet a szent család zártságában
szemléltük. Most eljön, hogy boldog örömben találkozzék a teljes közösséggel, az
Egyházzal. Az ünnepi liturgia leg mélyebb gondolata az, hogy e napon találkozott
össze a Vőlegény (Jézus) és a menyasszony (az Egyház). A templom most lakodalmas
ház, melyben együtt ünnepeljük ezt a találkozást.

A fény ünnepe: A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények
felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ô hozza a templomba a „népek
megvilágosítására” szolgáló igazi Fényt.

2.Gyümölcsoltó Boldogasszony ( március 25.) – Angyali üdvözlet

Ősi neve: az örömhír ünnepe. Az ünnep tartalma: az Ige megtestesülésének szent
pillanata és annak misztériuma (Lk 1,26-38). A Credo-ban a következőket
imádkozzuk: „Értünk emberekért és a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből (descendit
de caelis). Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett”. E
napon tehát Jézus csodálatos fogantatását, vagyis az egyetlen és semmihez nem
hasonlítható megtestesülést ünnepeljük.

Ezen a napon – csakúgy mint karácsony napján – a Credo-ban a „megtestesült a
Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett” szavakra térdet hajtunk a
megtestesült Ige iránti tiszteletünk kifejezésére.

A mise collectája a megtestesült Ige, Jézus Krisztus valóságos istenségét és
emberségét megvallva azt kéri, hogy isteni természetének részesei lehessünk. (Minden
misében ez a kérés hangzik el akkor, amikor a pap a kehelybe töltött borba egy
cseppnyi vizet vegyít: „A bor és a víz titka által részesüljünk annak
istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek.”)

Amikor nagyhétre, vagy húsvét hetére esik március 25-e, akkor az ünnep fehér-vasárnap
(húsvét 2. vasárnapja) utáni hétfőre kerül.

3.Mária, Világ királynője (május 31)

Ezen a napon engedélyezte Amszterdam püspöke a „Minden népek Asszonya” nyilvános
tiszteletét.

1900. óta Mária-kongresszusok és a búcsújáróhelyeken megfordult hívek kérték a
pápától ezt az ünnepet és egyben azt, hogy az egész világot ajánlják föl Szűz
Máriának, mint Királynőnek. Az ünnepet XII. Pius pápa 1954. november 1-én, a
mennybevétel dogmája kihirdetésének negyedik évfordulóján rendelte el, május 31-re.
Nazianszi Szent Gergely mondotta, hogy Mária az egész mindenség Királyának
édesanyja, ezért nyíltan „Úrnő”- nek, „Úrasszony”-nak, „Királynő”-nek nevezték
őt a legrégibb időktől fogva. Már Órigenésznél, a nagy tudósnál is megtaláljuk
ezt a címet, melyet azután Szent Jeromos, Aranyszájú Szent János, Krétai Szent
András és sokan mások adnak meg Máriának. Az Egyház hittudósai pedig minden
teremtett lény Királynőjének, a mindenség Úrnőjének nevezik, amiben az Egyház
főpásztorai osztoznak velük. A naptárreform e napra tette át a július 2-i Szűz
Mária látogatása ünnepét a világegyházban. (Hazánkban július 2. maradt Sarlós
Boldogasszony ünnepe.)

4.Sarlós Boldogasszony - Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (júl. 2.)

Darvas-Kozma József (Csíkszereda) Sarlós Boldogasszony az aratás édesanyja és
királynéja gondoskodik a szegényekről és az ég madarairól is. A szegények és a
szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és a fogságban gyötrődők
párfogója, a halottak oltalmazója. Ő a várandós édesanyák vigyázója is. Az ünnep
vigíliáján emlékeztek meg Mária anyaságáról. Ez a nap adta alkalmát a
szegénygondozásnak, az anyaság ünneplésének és az aratás szakrális kezdetének is.Régen
e napon kezdték az aratást. A XVIII. században még az asszony aratott sarlóval,
a férfi kötözött. Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, az asszonyokéra
olvasót vagy sarlót festettek. Úgy hitték eleink, hogy Szűzanya arat és a fiára
hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza. Az „élet" (a gabona,
de főképpen a búza) Isten ajándéka, Krisztus teste (Oltáriszentség).Az alföldiek
szent énekeket énekeltek munka közben. Azt tartották, hogy minden aratásban az
ítélet napja jelenik meg: a konkoly elválik a búzától. A föld keleti sarkában
kezdték az aratást Nemessándorházán, s az első két kévét rögtön keresztbe
fordították, s köszönő imát mondtak mellette. A Szeged környékiek déli
harangszókor levett kalappal, kévére ülve imádkozták az Úrangyalát; magukra és a
búzaföldre keresztet vetettek. Lakócsán aratás végén a legszebb darab búzából
készítették a „Jézuskévét". Ebben kereste ki a gazdaasszony azt a búzatövet,
amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal a kalászok
alatt egybe kötötte azokat. A „Jézus" körüli búzát sarlóval vágták le, kévébe
kötve lefektették „Jézus" köré. Letérdeltek rájuk és imádkoztak, majd „Jézust"
otthon, a képek alatt szögre akasztották Új vetéskor kimorzsolták belőle a
szemet és a vetőmag közé keverték. A felsőrekecsini csángók a szoba sarkába, a
szőttesek, a párnák tetejére aratás után egy kéve búzát állítottak. Ősszel
kimorzsolt szemeit a vetőmag közé keverték Másutt a pajtába raktak el búzakévét
(„Jézust"), s karácsonyeste a felrakott párnák mellé került a szobába, s újév
reggelig ottmaradt, majd visszavitték a helyére, s magja a tavaszi vetőmagot
szentelte. Rábagyarmaton néhány szál búzát levágatlanul hagytak Szent Péter lova
számára. Domoszlón Szent Péter lovának és a halottaknak hagytak kalászokat;
országszerte pedig az ég madarainak. Erdélyben (Alcsík) az aratókoszorút vivő
legényt vagy leányt leöntözték, s a gazda őket kínálta először pálinkával. Az
aratókoszorú régen templomi szentelmény volt; alakja, szerkezete, mint az
ugyancsak Napot jelölő szent koronáé, s szinte minden templomunknak éke volt.
Városmiskén, aki aratás közben halt meg, annak külön aratókoszorút kötöttek a
koporsójára. A kévéket országszerte keresztbe (kepébe) rakták, a felsőt „papkévének"
nevezték. Az egyik legenda szerint, amikor az Egyiptomba menekülő szent családot
Heródes emberei üldözték a búzaszemmé változott Máriát és Jézust egy szántóvető
elvetette. Amikor aratott, Mária kérésére kereszt alakot formált a kévékből; s
Mária és Jézus arca ott ragyogott minden búzaszemen (Csíkban ma is így tartják).A
hajdan volt ember annyi termést kért minden esztendőn az Úrtól, hogy jusson a
szegényeknek, az ég madarainak, az anyaföldnek, s az elhunyt lelkeknek (Isten
nevében) is belőle. A kalászok összegyűjtése a szegények joga volt. Az ünnep
szokásaiban magyar népünk Szűz Máriás lelkülete a maga gazdagságában köszön
vissza. Őrizzük és adjuk tovább atyáink lelki kincsét.

5. Kármel-hegyi Boldogasszony (júl.16.)

A keresztes háborúk idején az Európából érkező zarándokok a Kármel-hegy
völgyében telepedtek le s kezdték meg remete életüket. A helyválasztás nem
véletlen, Illés próféta ezen a helyen mutatatta be égőáldozatát, hogy a
hitetleneknek bebizonyítsa, az Úr az egyetlen és igaz isten. A magányosan élő
remeték kápolnát emeltek, s a naponta misét tartottak Szűz Mária tiszteletére.
Szent Albert jeruzsálemi pátriárka hivatalosan engedélyezte működésüket, így
megszületett a Kármel-hegyről elnevezett karmelita rend.

A keresztes hadjáratok sikertelensége miatt a karmelita szerzetesek egyre inkább
a nagyvárosokba, majd Európába szorultak vissza, ezzel életformájuk is átalakult.
A remeteséget a közösségi élet váltotta fel, azonban Szűz Mária tisztelete
változatlan maradt. A Kármelhegyi Boldogasszony ünnepéről az első forrás a 14.
századból maradt fent, ekkor még július 17-i dátummal. Az időpont valószínűl azt
a tényt örökítette meg, hogy az egyház nem számolta fel a rendet, hanem a
válságos idők ellenére engedélyezte működését. Az ünnepnek mégsem ez az
általánosan ismert magyarázata.

A lexikonok a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepét egy látomással magyarázzák. Az
Angliában élő Stock Szent Simon előtt 1251. július 16-án megjelent Szűz Mária az
angyalok kíséretében és egy skapulárét (váll-lepel) adott át. A karmeliták
jellegzetes barna skapuláréja az évszázadok alatt szimbólummá vált: viselője
megmenekült a pokol tüzétől és Szűz Mária kegyelmében részesült. A kegyelem
persze nem járt automatikusan, a lepel viselése megfelelő életszemlélet nélkül
hasztalan volt. A skapulárét nemcsak a rend tagjai, hanem laikusok is hordták
oltalmat remélve a pokoltól. Napjainkban a laikusok már nem skapulárét, hanem
nyakláncot viselnek.

Kármel hegyén emelt templomot többször lerombolták az oszmán hódítok, de mindig
újjáépítették, ma zarándokhelyként funkcionál. Magyarországon a legfontosabb
búcsújáróhely Attyapusztán található, ahol a karmelita rend női tagjai élnek.

6.Havas Boldogasszony-Szűz Mária római főtemplomának felszentelése(aug. 5.)


Ez a Mária-ünnep eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a négy patriarchalis
bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén S. Maria
Maggiore – fölszentelési évfordulója. Az ünnep idővel az egyházban is
egyetemessé vált. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára
pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.

A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a S. Mária Maggiore -
bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé. Ebből
keletkezett azután a templom elmondott eredethagyománya: egy gyermektelen,
dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán
megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó
esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére
hullott, a templom fel is épült. Ez a legenda azután a Mária-ünnep már említett
„havi” nevét is ihlette.

7. Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) (szept. 8.)

Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a
XI. században számontartott ünnepünk.

Később a jeruzsálemi Szent Anna-templom szentelési napjához is kötődik, melyet
Mária szülőháza helyén építettek az V. században.

EMLÉKNAPOK

1. A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária (febr. 11.)

Az egyetlen Mária-jelenés, amelyrôl a római misekönyv megemlékezik. Bernadette
Soubirous-nak Lourdes-ban 1858. február 11-én, a Gave folyó mellett lévő
barlangban jelent meg Szűz Mária, aki önmagát „Szeplőtelen Fogantatás”-nak
nevezte. A 18 jelenés alatt a Szűz Anya három dologra szólított fel: Építsenek
ide templomot az érkező zarándokoknak! Tartsunk bűnbánatot! Imádkozzunk a
bűnösökért, valamint a rózsafüzér imádkozásának ajánlása.
A forrást, a látnok, a Szent Szűz utasítása szerint, úgymond kikaparja a földből.
Egyben a betegek világnapja!!

2. Szűz Mária, a keresztények segítsége (máj. 24.)

A keresztény nép történelmi és személyes tapasztalatára épülő emléknap. Már az
ősi „Oltalmad alá futunk” antifóna is tükrözi ezt a tapasztalatot. A collecta
ezt foglalja össze, utalva a „lelkünk gonosz ellensége feletti”, a halálban
megvalósuló győzelemre („imádkozzál érettünk bűnösökért most és halálunk óráján”).Jézus
segítségével minden keresztény legyőzheti a Sátáni kísértést és az örök életben
a halált is.

(SZŰZ MÁRIA, A KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE


Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe
tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben
elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak
védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget
hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.
Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő
maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény
sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is
1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a
győzelemről, és elrendelte minden október 7-én "Mária, Rózsafüzér Királynője"
ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a "Keresztények Segítsége" megszólítást is a
hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai
közt szerepel.
Gondolat:
Mária mindíg segít, minden szükségben!)

3. Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve (Pünkösd utáni második vasárnap
utáni szombat)

A teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti
anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás és az
istenanyaság.

4. Boldogságos Szűz Mária Királynő (aug. 22.)

Isten és az ember szeretete szorosan összefügg egymással. Máriában az Istent
mindenekfölött szerető, mindenben igent mondó asszonyt ünnepeljük. Királynői
méltósága számunkra öröm és megerősödés az Isten útján.

Bibliára alapozott ősi hagyomány szerint (Ó szövetség) Mária Dávid király
családjából származott, tehát királyi vér. Az Angyali üdvözletben is véget nem
érő királyi széket ígér az angyal (Lk 1, 33). A Jelenések könyvének Napba
öltözött Asszonya is csillagkoronával tűnik fel (Jel 12, 1). Ilyen
rendíthetetlen méltósággal ünnepelte a keresztény világ ősidőktől fogva.

Az efezusi zsinaton, 431-ben évszázados, mindenütt ismert gyakorlatot
szentesítettek dogmával, azóta Máriát mint "Isten Anyját" ünnepeljük (Deipara,
görögül: Theotokosz).
Az ünnepet 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa, évenkénti ünneplési időpontot
határozva meg Máriának erre a tulajdonságára.

5. Szűz Mária szent neve (szept. 12.)

Mária nevének tisztelete már a XI. századtól kimutatható, ünnepként viszont csak
a XVI. században jelent meg. Mária névadásaként ülték meg – területileg nagy
változatosságban – Kisboldogasszony ünnepe után szeptember 12. és 22. között.
Amikor a Sobieski János által vezetett sereg 1683. szeptember 12-én Bécs alatt
döntő győzelmet aratott a török sereg felett, boldog XI. Ince pápa Mária szent
nevének ünnepét erre a napra rögzítette és az egész Egyház számára elrendelte.

„Az Atyaisten egybegyűjtötte a vizeket és elnevezte őket Máriá-nak(a tenger neve
latinul) Ugyancsak egybegyűjtötte minden kegyelmét és elnevezte Máriának. Ennek
a nagy Istennek van egy igen gazdag Kincstára, amelybe elzárt minden létező
szépséget, drágaságot, ritkaságot és értéket, sőt még a saját Fiát is; és ez a
megmérhetetlen nagy kincstár nem más, mint Szűz Mária, akit a szentek az “Úr
kincsének” neveznek és akinek teljességéből az emberek meggazdagodnak.”

Grignon Szent Lajos: A tökéletes Mária-tisztelet, II. fej. 23.

6. A fájdalmas Szűzanya (szept. 15.)

(Boldogságos Szűz hét fájdalmának ünnepe ,A fájdalmas szűz – A hétfájdalmú szűz))

A szent kereszt felmagasztalása (szept. 14.) utáni napon a fájdalmas Szűzanyára
(szept. 15.) emlékezünk.
A fájdalmas Szűzanya napján Máriára elsősorban úgy gondolunk, ahogyan a Piet?
képek ábrázolják, de gondolunk többi szenvedésére is. A hagyomány szerint Mária
lelkét hét tőr járta át: Simeon szavai (Lk 2,35) – menekülés Egyiptomba (Mt 2,14)
– Jézus elvesztése (Lk 2,45) – találkozás a keresztúton – a kereszt alatt (Jn 19,25)
– Piet? – Jézus temetése. (A hetes szám a teljességet akarja kifejezni.)

Isten Anyjának szenvedéseit már a litugikus ünnepek elrendelése előtt is
tisztelték. 1233-ban hét firenzei alapító: a szerviták rendjét (Mária szolgáinak
rendje) alapította. Feladatul tűzték ki a fájdalmas Anya tiszteletének ápolását
és terjesztését.

7. Rózsafüzér Királynője (okt. 7.)

A legenda szerint szent Domonkos fegyvert kért a Szűzanyától az albiak elleni
küzdelemhez és a rózsafűzért kapta.

A keletről behozott fűzér fokozatosan alakul. A XIII. században ciszterci
szerzetes látomásában 50 rózsát lát a szent Szűz homlokán. V. Piusz pápa hagyja
jóvá a magyarosan fehér-, veres- és aranyszínű rózsakoszorúnak nevezett olvasót.
II. János-Pál pedig még hozzáadja a világosság titkait.

Október hónapban arra törekszünk, hogy minél gyakrabban imádkozzuk a rózsafűzért.
Tesszük ezt XIII. Leó pápa buzdítására, aki ezt a hónapot a szentolvasó
hónapjának nyilvánította. E hónap 7. napján üljük Rózsafüzér Királynője ünnepet.
V. Piusz pápa rendelte el, mert – szerinte a szentolvasó imádkozása miatt – 1571.
október 7-én Lepantónál tengeri győzelmet arattak a mohamedán seregek fölött.

Az ünnepet XI. Kelemen pápa tette kötelezővé, amikor 1716-ban a keresztény
seregek Pétervárad mellett döntő győzelmet arattak a törökök felett. (A mai
nevét XXIII. János pápától kapta.)

8. Krisztus király- Szűz Mária bemutatása (nov.21)


Boldogságos Szűz bemutatásának ünnepe, a nem sugalmazott Jakab-féle Proto-evangélium
(ősevangélium apokrif irat) alapján valószínűleg I. Jusztinianosz császár a
Szűzanya születésének feltételezett helyén templomot építtetett az ószövetségi
templom közelében. Ezt 543. november 21-én szentelték fel. Bár a templom
lerombolódott, az emléknap fennmaradt. A VIII. században keleten, a római
naptárba csak 1585 óta szerepel, de mi magyarok a XII. sz. vége óta megüljük e
napot, mert III. Béla királyunk Bizáncban nevelkedett.
Tartalmában az ünnep az ősrégi hagyományt hirdeti: Joachim és Anna házasságából
hosszú ideig nem született gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy
születendő gyermekét az Úrnak fogja szentelni.
Damaszkuszi Szent János írja: "Ezért a kegyelem (ezt jelenti Anna neve) Úrnőt
szült (Mária annyit jelent mint úrnő)". Három éves koráig a szülői házban
nevelkedett, majd elvitték a jeruzsálemi templomba, és ott nevelkedett a templom
szolgálatára szentelt hajadonokkal , ott élt nyolc évig. J. Flavius szerint ez a
templomba vitel szüzességi fogadalmat is jelentett.. Itt a Szentlélek
irányításával nemcsak szüzességét őrizte, hanem a kegyelem is napról napra nőtt
benne. Ragyogó tisztasága és kegyelemmel teljessége lett az alap arra, hogy
általa szülessék a Megváltó a világra.
A liturgiában arra emlékezünk tehát, hogy a Szűzanya Istennek adta, szentelte
magát.

Katolikus Mária-ünnepek

Az 1970-es liturgikus reform után

Szűz Mária, Isten Anyja - január 1.

Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban) - február 2.

Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek Világnapja az egyházi ünnepek között.
- február 11.

Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet) - március 25.

Fatimai Boldogasszony - május 13.

Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton.

Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél) - július 2.

Kármelhegyi boldogasszony - július 16.

Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) - augusztus 15.

Mária Királynő - augusztus 22.

Kisboldogasszony (Mária születése) - szeptember 8.

Mária Szent Neve - szeptember 12.

Fájdalmas anya vagy Boldogasszony - szeptember 15.

Rózsafüzér Királynője - október 7.

Magyarok Nagyasszonya - október 8.

Szűz Mária bemutatása - november 21.

Szűz Mária szeplőtlen fogantatása - december 8.

Az 1970-es liturgikus reform előtt

Mária eljegyzése - január 23.

Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban) - február 2.

Lourdes-i Boldogasszony - február 11.

Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet) - március 25.

Hétfájdalmú Szűz - feketevasárnap utáni péntek.

Mária, jó tanács Anyja - április 26.

Jó Pásztor Anyja - május első vasárnapja.

Fatimai Boldogasszony - május 13.

Úti Boldogasszony (Keresztények Segítsége) - május 24.

Mária Szeplőtelen Szíve - Úrnap nyolcadát követő szombat.

Mindenkor Segítő Szűz Mária - június 27.

Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél) - július 2.

Kármelhegyi boldogasszony - július 16.

Angyalok Királynéja - augusztus 2.

Havas Boldogasszony (egy Rómában történt csoda emlékünnepe) - augusztus 5.

Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) - augusztus 15.

Mária hét öröme - augusztus 27.

Kisboldogasszony (Mária születése) - szeptember 8.

Mária Szent Neve - szeptember 12.

Fájdalmas anya vagy Boldogasszony - szeptember 15.

Fogolykiváltó Boldogasszony - szeptember 24.

Rózsafüzér Királynője - október 7.

Mária istenanyasága - október 11.

Mária tisztasága - október 16.

Boldogasszony bemutatása - november 21.

Szűz Mária szeplőtlen fogantatása - december 8.

A loretói ház átvitele - december 10.

Mária szülésének várása - december 18.

A Jézus Krisztusban elérkezett üdvösség történelmi kezdete egy asszony szabad
akaratából született igenlő döntéssel kapcsolódik össze oly elválaszthatatlanul,
hogy ez az igenlő döntés a történelem folyamán az egyes emberek, kisebb-nagyobb
közösségek, végül az egész Egyház mármint a zarándok Egyház üdvösséges célba
érése érdekében újabb meg újabb igenlő döntéseket eredményez, amelyekről a népi
áhitat egyszerűen azt mondja: Mária hathatós közben-járása Szent Fiánál sohasem
marad válasz nélkül.

Mária, aki az Egyház tanításának folyamában megjelenik, ugyanaz, mint aki a
Szentírásban jelen van, ószövetségi előképek alakjában, majd Lukács
evangélistánál Jézus magzati létének kezdetétől a Szentlélek el-jöveteléig.
Ebből következik, hogy az Egyház tanításában Máriával kapcsolatban jelenleg négy
dogma, kötelező erejű hittétel létezik.

I.EFEZUS (431-es Efezusi, I. Celesztin pápa:)

Szűz Mária anya (431-es Efezusi, III. Egyetemes Zsinat)

Szűz Mária valósággal Isten anyja, hiszen „az Ige testté lett”.

(Krisztus után 431-ben az ősegyház III. egyetemes zsinata Efezusban
megfogalmazta Mária istenanyaságának, a Theotokosznak hittételét. Mária a
Szentháromság második személyének, az örök Igének emberré válásában a test
szerinti édesanya. I.Celesztin pápának az efezusi egyetemes zsinaton elhangzott
idevonatkozó szó szerinti szövegezése így szól: „A Szent Szűz Isten anyja,
minthogy test szerint a világra szülte Isten testté lett Igéjét.”

XVI. Benedek Szentatyánk Joseph Ratzinger bíborosként 1977-ben készített
mariológiai értekezésében írja: „Isten Krisztusban való megtestesülésének
krisztológiai tétele alapvetően mariológiai tétel is, s lényegét tekintve az
volt már kezdettől fogva. A tétel megfordítva is igaz: a krisztológia csak akkor
felel meg az egyház hite szerinti tanításnak, ha oly radikális, hogy Máriát is
érinti és mariológia lesz belőle. A mariológiai jelentéstartalomnak jelentkezése
mértéke annak, hogy a krisztológiai tartalmat teljesen kimerítettük-e.”

Az efezusi zsinat a mariológia fundamentumával csodálatosan védelmezi magát a
krisztológiát. Így segítette győzelemre[1] a maradéktalan és radikális Krisztus
hitet a végső következményekig vezetett bölcseleti okoskodás. Az efezusi zsinat
a mariológia fundamentumával csodálatosan védelmezi magát a krisztológiát. Így
segítette győzelemre a maradéktalan és radikális Krisztus hitet a végső
következményekig vezetett bölcseleti okoskodás.)

II. LATERÁN, (649-ben - Zsinat, I. Márton pápa:)

SZŰZ MÁRIA a SZENTLÉLEK ÁLTAL FOGANT, SZÜLÉS UTÁN IS SÉRTETLENÜL MEGŐRIZTE
SZÜZESSÉGÉT

(Krisztus után 649-ben, 218 évre az első Mária dogma kihirdetése után
következett a második máriás hittétel, melyet I. Márton pápa hirdetett ki a
Lateráni Zsinaton.

Ez a Mária örökös szüzességére vonatkozó dogma megállapítja, hogy „emberi
megtermékenyítés nélkül fogant a Szentlélek által... és sérülés nélkül hozta a
világra a gyermekét ... és a születés után is sértetlenül megőrizte szüzességét”.)

III. VATIKÁN, 1854.dec.8.-ben – Ex Catedra , IX. Piusz pápa:

SZEPLŐTELEN FOGANTÁS –

SZŰZ MÁRIA FOGANTATÁSÁNAK ELSŐ PILLANATÁBAN AZ ÁTEREDENDŐ BŰNNEK MINDEN
SZENNYÉTŐL MENTES VOLT

(A mindenható Isten páratlan kegyelméből és jóságából Jézus Krisztusnak, az
emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintet-tel Szűz Mária szeplőtelenül (bűntelenül)
fogantatott, azaz létének első pillanatától mentes volt az áteredő bűntől.)

(A lateráni zsinaton megszületett második dogma és az 1854-ben Vatikánban
kihirdetett harmadik hittétel között több mint 1200 év telt el. Boldog IX. Piusz
pápa ex catedra: tévedhetetlen hittétele a szeplőtelen fogantatásról így hangzik.

„A Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában a mindenható Isten
egyedülálló kegyelméből és kiváltságából, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus
Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől
eleve megőrizve mentes volt.”)

IV. VATIKÁN, 1950.nov 1-ben – Munificentissimus Enciklika, XII. Piusz pápa)

A SZENT SZŰZ FÖLDI ÉLETPÁLYÁJA BEFEJEZÉSE UTÁN

TESTÉVEL, LELKÉVEL FELVÉTETETT A MENNYBE

(Szűz Mária égi születésnapját keleten az V. századtól, később nyugaton is
megünnepelte az Egyház. Teológiai viták után, több millió ember kérését is
figyelembe véve hirdette ki XII. Piusz pápa ezt a dogmát.)

(A negyedik Mária-hittételt 1950-ben XII. Piusz pápa Munificentissimus Deus c.
enciklikájában jelentette be a világegyháznak. „A Szeplőtelen Istenanya,
mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével
felvétetett a mennyei dicsőségbe.”

Mária, aki Jézus Krisztusnak, Szent Fiának Sátán fölötti végleges diadalában,
halottaiból való feltámadása és mennybemenetele után dicsőségében osztozott, nem
szenvedhetett a Sátán művétől, a bűn minden emberen érvényesülő hatásától és a
Gonosztól származó haláltól. Nem szenvedhetett attól a XXI. század nyitásakor
pöffeszkedő Sátántól, akinek ő lázadásával legfőbb ellenségévé lett. Mark
Miravelle mariológus professzor az aggódók megnyugtatására megállapítja, hogy a
Mária-misztérium Isten üdvözítő tervében távolról sem ért véget a Szent Szűz
názáreti életével. A Mária-misztérium igazában korunkban írja világtörténelme
végső, diadalmas fejezetét!

Joseph Seifert professzor, a Liechtensteini hercegség nemzetközi filozófiai
akadémiájának rektora - hivatalos megkeresésre és felkérésre magisztrális
tanulmányban foglalkozik Mária társmegváltói, szószólói, közvetítő szerepével.

Ez a dogma is új fényt vet a többi Mária-dogmára. A 431-ben Efezusban
kihirdetett Theotokosz (Istenanyaság) dogma is új jelentést kap, ha arra a
cselekvő együttműködő szerepre gondolunk, amelyet megmentésünkben és
megváltásunkban játszik.

Az Osservatore Romano 1985 március ll-i számának híradása szerint a délamerikai
Ecuadorban tett látogatást a szentatya. A Csendes-óceán partján elterülő 5
millió lakosú, spanyol nyelvű köztársaság fővárosából, Quitóból a hivatalos
látogatások és tárgyalások végeztével helikopteren elutazott kíséretével együtt
Guayaquilbe, hogy tisztelegjen az Istenszülő lábánál az alboradai Miasszonyunk
szentélyében.)

Kihirdetésre előkészítve:

V. Az ötödik Mária-dogma kihirdetésre előkészítve – II. János Pál Szentatya
pápasága alatt a dogma tartalmára több szentbeszédében utalt:

A SZŰZANYA MINDEN KEGYELEM KÖZVETÍTŐJE [TÁRSMEGVÁLTÓ] - A MEGVÁLTÓ TÁRSA



A római katolikus egyház minden hittételének alapja a Szentírás, a kétezeréves
tradíció, a szenthagyomány. A II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum (Isten Igéje) című
dogmatikai konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról bemutatja a 2000 esztendő
négy Mária dogmáját.

A II. Vatikáni Zsinat Máriáról a Közvetítőről, a minden kegyelem közvetítőjéről
beszél és Szószólóként betöltő feladatáról. „Máriának, az isteni Megváltó
társaként betöltött feladata – II. János Pál világszerte nagy visszhangot
keltett guayaquili megnyilatkozása szerint - nem fejeződött be Fiának
megdicsőülésével.”

TRANSZCENDENS ESEMÉNYEK – HITÜNK MEGERŐSÍTÉSÉRE

Az összeállítás cáfolata a hitetlenségnek – a jó Istent teljesen kiiktatni
szándékozó ateizmusnak, a Szűzanya elvetésének minden hazug, hamis, megtévesztő
tannak, a pogány eszméknek és a bálványimádásnak.

A világ ma a hitetlenség, az egyházüldözés, a súlyos erkölcstelenség, a pogány
rítus és a vallási elemek összekeverésének napjait éli. Elérkezett a nagy
hitehagyás ideje. A társadalmak szelleme és gyakorlata csaknem mindenütt az
erkölcsi engedékenységet, a szenvedélyek és az élvezetek keresését-kielégítését
szolgálja. Vannak országok, amelyekben mindezekkel a történelem meghamisítása,
megtagadása és a keresztény hagyományok lábbal tiprása is párosul. A világ az
Isten nélküli élettel, az Úr szent törvényeinek nyílt megvetésével, a gyűlölet
és a békétlenség szításával tudatosan a bűnt terjeszti

„Ebben a globalizmus által előidézett kulturális zavarodottságban a Mária
jelenések egységes üzenete a rendeződés – a szívek megtérésen- ígéretével lép
fel”

dr Molnár Gyula

1. A hit. A mai emberek többsége nem akar hallani Istenről, megtagadja Őt. Úgy
tűnik, nem fogja fel, hogy a jó Isten minden lét eredete. A hit a ma emberének
érdeklődését sajnos nem kelti fel (mi végre vagyunk a világon?), mert
gondolkodását(!?) alapvetően tévtanok befolyásolják; ugyanis a világ
hangzavarából (médián, kiadványon, tanintézeten, keresztényellenes szemléletű
környezeten stb. keresztül) az agyába [„szikla” nélkül] leghamarabb a téveszmék
hatolnak be. A ma embere nem hisz Teremtőjében; a világ teremtéséről tévtanokat
terjeszt.

2. A hit transzcendens igazolása a csoda. A jó Istenbe vetett hit elfogadásához
és megerősödéséhez az Ő létét bizonyító transzcendens események: csodák is
járulnak, amelyek – isteni eredetük igazolására - minden esetben felfüggesztik a
természet törvényeit. Látnunk kell, hogy a jó Isten a Tőle eltávolodott
emberiséget - az isteni kinyilatkoztatás megerősítéseként, figyelmeztetésként -
csodákkal is rá akarja vezetni a megtérésre, a Hozzá való visszatérésre, és
pedig olyan eseményekkel, amelyeket az emberi elme racionális gondolkodással nem
tud felfogni és magyarázni

3. A csoda a hitet megalapozó erő. Az Úr Jézus földi életében csodákkal igazolta
küldetését, túlvilági életét, és azokon keresztül mutatta be Isten országának
kegyelmi erejét (szűzi fogantatás, születés hírül adása, keresztelés,
színeváltozás, kenyérszaporítás, háborgó tenger lecsendesítése, gyógyítás,
feltámasztás, halfogás …; feltámadás, megjelenések …). Nyíltan hirdette, hogy
csodái minden meggyőző erejük mellett felhívások arra is, hogy az ember térjen
meg, fogadja el Isten kegyelmi kitárulkozását; tehát higgyen! A transzcendens
események célja és lényege: a megvilágosítás - napjainkban sincs másként, mert
Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké! A hit (elfogadása, megvallása,
átadása) csodálatos eseményekkel kísért meggyőző ereje az eltelt kétezer év
alatt nem változott, de Megváltónk ígérete szerint a világ végezetéig sem fog
változni.

4. A megtérésre nincs haladék! A jó Istennek a kétezer év alatt megtapasztalt
néhány kiemelt csodájáról olvashatunk, amelyek létrejöttükkor a természet
rendjét felfüggesztik, ezáltal hitet megalapozó erővel bírnak. Megjelenésükre
emberileg nincs magyarázat. Természetfelettiséggel üzenik az ateista, pogány,
hitehagyott embernek, és mindenkinek, hogy a megtérésre nincs haladék! Ma
különösen nagy jelentősége, fontos evangelizáló szerepe van, mert kétezer évvel
az Evangélium első hirdetése után az emberiség visszatért a pogányságba. --- Az
idők végén, a nagy figyelmeztetés és az elszámoltatás előtt állunk.

5. Megtérés és ima – nincs más út. Az Úr Jézus a csodáival nagyon világosan
rámutat hogy /1/ ha a hívő a jó Istenhez a hit erejével, tiszta lélekkel és
szívvel imádkozik, akkor számára az is lehetséges lesz, ami embernek
lehetetlennek látszik; /2/ de a hit a feltétele a kérő ima meghallgatásának is.
Egyéni és társadalmi gondjainkra, az Isten-nélküliség megszüntetésére, lelki
megújulásra (megtérésre), az erkölcsi szakadékból való kiemelkedésre, a
szentistváni gondolkodás [kereszténytudat, magyarságtudat, történelemtudat,
intelligenciatudat (nevelés, beszéd, magatartás, tisztelet), lelkiismeret-,
tisztaság- és felelősségtudat, szentségiházasság-tudat] helyreállítására, a
Sátán elleni harcra a megoldás: a jó Istennel és egymással történő
kiengesztelődés, a megtérés, a bűnbánat, a böjt, valamint a böjthöz kapcsolódó
Jézusi Út: az ima. Lehetnek a társadalomban realitást mutatató, neves emberek
által kezdeményezett szerveződések, utcai megmozdulások, aláírásgyűjtések,
nyilatkozatok, kiáltványok stb., azok ima nélkül égi meghallgatást nem nyernek.

6. A Szentmise, az Eucharisztia és a Rózsafüzér

Higgyük már el végre, hogy a Szentmise-hallgatás (amely életünk középpontja és a
világon egyedülállóan hihetetlen hatalmas ereje van!), a Szentségimádás és a
Rózsafüzér-ima az „aranyfedezete” népeink szentistváni útjának, ismételt
kereszténnyé válásának! Ezen útra térést tovább már nem lehet elodázni.
Társadalmunknak ezért ismét fel kell ismernie Fatima kérését. Az imameghallgatás
eredménye lesz az Istenhit kiteljesedése, a szeretet, a szolidaritás és a
gazdaság növekedése.

Ha teljesítjük az Istenanya kérését, a Szentlélek vezérelni fogja gondolatainkat,
szavainkat, cselekedeteinket és a jó Isten [legnagyobb csodálkozásunkra] a
lehetetlennek látszó helyzeteket is megoldja. A Szentlélekben tudjuk felismerni
az idők jeleit és személyes feladatainkat.

7.

A Rózsafüzér ima a Szent Szűz istenanyai személyén keresztül közvetlen út a
Szentháromsághoz; biztosítja, hogy egységben maradunk a jó Istennel. Mennyei
Atyánk, mielőtt a világ létezett volna, tudott Máriáról, és egyedülálló
rendeltetést szánt neki; gondolatában Mária, a Megváltóval együtt, kezdettől
fogva jelen van. A Mennyei Atya döntése Máriát a Megváltó oldalára abban a
pillanatban rendelte, amikor magát Krisztust Megváltónak rendelte. A jó Isten
terve azt a feladatot szánta neki, hogy a Megváltó Édesanyja legyen.

Az Úr Jézus üzenete igazolja a fentieket. Igazolását Édesanyjáról 1985. december
30-án Mária Doloresz szervita nővér útján küldte.

„Gyermekeim! Írva van az Evangéliumban, hogy az Atyánál egyetlen közbenjáró van:
Jézus Krisztus. Valóban a ti Jézusotok szüntelen kéri az Atyát, hogy küldje el
számotokra a Szentlelket, azért, hogy a Világosság Fényében mindjobban
felismerjétek az Atya akaratát és azt cselekedjétek. A ti Jézusotoknak van egy
jóságos Édesanyja, MÁRIA, akinek Szíve alatt a Szentlélek formálta a szeretettől
lángoló Isteni Szívet. Ez a két SZÍV egy ritmusra dobogott az Atya akaratának
teljesítésében! Jézusotoké a kereszthalálig, Édesanyámé pedig a kereszt tövéig.
A Szentlélek volt elindítója és egybeolvasztója a Fiú és Anya szeretetének. Az
Anya így anyaságánál fogva szólhat Fiának. Azon kegyelmeket, melyeket
Édesanyámmal együtt kértek, a Fiú az Atya elé tárja és megadja nektek. Csak
jöjjetek, és kérjetek Édesanyámmal együtt a lelkeknek hitet, megtérést,
bűnbánatot, segíteni kész önzetlen szeretetet, a szenvedés tüzében is hűséget, a
megpróbáltatásokban türelmet, alázatosságot és bizalmat!”

A fentiek alapján tudjuk számíthatunk a Szűzanya segítségére, mely évszázadok
alatt sok sok alkalommal megmutatkozott. Megjelent, segített, bátorított,
figyelmeztetett. Ezekből a csodákból nézzünk meg néhányat ízelítőül.

A dián a legismertebb Mária jelenéseket írtam össze.

A katolikus egyház 770 jelenést regisztrált eddig. Az első ezer évben mindössze
24-szer,

a következő kilenc évszázadban 375-ször, s a huszadik században, eddig, 370-szer
jelent

meg „az Ég Királyn?je”. Üzenete nagy vonalakban mindenhol ugyanaz a hol itt, hol
ott

feltőnő csodálatos hölgynek: megtérés, bűnbánat, bűnelhagyás, Mária üdvtörténeti

szerepének kihangsúlyozása és Isten ítélete a világ felett.

Jelenések

Csíksomlyó:

A Csíksomlyón korábban (1440)megtelepedett ferencesek 1442-1448 között
felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony
tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. (Sarlós Boldogasszony: Szűz Mária
látogatása Erzsébetnél, július 2-án van a búcsúnapja.) A gótikus templom
építésében a hívek mellett jelentős segítséget nyújtott a ferenceseknek Hunyadi
János erdélyi vajda, hálából Istennek a törökök fölött aratott győzelemért (1442).
Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen
és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a
tetőzet teljesen leégett. Kijavították és ebben az alakjában egészen 1802-ig
fennállott. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom
falaiba.

A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei
szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt.

A templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobra. A XVI. század elején (1510-1515)
reneszánsz stílusban készült, hársfából. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m.
A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt
ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló
koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar,
bal karján tarja szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthánnyi Ignác
erdélyi püspök idején az egyház "Csodatevőnek, segítő szent Szűznek" nevezi el.

A Kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a
zarándokok, miután a Kegyszobor előtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek,
megsimogatják a Kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így
óhajtják kiesdeni a maguk számára az Istenanya áldását.

A századok folyamán a Kegyszoborral sok csoda történt, sok ima meghallgatásra
talált. Többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a
templomot. Nagy katasztrófák előtt szomorúnak látták az emberek az arcát.

Az 1661-es török-tatár dúlás alkalmával, amikor a templomot felgyújtották a
tatárok, a Kegyszobor sértetlen maradt. A hagyomány szerint az egyik tatár vezér,
azt gondolván, hogy a Kegyszobor nagyon értékes lehet, el akarta szállítani, de
az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A
tatár vezér ledobta a szobrot a szekérről, kardjával hozzávágott, megsebezve a
Kegyszobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók a Kegyszobron. A
tatár karja bénán hanyatlott alá.

Az idők folyamán a hívőknek a Kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos
Szűz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét
őrzik a Kegyszobor két oldalán kifüggesztett fémtárgyak (fogadalmi tárgyak).
Ezek a XVII-XVIII-XIX. századokban készültek. Imameghallgatás esetén ilyen
fogadalmi tárgyakat készíttettek és adományoztak hálából a Szűzanyának. Az 1940-es
évektől napjainkig, márványból készült hála-táblák tanúskodnak arról, hogy a
Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáját.

A csíksomlyói kegyhely közelében magasodik fel a Kissomlyó-hegy. Szent hegynek
tartja a néphagyomány, mivel évszázadok óta imádkozva járja körös-körül a
zarándokok serege. Oldalában keresztek vannak felállítva, keresztúti állomások,
és a hegytetőn három kápolna, amelyeknél ugyancsak ájtatoskodnak a búcsújáró
keresztények.

Története gazdag legendás múltjában, leírásokban, helyrajzi szerepében. Első
szájhagyomány, hogy már a pogány székelyek korában kultikus hely,
áldozatbemutató hely volt. Szent István király egyházalapító rendelete
értelmében, 1002-ben kápolnát építettek erre a magaslatra. A pogány székelyek
keresztény hitre való megtérése után az egyház szívesen épített keresztény
szentélyt a pogány kultikus helyre, hogy a nép vallási áhítatának tegyen eleget.

A hegy csúcsán a Salvator kápolna áll. Mellette a Szenvedő kápolna. A Salvator
kápolna szentélye románkori építmény, lőrésszerű ablakokkal. Mindkettő az Árpád-korból
való.

Csíksomlyó fölé két hegy magasodik: Kis- és Nagysomlyó. A Kissomlyóról sokszor
esik szó a búcsújáró hely kapcsán. A Nagysomlyó titokzatosan áll a háttérben a
maga történelmével és legendáival.

„A Nagysomlyó kettős csúccsal bír, melyeket lapos hegyhát köt össze. A
csekélyebb magasságú déli csúcs tetőlapját régi kolostor foglalta el, melynek
most is jelentékeny maradványai vannak. Ezekből e kolostor eredeti alakját
felismerhetni. E kolostort tojásdad alakban, 150 lépés kerületű védfal övezte.
Kivülről sánc vette körül. Belülről cellák voltak építve, melyeknek közfalai
most is tisztán kivehetők. Középen kis kápolna állott, melynek félkör apsissu
szentélye, román stílusú épületre enged következtetni. Ezen falmaradványok
nyomán azt kell hinnünk, hogy itt védfalakkal körülölelt kolostor állott
egykoron. Bejárata az északi oldalon, a hegynyakról volt, mert ott faragványos
kövek, ajtó- és ablakpárkány töredékek hevernek szanaszét. A templom alatt és
körülötte kong a talaj, ami arra mutat, hogy ott kripta, vagy talán víztároló
volt. E kolostor és templom falainak láttán felmerül a kérdés: vajon, nem itt
állott-e a szent István által épített első kolostor és kápolna? Ezen harcias
korban a kolostorokat többnyire hegytetőkre építették és erődítménnyel vették
körül. Ennek a kolostornak is, a meredek hegycsúcson könnyen védhető fekvése
volt. Celláinak kicsinysége ( alig két lépés széles, 3-4 lépés hosszú), a
kereszténység első századaiban divatozott egyszerűség bélyegét viseli magán. Az
akkori szerzetesek minden fényüzést és kényelmet nélkülöztek, magokat
sanyargatva, kizárólag a vallás szolgálatának éltek.”

1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában
János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík,
Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík,
Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert
fogott hitének védelmére.
A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották
magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára,
szembeszállni a hitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok és a
gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal
végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak
le a Hargitáról.

A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a
győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi
eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd
szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja
a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal
kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.
Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a
más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A
Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. Év közben
is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte
imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz
részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

Dacó Árpád:

Néprajzkutatók szerint a csángók azon szokása, hogy Csíksomlyó hegyén várják meg
a kelő Napot, valójában a világ egyik legősibb rítusa. A kereszténység is
átvette azt a feltevések szerint egyiptomi jelképrendszert, amely az isteni
anyát a Holddal, az isteni apát a Nappal azonosítja. Mivel szinte minden ősi
hitelv szerint a földi emberek az istenség gyermekei, a hajnalig tartó
virrasztásban voltaképpen egymásra talál a kozmikus család. A földi gyermekek
égi édesanyjuk társaságában várják a pillanatot, amikor megjelenik körükben égi
édesapjuk, a világ világa. Fent van mindkét isteni szülő az égen, már és még
látják egymást a hajnali derengésben. Rövid ideig tartó fennkölt pillanat:
együtt a család.

Az ősi magyar Szentháromság eredetileg ugyanis Izisz, Ozirisz, Hórusz mintájára
a Nagyboldogasszony, az Atyaisten (Öregisten) és a Fiúisten (például Fehérlófia)
lehetett. Alakjukat - ahogy Daczó Árpád fölismerte - az inkulturáció
folyamatában elnyelte Szűz Mária, az Atyaisten és Jézus alakja. Nem véletlen,
hogy a földi születésű Máriának, mint istenségnek a kultusza a feljegyzések
szerint éppen Csíksomlyóról terjedt el az egész világon, aki ezért emelkedett
negyedik és női kültagként, Szentháromság mellé. Ezt bizonyítja az is, hogy
mindmáig autentikus Mária-ábrázolásokon csíksomlyói mintára meg-megjelenik
jelképe is, a Hold, mint ahogy Jézus (aki a keresztény hit szerint azonos az
Atyával) ábrázolása máig a

Guadalupe:

A SZENT SZŰZ GUADALUPÉBAN

A Szűzanya jelenés-sorozata világméretekben 1531-ben, Szeplőtelen Fogantatás
ünnepén a mexikói Guadalupeban kezdődött – a jó Isten Szent Akaratának és
felhatalmazásának bizonyítékaként, egy, a Mennyek Országában, emberi kéz
érintése nélkül született festménnyel. Az Égi Műalkotás egy alapozás nélküli
festmény, amely a Szűzanyát áldott állapotban ábrázolja, és amely 478 év óta,
2009-ben is sértetlen Fényben ragyog.

A Szűzanya Szeplőtelen Fogantatás ünnepén ragyogó nőalakként jelent meg egy Juan
Diego nevű szegény indiánnak a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon.

A nőalak Isten Anyjaként mutatkozott be, és egy képet hagyott maga után,
igazolásként a mexikói Juan de Zumárraga püspök részére. A bizonyíték csodálatos
módon jelent meg a látnok indián tilmáján (vállkendőjén). Az agavé-rostokból
készült tilmán kirajzolódott ISTENANYAI KÉP - bizonyságként és tanúságként -
negyedik a világon a manoppelloi és a torinói ISTENARCOK, valamint a lancianói
SZENT VÉR reliquiákat követően. A mindmáig épen maradt ruhadarabot, rajta a
kegyképpel, napjainkban is évente zarándokok milliói látogatják a guadalupei
bazilikában. Juan Diegót II. János Pál Szentatyánk 2002-ben szentté avatta.

Ennek a guadalupei csodaképnek nagy felfedezője az asztronómia is. A
csillagászok kimutatták, hogy a Szűzanya ruhájának dekorációja, amelyet csak
festőművészeti bravúrnak tekintettek századokon keresztül, azt a csillagállást
tükrözi, képezi vissza, amely 1531. december 9-én volt a guadalupei jelenés
alkalmával, amikor Zumárraga püspök előtt megjelent Szent Juan Diego.

A csodás eredetű guadalupei Szűzanya-képpel az elmúlt négy évszázadban sok
tudományos értekezlet foglalkozott. A legutóbbi nemzetközi kongresszuson (Arizona
Phoenix 2009. augusztus 6-8. között) Aldofo Orozco kutató fizikus arról beszélt,
hogy sem a tilma megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincsen
természettudományos magyarázat. Mint mondta, hasonló szövetek a helyi sós-nedves
levegőn 10 éven belül tönkremennek. Például az 1789-ben a legfejlettebb
technológiával készült másolat 8 év alatt védőüveg mögött is teljesen kifakult,
miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át semmiféle károsodást
nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya, és a
sós-nedves levegő. „Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb
jellemzője, hogy míg a visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a
legfinomabb selyem" – idézi a szakértőt a CNA.

A kongresszuson Orozco kutató fizikus megemlítette, hogy a tilma két ízben
isteni csoda folytán menekült meg a pusztulástól. /1/ 1785-ben egy munkás
véletlenül 50%-os salétromsavoldattal öntötte le, ám ettől „természettudományosan
megmagyarázhatatlan módon nemcsak a szövetnek, de még a kép színes részeinek sem
esett semmi baja." /2/ 1921. november 14-én egyházellenes szabadkőművesek a
kegykép alatt egy csodálatosan díszített hatalmas virágcsokorba helyezett bombát
robbantottak. A délelőtt fél 11-es szentmisére időzített pokolgép pusztítása
következtében még az oltáron lévő kovácsoltvas-feszület is meggörbült. Személyi
sérülés azonban nem történt, bár a templomhajó ablakai is betörtek. A Bazilika
bejáratánál azóta üvegvitrinben őrzik a meggörbült kovácsoltvas-feszület "bűnjel"
darabját. A robbanás következtében 150 méterrel távolabb megrepedt a
márványpadló is, de az ereklyeként őrzött kép a törmelékek között ép maradt,
normál üvegből készült tartójának sem történt baja. „Erre egyszerűen nincs
természetes magyarázat" – fogalmazott a kutató fizikus.

A Szűzanya - tilmán megjelenő kegyképének tisztelete által - a közel ötszáz év
alatt, természetfeletti módon, számtalan esetben adott kegyelmet Mexikó népének,
ugyanakkor előremutatóan figyelmeztetést is világunk számára. A következőkben az
Istenanya csodálatos kegyelmeiből emelünk ki néhányat.

1. A látnok nagybátyjának is megjelent az Istenanya, s meggyógyította a pestis
halálos betegségéből. Ez az első hiteles gyógyulás. 1531. december 26-án a
püspök a néppel együtt ünnepélyes menetben átvitte a kegyképet Mexikó püspöki
palotájából Tepeyacra, s elhelyezték az elkészült kápolna oltárképeként. A
kegykép előtt egy halálosan megsebesített férfi visszakapta életét.

2. Az 1531-es csodálatos jelenés után a megtérések száma Mexikóban döbbenetesen
megnövekedett; az indiánok távoli vidékekről is eljöttek, hogy szentségekben
részesüljenek. 1539-ig, vagyis mindössze nyolc év leforgása alatt a ferencesek
közel 9 millió indiánt kereszteltek meg.

3. A hivatkozott 2009-es kongresszus másik előadója, Eduardo Chávez Sánchez
egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora szerint a
Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentőségű esemény, melynek célja
Amerika evangelizálása. Mint mondta, az Újvilág első, ferences misszionáriusai
emberfeletti küzdelmet vívtak, hogy megértessék magukat a bennszülöttekkel,
ugyanakkor megvédjék őket a spanyol kizsákmányolástól. Amikor úgy tűnt,
képtelenek megbirkózni a nehézségekkel, Zumárraga püspök azt mondta a
misszionáriusoknak: „Ha Isten nem küld sürgősen segítséget, ez az ország örökre
elvész." A jó Isten meghallgatta kérésüket, elfogadta áldozatvállalásaikat: a
Szent Szűz meghozta Mexikónak a transzcendens segítséget.

4. Hétszázezer életet követelt a tífuszjárvány 1736-ban Mexikóban. 1737. április
27-én a Guadalupei Madonnát az ország Védasszonyának jelentették ki a bűnbánat
és engesztelés ünnepi liturgiájában. A tífuszjárvány véget ért.

5. Dr. Javier Torroelo Bueno és Rafael Torifa Lavoignet szemorvosok 1956.
júliusában vizsgálatot végeztek a Madonna szemében, és ugyanazokat a
fényreflexeket kapták eredményeikben, mint az élő embereknél. Mint elmondták: "Ha
szemtükörrel fényt bocsátunk a pupillába, akkor ez a fény behatol a szembe, és
annak mélyéről verődik vissza, nem a felületéről. Ez eredményezi azt a
tükröződést, amelyet csak mélységgel és térfogattal rendelkező szemgolyó tesz
lehetővé. A Szűzanya kegyképén a szem háromdimenziós. A síkfelületű
szemfényképeken ezt a tükröződést elérni nem lehet!'

6. Borzalmas földrengés érte Mexikót 1985. szeptember 19-én. A fővárosban 500
ház összeomlott, 1000 a súlyos és 1000 a könnyebben sérült épületek száma.
Hozzávetőlegesen 30.000 halálos áldozatot jegyeztek fel. Az anyagi kárt 4
milliárd dollárra becsülték. A Tepeyac-dombon épült bazilikát és a szentélyében
elhelyezett kegyképet a legkisebb sérülés sem érte.

7. Napjainkban egy csodálatos guadalupei fénykép járja be a világot. Előzménye,
hogy Mexikó-cityben kihirdették a 12 hetes kora alatti magzat anyaméhben történő
meggyilkolását engedélyező törvényt. A Bazilikában a törvény életbe lépésének
napján, 2007. április 24-én szentmisét mutattak be az abortusz áldozataiért. A
Szentmise végén, amikor az emberek sokasága megkezdte fényképezni a tilmán lévő
Szűzanya-képet, a kép elhalványult és az áldott állapotban lévő Szent Szűz
testéből, összetett kezei alatt, egy intenzív Fény erőteljesen sugárzott. Az
emberi szem ezt a Fényforrást a Szűzanya méhének magasságában látta tündökölni.
A Fény embrióformát mutatott, amely fekvő magzat-alakú volt. A jelenlévőket a
Fény nagyon megérintette. Felismerték, hogy ez a Mária-kép egyidejűleg a meg nem
született Kisjézust is ábrázolja, aki kilenc hónapig az emberek szeme elől
rejtve volt, de mégis az emberek között élt. A Fényforrás Csodájáról készített
fényképfelvételeket megvizsgálták. A vizsgálatot végző szakmérnök bizonyította,
hogy a fényképek előhívásakor manipuláció vagy hamisítás nem történt. Az emberek
által észlelt Fény, szó szerint, a kép (tilma) belsejében keletkezett. A Szent
Szűz képéből sugárzott Fény, nem reflex- vagy más fény, hanem transzcendens,
megmagyarázhatatlan jelenség. --- Az abortusz-törvény kezdeményezői, megalkotói,
megszavazói, a magzatgyilkossághoz hozzájáruló édesanyák, az orvosok és ápolók
fel sem fogják, hogy milyen és mekkora halálos bűnt követnek el a Teremtő Isten
és az emberi társadalom ellen. Nincsenek tisztában a következményekkel. Nem
tanultak, nem akarnak tanulni Mexikó és a világtörténelem tragédiáiból (egyházüldözés,
háborúk, természeti csapások, járványok, erkölcsi rombolás, tisztátalanság
terjesztése, család szétzilálása, gyermek-kereskedelem, kábítószer, maffia, stb).
Drága Szűzanyánk, könnyes szemmel könyörög e Fényforrás Csodája által is az
egész világon élő gyermekeihez: fogjuk fel, mit jelent e Csoda, fogadjuk el,
tartsuk meg az Isteni Törvényeket, erre neveljük gyermekeinket, és tiszta
szívből nagyon de nagyon imádkozzunk. A Szűzanyával együtt kérjük a jó Istent:
Uram bocsáss meg az abortusz-elfogadóknak, mert nem tudják, mit cselekszenek.

A Kútvölgyi Boldogasszony engesztelő kápolna

1945. szeptember 8-án Vácra érkeztem árva gyermekeim egy kis csoportjával. Ott
hallottam először a Kútvölgyi Boldogasszony kis kápolnájáról egy asszonytól, aki
azelőtt rendszeresen elzarándokolt oda. Az elhagyott kápolna nem volt egyházi
tulajdonban.

A Nagyőszi családé volt az egész hegyoldal, tele szőlővel, gyümölcsfákkal. A
kápolna helyén nagy itató volt, mély kúttal. A család legkisebb fiúgyermeke egy
meleg nyári napon lóháton vágtatott lefelé a hegytetőről. Az itatónál a mély kút
pereménél hirtelen megtorpant a ló és a gyermek a ló hátáról egyenesen a kútba
zuhant. Az elhagyott, bozóttal körülvett, mély kútból hiába hallatszottak a
gyermek segélykiáltásai. A kétségbeesett szülők és az egész cselédség a gyermek
keresésére indult Hosszú, hiábavaló keresés után az édesanya a kút pereménél
megpihent, sírva imádkozta a rózsafüzért, amikor halk, nyöszörgő hangot hallott
a mélyből. Milyen nagy volt meglepetése, de öröme is, amikor a kút mélyén
megpillantotta gyermekét, aki mintha a víz színén térdelve kért volna segítséget.
Mindenki oda sietett az édesanya kiáltására; kötelekkel, létrákkal leereszkedve
felhozták az alélt gyermeket, aki csak azt suttogta, hogy egy csodás szépségű
hölgy palástja tartotta a víz színén Csoda történt! – kiáltozták az egybegyűltek
és hangosan kezdték az Üdvözlégy Máriát imádkozni. A gyermeknek nem lett semmi
baja az ijedtségen kívül, csak nagyon éhes volt. A jó szülők a híres budai
kőműves mesterrel, Siegl Mártonnal emeltettek terméskőből egy kis kápolnát
hálából a Szűzanyának gyermekük csodálatos megmeneküléséért. Mindez 1753-ban
történt. A kis kápolnába rendszeresen jártak a környék lakói imádkozni. Sok
imameghallgatás is történt. A kápolna kis szentélyében a kegykép körül, mely a
Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázolta, egyre több ezüst és arany ékszer
csillogott, a kápolna falát pedig elborították a márvány hálatáblák. A II.
világháború alatt sajnos mindent elhurcoltak a kápolnából

Amikor rátaláltam a kápolnára, még házak is alig voltak a környéken. Éreztem,
hogy ezen a talpalatnyi helyen le kell telepednünk, a Kútvölgyi Szűzanya
kegyhelyét fel kell újítanunk és engesztelünk kell a magyar ifjúságért. A
kápolna szentélyét kibővítettük, és 1970-ben dr. Tóth János apát úr, budavári
főesperes szentelte fel az új fakápolnát. Azóta naponta van szentmise,
rózsafüzér imádkozás és szentségi litánia 1990-ben egy teljesen új kőkápolnát
építettünk, melynek szentélye a régi Kútvölgyi kápolna lett.

Mivel a zarándokok száma egyre növekszik, előfordult, hogy kápolnánk nem tudta
befogadni őket. A Kútvölgyi Boldogasszonynak és a jó hívek áldozatosságának,
imáinak köszönhetően sikerült megvenni a kápolna melletti ABC áruházat, melynek
udvarában felállítottunk egy szép lourdes-i barlangot.

A rendszerváltozás hajnalán, a kilencvenes években úgy adódott, hogy az üzletet
elárverezték. Húszmillió forintra tartották, és föllicitálták kilencvenegy
millióra. Sikerült öt percet kapnom a Kossuth Rádióban, s felhívást tehettem
közzé. Két hét alatt összegyűlt minden, ami kellett: pénz, kárpótlási jegy, sok
ékszer. Megvásárolhattam a boltot.

A kápolna búcsúja szeptember 8-án van. A Kútvölgyi Mária kápolna Budapesten, a
Nagy Sváb-hegy oldalában található, az Isten-hegy és Zugliget között, a Moszkva
térről induló 128-as jelzésű BKV autóbusz végállomásánál.

A millecentenárium emlékére, vagyis a magyar kereszténység ezer esztendős
fennállásának jubileumára egy gyönyörű, faragott, aranyozott Mária szobrot
állítottunk fel a lourdes-i bejáratnál. A szobor felett három oszlopon baldahin
szerűen, szinte lebeg Szent István királyunk koronájának mása, mely azt
szimbolizálja, hogy a Boldogságos Szűz Mária, a magyar szent koronával a fején
ezer esztendeje tartja össze és védelmezi az ő árva magyar népét.

Szeretnénk, ha ez a kis kútvölgyi engesztelő Mária kápolna egyre inkább a
magyarság engesztelő helyévé válna. Ezért imádkozunk, ezért meghozunk minden
áldozatot, az isteni Gondviselésbe vetett bizalmunkban teljesen a Szűzanyára
hagyatkozva. Őrá szeretnénk bízni a magyarság jövőjét, hogy megvalósuljon
Mindszenty bíboros úr álma, a Sacra Pannónia, a Szent Magyarország.

Regőczi István atya

A „Mária-korszak” kezdete

Az újkor első, számottevő jelenése Labouré Szent Katalin nevéhez főződik.
Párizsban,

1830. július 18-án egy csodálatos medaliont látott, amit azóta több millióan
hordanak, mert

„túláradó kegyelmet kapnak azok, akik bizalommal viselik” . A jelenés ez esetben
tehát egy

amulett viselésére buzdított, amely viselője számára biztosítja Isten kegyelmét,
mit sem

törődve azokkal a bibliai kijelentésekkel, amelyek az üdvösséget az Istenbe
vetett hit

következményének látják (például Ef 2:8-9). Bibliai aspektusból nézve a
kegyelemhordozó

amulett nem más, mint bálvány, hiszen az él? Istent „helyettesíti”, illetve
viselői szerint olyan tulajdonságokkal bír, amelyek egyedül Istenéi lehetnek.

1846. La Salette (Franciaország)

Az utolsó két évszázad Mária-jelenéseinek áttekintésében a profetikus
előrejelzésű, ún. apokaliptikus tartalmú jelenések az 1846-os La Salette, az
1917-es Fatima, az 1958-as Turzovka: a csehszlovák Lourdes, az 1961-es
Garabandal, az olasz San Damiano, az 1973-as Akita, és az 1985-ös délkoreai
Nadzsu, valamint az erdélyi Szőkefalván 1995-ben elindult és a gyulafehérvári
érsekség megfigyelése alatt álló Mária-jelenés.

La Salette a francia Alpok 2000 méteres magasságában fekszik. A Corps-i esperesi
kerülethez tartozik. 1846. szeptember 19-én, az egyszeri, soha nem ismétlődő
Mária-jelenés idején még csak turisták közelítették meg ezt a festőien szép
alpesi helyet. 1851-ben Philibert de Bruillard, a Grenoble-i egyházmegye püspöke
81 esztendős, s korát meghazudtolóan lóháton megy fel a jelenés Szent Szüze
templomának alapkőletételi ünnepségére.

A 2000-ben boldoggá avatott IX. Piusz pápa megválasztásának legelső évében, a
Vatikánban már megismeri La Salette "szép Asszonyának" jelenését, és 1854 július
18-án megkapja az illetékes francia püspöktől a Szentszékhez küldött "titkokat".

1946. szeptember 19-én, a jelenés százesztendős ünnepségén jelen volt XXIII.
János pápa, természetesen 1946-ban, mint Giovanni Roncalli párisi nuncius, akit
2000-ben ugyancsak boldoggá avatott Szentatyánk, II. János Pál pápa.

La Salette a Gondviselés intézkedéseivel szoros kapcsolatban álló máriás
kinyilatkoztatás. A XIX. század 50-es éveiben Franciaországot, majd Európát
mozgatja meg és hívja fel a megtérésre. – Maximin Giroud (ejtsd: Mákszimen Zsírú)
11 éves tehénpásztornak és Mélanie Calvat (ejtsd; Mélání Kálvá) 15 éves liba- és
tehénpásztornak, e két gyermek-látnoknak az volt a mennyei feladata, hogy a
Szentatyán keresztül tájékoztassák az emberiséget az Istenanya nagyon
komolyhangú üzenetéről.

Mélanie 1858-ban az addig titokban tartott kijelentéseket – a később boldoggá
avatott – IX. Piusz pápa tudomására hozza. Majd XIII. Leó pápa 1878. december 3-án
engedélyezi a jelenés Édesanyjának üzenete és figyelmeztetése terjesztését.

1965-ben jelent meg "Le fait de La Salette" címen a párisi Cerf-kiadónál egy
minden igényt kielégítő tudományos munka. A nagy alakú 450 lapos műhöz az
előszót Emil Guerry, Cambrai érseke írta. P. Jean Stern Rómában tanító
professzor, La Salette egyik szerzetes tudósa vezetett körül még a 80-as években
abban a La Salette-i jelenés-könyvtárban, amelyik a mennyei üzenettel
kapcsolatban minden, a jelenés tárgyában írt könyvet bemutat. Egy emberélet
kevés ahhoz, hogy az erre vonatkozó írásokat végigtanulmányozzuk. A jelenés
valódiságát elfogadó művek 90 %-a mellett eltörpül a 10 %-nyi anyag, amely a
jelenés valódiságát tagadja.

Munkatársai kiválasztásában a történelmet író Szűzanya nem a sajtó világot
átfogó irányítóit használja fel. Az Ő munkatársai, így a két pásztorgyerek is
már 1846-ban tanulatlan gyermekekként "írják" a mennyei dokumentumot.

Miksa (Maximin) külseje nem vonzó. Kis növésű, nyugtalan gyerek, Négyen voltak
testvérek. Korán meghal édesanyja. Apja részeges kőműves, aki felesége halála
után újra nősül. Az árváknak kegyetlen sors jut osztályrészül. Miksa hébe-hóba
látogatja az iskolát, inkább kerüli. A jelenés idején sem írni, sem olvasni nem
tud. Csak a vidék tájszólását érti, a "patois"-át (ejtsd: pátoá). Gyenge az
értelmi képessége. Állhatatlan, komoly munkára alkalmatlan. Csínytevésével
kihozza türelméből környezetét. Könnyelmű és meggondolatlan. Szíve azonban
romlatlan, szenny nélküli, tiszta, önzetlen és résztvevő[36]. Azt a pénzt,
amelyet a zarándokok ajándékoznak neki, a falu legszegényebb gyermekeinek és a
zárdát irányító szerzetes nővéreknek adja, azoknak, akik foglalkoznak vele és
évekig sulykolják fejébe és szívébe a Miatyánkot és az egyszerű imádságokat.

És ez a bárdolatlan emberke mindig igazat mond 40 éves korában bekövetkezett
haláláig. Amikor a gyászruhába öltözött Szépasszony üzenetéről kérdezik, az
intelligencia előkelő fölényével és világosságával szól, de kizárólag csak az
1846. szeptember 19-i égi esemény (minden) mozzanatáról, és ellentmondásba soha
nem keveredik sem egyházi, sem világi kihallgatásai során. A jelenésről való
beszámolója mindig színes, meggyőző és az ismétlések unalmas rutinjától mentes,
mintha a Mária-jelenésben újra átélné – a természetfelettiség el nem-múló
fényében és hangulatában – az eksztázismentes beszélgetés és spontán emberi öröm
magával ragadó közvetlenségének gyermeki természetességét.

A francia Alpok fenséges természeti környezetében Mária, a gyászba öltözött Úrnő
és az Ő kicsiny, viselkedésében faragatlan, vadóca: Maximin Giroux! Ez az
esemény pásztorok és a reájuk bízott tehenek déli pihenőjében volt. Maximin és
leány pásztortársa számára a megdicsőült Istenanyával találkozás varázslat volt
és leellenőrzött valóság. Talán inkább varázslatos valóság. A lasalette-i
jelenés éjjel-nappal világító fáklya és a természetfelettivel való rendkívüli
találkozás fénye a pásztorfiú és pásztorlányka 40 illetve 70 évi földi életében,
a hétköznapok vastag csöndjében, zajában és zűrzavarában Mária portréját mutatja
2002-ben is hűen, mert a kép az állandó mának imádságos krisztusi ajándéka.

A természetfelettit – nyitó ez az 1846-os jelenés. Miksa természete, evilági
műveltsége helyesebben faragatlansága megmarad nagyon korai férfihaláláig. De
csodálatosképpen változatlan gyermeki tisztaságban őrizte meg a kegyelem Maximin
szívét minden mocsoktól és szennytől. Ezért teljesült a látnok testamentomi
kérése, hogy a szíve a grenoblei megyéspüspök által megáldott szerzetesi templom
szentélyébe legyen befalazva.

Évtizedek során százszor és ezerszer ismétlődtek a lelkiismeretes kutatók és
természetesen a kíváncsiak részéről feltett visszatérő kérdések. De a gonosz is
dolgozott minden ármányával. A Szépséges és Bánatos Asszonnyal találkozás
kegyelmi csodájának állandó jelenébe helyeződött vissza mindig a korrekt válasz
és a mufurc emberkéből eltűnt minden félszegség, eltűnt az álszerénység és a
szorongás, a kételkedés, a feledékenység és mindenekfelett az ellentmondás.
Sajnos, nem találkoztam még La Salette szerzetes atyáinak könyvtárában sem
Maximin Giroux részletes életrajzával. Mászkált utcákon, tereken nem csak
Grenoble környékén, hanem Olaszországban, Rómában, a Vatikánban is. A
pásztorgyermekben állandóan élő aktuális jelen maradt a láthatatlan világ égi
Édesanyjával való találkozás, amelyben a sátán számára egy ujjnyi rés vagy
barlangfurat sem maradt. Az Alpok égi fénye nem tette múlttá szívében 1846-ot és
az emberiséghez intézett üzenet minden szavát továbbadta az Isten országába
érkezéséig.

A nevetséges, vagy csapdát rejtő kérdésekre csak ritkán válaszol. Idézünk az
1870-es évek egyik kihallgatási egyházi jegyzőkönyvéből.

"A jelenés csak gonosz szellem volt!" Maximin erre csak annyit jegyez meg: "Dehogyis,
az ördög nem hord a mellén keresztet, amelyen rajta van a Megváltó!"

"Akkor talán valamiféle más hölgy volt?" – folytatódik a Rómából delegált
vizsgálatot végző egyházi férfiú ellenvetése. "Ugyan kérem, egy közönséges
asszony nem emelkedik a levegőbe, ahol óriási fényben tűnik el."

"Valami szemfényvesztéssel eltűnik a levegőben." A válasz: "Ugyan, aznap nem is
volt semmilyen felhő az égen."

Az ellenvetés folytatódik: "De hát olyan könnyű felhőbe burkolózni!"

Miksa válasza: "Hátha olyan könnyű, akkor, uram, burkolózzon ön felhőbe és
tűnjön el!"

Helyt kell adnunk az ugyancsak analfabéta pásztorlánynak is, aki azonban szemben
látnoktársával, az évek során nemcsak írástudó lett, de figyelemreméltó
előrehaladást is tett a hittudomány megismerésének iskolájában, valamint a
misztika kegyelmi lépcsőjén.

Azt a helyet, ahol a Szűzanyával való találkozás volt, márványból faragott
emlékmű örökíti meg az Alpokban. Így ír a találkozóról Mélanie:

"Őt látva, elfeledtem teheneimet, elfeledtem az engem alkalmazó gazdáimat,
egészen Hozzá kapcsolódtam feltétel nélkül... A fényességbe öltözött Asszony
jósága megrészegített. Becsukott szemmel karjaiba szerettem volna menekülni. De
erre nem volt idő, mert emelkedni kezdett és másfél méter magasságban először
felfelé nézett, majd vissza a földre mireánk, jobbra is, balra is. Azután Róma
irányában távozott és ahogy mind magasabbra emelkedett, mindig nagyobb fény
vette körül. Számunkra láthatatlanná lett a fényben Mária."

A Szűzanya könnyezik, sír La Salette-ben.

"Ha nem javulunk meg, Isten úgy sújt le ránk, hogy erre még nem volt példa.
Isten népének vezetői elhanyagolják az imát és a bűnbánatot. Sokan lesznek a
hitehagyók, az aposztaták... A sötétség szellemében írott könyvek szinte
beterítik a földet... Az evangélium tiszta szellemét a kevélység fojtja el. Mi
jellemzi a jelenés francia korszellemét? A vasárnapi munka, a templomtól való
távolodás, a szent áldozatot üres padok előtt mutatják be, káromolják Isten
szent nevét, nem imádkoznak. Pénteken és böjti napokon az emberek úgy falják a
húst, mint a kutyák. – Jaj a vagyont vagyonra halmozóknak. Az Egyházat roppant
válság rázkódtatja meg... Az erkölcsi zűrzavar, a testi gyönyörök hajszolása
általános lesz az egész földkerekségen. Franciaország, Olaszország,
Spanyolország és Anglia földjét vér áztatja."

Párizs lángokban ég és Marseille-t elnyeli a tenger – hirdeti a francia Alpok
üzenetének profetikus része. Louis Billot bíboros[37], akit – a később szentté
avatott – X. Piusz nevezett ki, kijelentette, hogy La Saletteben akkor hisz, ha
látja majd a rőt lángokat az égő Párizsban.

II. János Pál pápánk karizmatikus, máriás lelkisége valóságos csodája a
Szentléleknek a III. évezredbe átlépett Vatikánban. Ő is zarándok volt La
Salette-ben és korábban a boldoggá avatott XXIII. János pápa[38], aki a jelenés
100. évfordulóján Giovanni Roncalli nuncius bíboros minőségében zarándokként
mondotta a jelenések Máriáját dicsőítő jubileumi szentbeszédet.

1854. Lourdes (Franciaország)

Három gyermek, Bernadette és Maria Soubirous, a helyi szegény molnár leányai és
Janka Abadie 1858. február 11-én fát szedegetett a Massabielle szikla környékén.
A gyermekek a malompatakon is átgázoltak. A 14 éves, beteges Bernadett azonban
elmaradt társaitól, hogy lehúzza cipőjét és harisnyáját. E művelet közben
váratlan és erős szélzúgásra lett figyelmes. Amint felnézett, a patak túlsó
oldalán egy sziklahasadékban a Szent Szüzet pillantotta meg.
A jelenés asszonya természetfölötti fénytől övezve, gyönyörű fehér ruhában tűnt
fel. Sarutlan lábait, amelyek egy vadrózsabokor ágait érintették, egy-egy
aranyrózsa díszítette, derekát pedig kék öv fonta körül. Fejéről dús fátyol
hullott alá. A Szűz imádságra kulcsolt keze hófehér rózsafüzért tartott,
amelynek szemeit aranylánc fogta egybe. Bernadett ijedtében rózsafüzére után
kapott, de félelmében még keresztet sem tudott vetni. A Hölgy ekkor bátorítólag
rámosolygott a gyermekre, lassan, méltóságteljesen keresztet vetett, de nem
szólt semmit. Bernadett mindenben követte a Szent Szüzet. Ő is keresztet vetett,
majd pedig térden állva imádkozni kezdte a rózsafüzért. Amikor befejezte, Jézus
anyja intett Bernadettnek, hogy menjen közelebb, de ő nem merte megközelíteni.
Erre a jelenés eltűnt.
A Lourdes-i Boldogasszony 18 alkalommal jelent meg Bernadettnek. A Szent Szűz a
harmadik jelenés napján (febr. 18.) szólt először Bernadetthez, amikor is a
látnok gyermek arra kérte: írja fel a nevét a magával hozott papirosra. Amit ő
mondani akar -- válaszolta a Szűzanya --, azt nem szükséges leírnia. Kéri
azonban, hogy az elkövetkező két héten keresztül mindennap jöjjön el a jelenés
helyére. Megígérte Bernadettnek, boldoggá teszi, de csak a túlvilágon. Kifejezte
óhajtását, hogy sok embert kíván látni a jelenés helyszínén. Február 25-én (kilencedik
jelenés) már háromszázötvenen jöttek el a barlanghoz.
A jelenés híre gyorsan terjedt, és a legkülönfélébb állásfoglalásra késztette az
embereket. Bernadett számára a ,,látnoki szerep'' kálváriát jelentett. A látnok
egyaránt céltáblája lett a hívőknek, a túlzóknak, a kíváncsiskodóknak, az
okoskodóknak, a gúnyolódóknak és az ellenségeskedőknek. Emiatt a gyermeknek
sokat kellett szenvednie. Mária azonban igazolta a látnokot. Február 25-én a
Szent Szűz felszólítja Bernadettet: ,,Igyál és mosdjál meg a forrásból és egyél
a füvekből, melyek ott teremnek.'' Mivel a gyermek semmit nem látott, ezért a
malompatakhoz sietett, de a ,,szép hölgy'' megállította: ,,Ne menj oda! Én neked
nem azt parancsoltam, hogy a Gave folyamból igyál, hanem inkább ebből a
forrásból meríts.'' A Boldogasszony e szavak után a barlang egyik száraz
szögletére mutatott, ahol néhány csomó fű is árválkodott. A gyermek a jelzett
helyre ment, s ott kézzel kaparni kezdte a földet, amely egyre nedvesebb lett, s
lassan vékony sugárban víz kezdett folyni. Bernadett a negyedik próbálkozásra
legyőzte undorát, s ivott a sáros vízből, meg is mosakodott benne, s evett a
fűből is. A jelenlévők, akik csak a gyerek mozgását látták, kiábrándítónak
találták a jelenetet, sőt voltak, akik bolondnak tartották a kislányt. A
kérdésre, hogy miért tette, Bernadett ezt válaszolta: a bűnösökért.
Március 2-án a Szent Szűz kérést fogalmazott meg: ,,Menjen, mondja meg a
papoknak, hogy jöjjenek ide, és építsenek itt kápolnát.'' Bernadett azonnal a
plébánoshoz sietett, hogy továbbítsa a kérést. Dominique Peyramale plébános kész
volt mindenre, de bizonyosságot akart. Érdeklődött a jelenés asszonyának neve
után, de azt Bernadett bizony nem tudta megmondani. A lelkipásztor ezért jelet
kért. Arra biztatta Bernadettet, kérje meg a hölgyet, hogy virágozzék ki a
lábait érintő vadrózsabokor, akkor felépül a kápolna. A következő találkozás
alkalmával a Szűz csupán mosolygott a kérésen, majd egy újabb titkot adott
Bernadettnek személyével kapcsolatban, s csupán ennyit mondott: ,,bűnbánat,
bűnbánat, bűnbánat.''
A forrás vize lassan elhagyta a barlangot. Ez többeket megrendített, mások
azonnal magyarázatot kerestek, voltak, akik értetlenül fogadták. A víz pedig
egyre bőségesebben tört elő a mélyből. Néhány nap múlva letisztult, és
állandósult a hozama. Mérések szerint a lourdes-i vízforrás a jelenések idején
percenként 85, óránként 5100, naponként pedig 122.400 liter vizet adott.
Lourdes-ban az első csodálatos gyógyulások már a jelenés napjaiban bekövetkeztek.
Ennek ellenére hadjárat indult mind Bernadett, mind pedig a forrás ellen.
Rendőrségi eljárások, a barlang betömése, korlátok felállítása, tiltások stb.
következtek. A lourdes-i barlang körül kialakult zavaros helyzetet csak
legfelsőbb utasításra sikerült megszüntetni.
A lourdes-i forrás vize ma is buzog, és gyógyít. A víz összetételét már sokszor
megvizsgálták. Az eredmény mindig ugyanaz: normális ivóvíz. Az elmúlt jó 130 év
alatt Lourdes-ban 6-7 ezer ember gyógyult meg. Jellemző az egyházi vizsgálat
szigorúságára, hogy e gyógyulások közül alig 60-at ismert el csodálatosnak.
Lourdes-ot évente 3-4 millió zarándok és sok százezer beteg keresi fel, akiknek
ellátásáról ingyen gondoskodnak. A betegekről, a gyógyulásokról a Lourdes-ban
működő Nemzetközi Orvosi Iroda készít feljegyzéseket. A lourdes-i gyógyulások
sora világos jele és igazolása Bernadett hitelének.
Amint jeleztük, Bernadett Soubirous sem kerülte el a látnokok belülről gyönyörű,
de a világ szemében ugyancsak sanyarú sorsát. Kétségbe vonták elméjének épségét,
csalással vádolták, letartóztatták, kicsúfolták, fenyegették stb. Bernadett és
családja is sokat szenvedett az emberek értetlen és nemegyszer rosszindulatú
viselkedésétől. A látnok fél plébánosától is, akit kétségek gyötörnek. Peyramale
plébános stílusában nem tagadja meg korát. Jó szándékú bár, szeretné tudni az
igazságot, de kemény a gyerekhez.
Néha úgy tűnik, hogy minden égi és földi segítség magára hagyja Bernadettet egy
időre. A zavart és a feszültséget fokozza, hogy a plébános március 2-i kérése a
jelekre vonatkozóan nem teljesül. Nem virágzik ki a vadrózsabokor. Egészen más
történik. A látnok térden csúszkál, majd füvet eszik, sáros vízben mosakszik,
abból iszik stb. A sok száz csodaváró pedig megmosolyogja.
A forrás és az első gyógyulások nem győzik meg az emberek jó részét. A plébánost
sem. Egyértelmű jelre vár. Az 1858. március 25-i jelenés alkalmával erre is sor
kerül. A szép hölgy a gyermek megismételt kérdésére megmondja végre a nevét: ,,Én
vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.''
Bernadett, amennyire csak tud, futva teszi meg az utat a plébániáig s magában
ismételgeti a hölgy nevét, nehogy elfeledje, hiszen fogalma sincs arról, mit is
jelentenek a szavak. Amikor az asztmás gyermek a plébániához érkezik, s kinyitja
a kaput, éppen szembe találja magát az udvaron sétáló plébánossal. Lihegve,
szinte fuldokolva csak ennyit tud mondani: ,,Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.''
René Laurentin ezt írja a jelenetről: ,,Peyramale
meginog az ütés alatt''. Megkapta tehát a jelet. Lépnie kell az ügyben. A hölgy
neve mindenkit megdöbbentett. Azt is alig tudták néhányan, hogy IX. Piusz pápa
négy évvel korábban, 1854. március 25-én hirdette ki a szeplőtelen fogantatás
dogmáját.
Az utolsó jelenés a barlang előtt április 7-én történt. Mária búcsúlátogatására
pedig július 16-án került sor. A lourdes-i jelenések és üzenetek lényege röviden
így foglalható össze:
A Szent Szűz azt kérte, hogy emeljenek kápolnát a jelenés helyén, és vezessenek
oda zarándoklatokat. A Szűzanya háromszor szólított fel bűnbánatra, és biztatott
a bűnösök megtéréséért végzett imára. Ezek a szavak az engesztelésre szólítanak
fel, bár az ,,engesztelés'' szó először Fatimában hangzik el Mária ajkáról.
Végül pedig a Szent Szűz az események hiteléül gyógyító forrást fakasztott a
jelenés barlangjában. A lourdes-i jelenések történetében sokan játszottak
szomorú szerepet. IX. Piusz pápának kellett közbelépni, aki 1869. szept. 4-én
kelt levelében igyekszik véget vetni a megnyilvánuló rosszindulatnak: ,,Az
emberi gonoszságnak az isteni irgalmasság ellen intézett harca szükségképpen
arra szolgál, hogy a csodálatos események valódisága és igaz volta annál
világosabban kitűnjék.'' Ezt a pápai nyilatkozatot érdemes mindannyiunknak
megfontolni.
Lourdes, és a rendkívüli gyógyulások áldásos hatása a hitéletben ma is
érvényesül, és felmérhetetlen kegyelmek forrása. Lourdes szelleme végső soron a
lelket kívánja gyógyítani. Ez esetenként egészen rendkívüli eredményeket szül.
Mindössze Henri Lassare, Franz Werfel és Alexis Carrel nevét említjük, akik
könyvben is elmondják élményüket és Lourdes történetét. Érdemes újra
visszagondolni La Salette titkára, amit 1858-ban volt szabad nyilvánosságra
hozni. Ha megfelelő körültekintéssel sor kerül erre (csak 1879-ben jelent meg, s
igen ellenségesen fogadták), a két esemény üzenete kölcsönösen erősíti egymást,
s a világban sokkal mélyebb nyomokat hagy.
Bernadett Soubirous a történések után hamarosan apácanövendék lett Neversben. 13
évig volt szerzetes. A szerzetben az egyébként visszavonulásra vágyó lourdes-i
látnok igen sokat szenvedett a látogatóktól, a kíváncsiskodóktól. Bernadett nem
számíthatott földi boldogságra. Neki tanúságot kellett tennie ország-világ előtt
a lourdes-i eseményekről, és nagyon nehéz szenvedéssel kellett befejeznie életét.
A megaláztatás és a súlyos testi szenvedések élete végéig elkísérték. 1878.
december 11-től 1879. április 16-án bekövetkező haláláig ágyban fekszik.
Szenvedéseinek mértékére jellemző Cros atya megjegyzése: ,,Szenvedéseiben
összezsugorodott... Semmivé lett.'' Bernadett is utal fájdalmainak nagyságára: ,,Amikor
az ember kínlódik, szüksége van rá, hogy egyedül legyen.'' Nővértársai biztatták:
imádkozzon gyógyulásáért. Lourdes látnoka ezt soha nem tette. Inkább erőt és
kitartást kért a szenvedéshez.
Bernadett 1844. január 7-én született Bolyban, és 1879. április 16-án halt meg
Neversben. Holttestét 1925. aug. 5-én, boldoggá avatásának évében exhumálták.
Bernadett mellkeresztjét 46 év alatt a rozsda megemésztette, de holttestét
épségben találták. A lourdes-i látnokot 1933. dec. 8-án XI. Piusz pápa avatta
szentté. Bernadett Soubirous holtteste a nevers-i kolostorkápolnában látható.
Aranyozott kristály-koporsóban várja a feltámadást.
A lourdes-i események is azt példázzák, hogy a Szent Szűz örök boldogságunk
érdekében szinte kézzelfogható közelségbe hozza a természetfölötti valóságot. A
Boldogasszony a Csodás Érem átadása és La Salette után Lourdes-ban bűnbánatra és
zarándoklatra hívja az egész világot, hogy megerősödjenek, s üzenete ily módon
eljusson a föld
végső határáig.
Az Egyház 1993-tól az első lourdes-i jelenés napján, február 11-én ünnepli a
Betegek Világnapját.

Fatima

Következő jelentős állomásunk 1917, Portugália, egy Fatima nevű falucska. Három
gyermek számára nyilatkoztatta ki magát a jelenés, A rózsafüzér Királynője néven.

A gyermekek a következő imát is hallhatták Fatimában egy angyal szájából:

„Legszentebb Szentháromság, Atya, Fiú, Szentlélek! Mélységes alázattal imádlak,
s felajánlom

neked Jézus Krisztus legdrágább Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét, Aki a föld
valamennyi tabernákulumában jelen van… Jézus szentséges és Mária szeplőtlen
szíve által

könyörgök Hozzád…” (im. 73. oldal) Az angyal, tehát Isten teremtménye
felajánlotta a Szentháromságnak Jézus testét, vérét, lelkét és istenségét.
Érdekes, hogy a kijelentés belső

logikátlanságát ez a mennyei lény nem is vette észre: ?, mint teremtmény, hogyan
ajánlhatná fel a Fiú Istent a Szentháromságnak? Az asszony második jelenése
alkalmával ezt mondta: „Jézus... meg akarja alapítani a földön Szeplőtlen Szívem
tiszteletét. Aki gyakorolja ezt, annak megígérem az üdvösséget, és ezeket a
lelkeket Isten úgy fogja szeretni, mint a virágokat, amelyeket én állítok oda,
hogy trónját díszítsem.” 1919. július 13-án a következő felszólítást kapták a
gyermekek: „Imádkozzátok a rózsafüzér Királynéja tiszteletére tovább a
rózsafüzért, hogy így kieszközöljétek a világ számára a békét és a háború végét,
mert egyedül ő tud rajtatok segíteni.” (im. 82.,

90. oldal)

A fenti két kijelentés szerint a jelenés tehát bizonyos abban, hogy rendelkezik
az üdvösség felett, hiszen kijelentése szerint az birtokában van.

Márk evangéliumának második fejezetében a zsidók megbotránkoztak Jézuson, amikor
a

béna ember bűneit megbocsátotta, mert tisztában voltak vele, hogy a bűnöket
egyedül Isten bocsáthatja meg. Önvallomása szerint a fatimai jelenés isteni
hatalommal bír, a Szentírás

szerint azonban ez egyedül Isten privilégiuma (Csel 4:12).

A jelenés 1919-es kijelentésében felmerül Mária és a szentek tiszteletének az a
több évszázados problémája, amely a katolikus és a protestáns szemlélet között
feszül. Érdekes

azonban, hogy a hivatalos katolikus tanítás szerint sem Mária, sem a szentek nem
lehetnek imádat tárgyai; őket a hívek csupán tisztelhetik. A jelenés mégis
összemossa a két fogalom

jelentését, amikor azt kéri, hogy imádkozzák a rózsafüzért Mária tiszteletére.

Pszichológiai szempontból mindegy, hogy a hivatalos tanításra, vagy a jelenés
kijelentésére koncentrálunk. Imádkozás közben a két dolog, az imádat és a
tisztelet gyakorlatilag

elválaszthatatlan egymástól. Gyakorlati probléma lehet, hogy akit tisztelek,
ahhoz imádkozhatom-e, vagy akihez imádkozom, annál el tudom-e választani az
imádatot a tisztelettel.

Ráadásul az „egyedül ő tud rajtatok segíteni” kifejezés egy szintre helyezi
Máriát Istennel, sőt még fölé is emeli, mivel a kizárólagosság Istent is kizárja.

Mindenképpen említést érdemel még Fatimával kapcsolatban a pokolról és a
purgatóriumról szóló kinyilatkoztatás. A legidősebb látnok, a tízéves Lucia és a
jelenés asszonya

között hátborzongató beszélgetés zajlott le az első jelenés alkalmával. Lucia
nemrégiben elhunyt barátnői felől kérdezte az asszonyt. „Maria das Neves szintén
már az égben van?”

„Igen!” „És Amália?” „ő még a világ végéig a tisztítóhelyen marad!” A harmadik „látogatás”
befejeztével a jelenések asszonya imádkozott, majd az imádság után megmutatta

a gyermekeknek a kárhozat helyét, a poklot. A vízió rettenetes hatással volt
rájuk.(im. 80., 82. oldal) A jelenés tehát egyértelműen alátámasztja a
purgatórium minden bibliai

alapot nélkülöző tanítását, valamint azt az igen széles körben elterjedt nézetet,
miszerint Isten mindenki felett közvetlenül halála után hajtja végre az ítéletet.
Aki jó volt, a mennybe, aki

engedetlen és keményszívű, az a pokolba kerül.

Bizonyára elég csak a Jel 22:12-re utalni, ahol Jézus Krisztus egyértelművé
teszi, hogy az ő jutalma „vele van”, második adventje előtt senki sem kaphatja
azt meg.

Garabandál

Garabandal történetében 1961. június 18. fordulópontot jelent. Ezen a napon este
fél kilenc tájban négy helybeli leánygyermek - Conchita (Maria Concepción -
ejtsd: Koncsita) Gonzalez, Loli (Maria Dolores) Mazon, Jacinta (ejtsd: Hacsinta)
Gonzalez és Mari (Maria) Cruz, egyikük sem idősebb 12 évesnél - játszadozik egy
almafa közelében, amikor mennydörgésszerű zajra lesznek figyelmesek, s ezt
követően fénybe öltözött ifjút pillantanak meg. A látomástól lenyűgözve álló
gyermekek ajkát csupán jajszó hagyja el, s az ifjú (Szent Mihály) anélkül, hogy
megszólalt volna, eltűnt. Az angyallal július 2-ig kilenc alkalommal találkoznak,
de csak kétszer szól hozzájuk, s mindkét esetben a Szent Szűz július 2-án
elkövetkező jelenéséről tájékoztat.

A garabandali eseményeknek is hosszú a története, és sokban hasonlít más
jelenések történetéhez. A jelenést itt is mennydörgésszerű zaj és egy előkelő,
felsőbbséget hordozó fiatal angyal vezeti be.

Sok Mária-jelenésnél nagy szerepet játszik a rózsafüzér (Lourdes, Fatima,
Turzovka, Kerizinen, San Damiano, stb.), de talán sehol sem annyira, mint
Garabandalban, ahol a jelenések nemcsak a rózsafüzér imádkozásával kapcsolatban
történtek számos esetben, hanem ahol a Szűzanya még arra is gondot fordított,
hogy megtanítsa a gyerekeket a rózsafüzér imádkozásának tisztességes és áhítat
teljes módjára. A gépies hadarás könnyen szokássá válhat, főleg olyan népeknél,
ahol amúgy is gyorsan beszélnek.

Garabandalban már a jelenések előtt is régi szokás volt, hogy mindennap
harangszóval hívták a falú népét a templomba, ahol közösen imádkozták a
rózsafüzért. Ennek ideje váltakozott elfoglaltságuk szerint.

Nemcsak minden jelenésnél kívánta meg a Szűzanya a gyerekektől, s a
jelenlevőktől, hogy elimádkozzák a rózsafüzért, hanem megparancsolta nekik, hogy
mindennap imádkozzák el azt, sőt néha még a helyet és az órát is megszabta. Mari
Cruznak például 1961 novemberétől 1962 január 16-ig minden reggel hatkor kellett
elimádkoznia a rózsafüzért. Ő ez alatt az időszak alatt nem részesült
látomásokban. Máskor is gyakran megesett, hogy csak a többi gyerekek látták a
Szűzanyát, Mari Cruz nem. Emiatt szomorú is volt. 1961 augusztus 8-án este a
lányok a templomba mentek a fenyőfáknál történt jelenés után. Ott megszűnt az
elragadtatás állapota, kivéve Mari Cruzt, aki továbbra is látta a Szűzanyát. A
jelenlevők hallották, amikor megkérdezte tőle: Miért vártál oly soká azzal, hogy
eljöjj hozzám, és miért jössz gyakrabban a többi háromhoz? Talán vigasztalására
történt, hogy ez alkalommal külön foglalkozott vele a Szűzanya, és nagyon lassan,
vele együtt imádkozta a Hiszekegyet, majd a Mennynek Királyné Asszonya imát és
megtanította őt a keresztvetés lassú módjára.

Augusztus 18-án a Szűzanya ismét megjelent mind a négy lánynak, s felszólította
őket, hogy imádkozzák el a rózsafüzért utána mondva: Én előre imádkozom, és ti
követtek engem. Lassan mondva a szavakat, és szüneteket tartva a szócsoportok
között, mondták el a rózsafüzért. Ezentúl a jelenések alkalmával mindig így
imádkozták, s erről hangfelvételeket is készítettek néha a jelenlevők. A lányok
mondták az Üdvözlégy első felét, a nép válaszolta rájuk a második felét. Az első
felének elmondása 20-24 másodpercbe telt, ilyen módon: Üdvözlégy Máría...
malaszttal teljes... az Úr van leveled... áldott vagy te... az asszonyok között...
és áldott a te méhednek... gyümölcse, Jézus."

A Szűzanya csak ez egy alkalommal imádkozta a gyerekekkel együtt a rózsafüzért,
egyébként csak a Dicsőséget mondta velük együtt.

A keresztvetést is lassan kellett végezniük. Ha elkapkodták, a Szűzanya
megismételtette velük. Conchita ezt ravaszul kihasználta néha arra, hogy kissé
meghosszabbítsa a jelenések idejét, mert a végén többször "rosszul" vetett
keresztet. A Szűzanya nem neheztelt meg rá gyermekes huncutsága miatt, de
megismételtette vele a keresztvetést, s amikor végül jól végezte, eltűnt.

Amikor a gyermekek nem részesültek jelenésben, nem imádkozták ilyen lassan a
rózsafüzért, de ez a gyakoroltatás kétségtelenül elősegítette náluk és a
jelenlevőknél is, hogy összeszedettebben imádkozzanak.

A Szent Szűz jelenései 1961. július 2. és 1965. november 13. között történtek
rendszertelen időpontokban. A jelenés asszonya két üzenetet adott az
emberiségnek.

Az elsőben (1961. október 19-én) a bűnbánatra, a hitre, az Oltáriszentség
tiszteletére, a szívbeli, erkölcsi megjavulásra, az isteni és felebaráti
szeretetre való felhívás hangzik el. A garabandali jelenéssorozat mindenekelőtt
Oltáriszentség-központú. A Szűzanya szembesíti a hívőket az Eucharisztiában
önmagát nekünk adó Úr Jézus Krisztussal. Mária felpanaszolja, hogy életünkben
mind kevésbé veszünk tudomást Szent Fiáról.
A magyar beszámolók kínosan kerülik a Szűzanya üzenetének legkeményebb hangú
második üzenetét, hogy "számos bíboros, püspök és pap jár a kárhozat útján, s
ragadják magukkal a lelkeket!"

- A NAGY FIGYELMEZTETÉS

- Boldog IX. Piusz pápa (1846-1878) is megjövendölte, hogy az Egyház szörnyű megpróbáltatásai
után, amikor a démoni erők egy évszázadon át egyenesen az Egyház kapuit
ostromolják, „nagy jel adatik a világ számára, amely félelemmel vegyes
tisztelettel tölti majd el a világot”

- A garabandáli jelenések alatt a Kármelhegyi Boldogasszony a látnokoknak megmutatta
ezt a nagy jelet, mely azóta a jelenésekről szóló szakirodalomban és a hívek
között is a NAGY FIGYELMEZTETÉS néven vált közismertté. A látnokok elmondása
szerint a Nagy Figyelmeztetés egy lelki élmény lesz:

-

-

- * amelyet az emberiség minden tagja ugyanabban az időpontban él majd át;

- * egy égi-fényjelenséggel fog kezdődni, amely jelenséget minden ember látni
fog; mindenki úgy fogja érezni, hogy ez az égi Fény belé hatol;

- * ettől a pillanattól kezdve mindenki csak a saját lelkével, illetve
lelkiismeretével lesz elfoglalva. Megszűnik a külvilággal való érintkezésünk,
úgy fogjuk érezni, mintha az életünk vége közeledne; az egész hasonló lesz az
úgynevezett halálközeli élményhez;

- * szembesülni fogunk saját lelkiismeretünkkel és látni fogjuk mindazon
bűneinket, amelyeket életünk során elkövettünk, valamint mindazokat a
jócselekedeteket, amelyeket nem tettünk meg, s ezek következményeit; ebben a
pillanatban az emberek tudni fogják, hogy ezt az élményt Isten idézte elő
lelkükben;

- * minden ember tudni fogja, hogy csak egyetlen igaz Isten van, és hogy csak az
Ö törvényei szerint szabad élni;

- * ez a lelki élmény ítéletszerű lesz ugyan, de nem ítélet; minden bűnünket úgy
fogjuk látni, mintha Magát Krisztust kínoznánk velük; illetve látni fogjuk,
milyen valóságos kínokat és szenvedéseket okozunk Krisztusnak bűneinkkel;

- * ezen lelki élmény alól senki sem lesz képes kivonni magát – akaratától
függetlenül mindenegyes akkor élő ember át fogja élni. Mindannyiunknak szörnyű
élmény lesz szembesülni bűnös voltunkkal;

- * sokan nem fogják túlélni, szörnyethalnak, látván a borzalmakat, amelyeket
bűneikkel okoztak;

- * az egész élmény mindössze néhány percig fog tartani.

- Ahhoz, hogy mindez megtörténhessen, minden, ember által alkotott gépezetnek
meg kell állnia a Földön; a gépezetek kezelői is ezzel az élményükkel lesznek
elfoglalva.

- Istennek a Nagy Figyelmeztetéssel célja: rádöbbenteni az emberiséget, hogy
bűnös életet él, ezáltal saját vesztébe rohan; de megmutatja azt is, hogy az
örök élet elnyerésének egyetlen járható útja a megtérés és Fiának, Jézus
Krisztus Urunknak a követése. --- A Nagy Figyelmeztetés a jó Isten utolsó előtti
figyelmeztetése az emberiség megtérésére a Föld megtisztítása előtt. Ennek
hatása azonban még mindig nem lesz elégséges, sokan ennek az élménynek sem
fognak hinni. A tömegtájékoztatási eszközökön keresztül a Sátán erői "tudományos"
magyarázatokat adnak, igyekezvén meggyőzni az embereket arról, hogy ez a
figyelmeztetés nem Isten műve. A Sátán erőinek sokan fognak hinni, és folytatják
bűnös életüket. A jó Isten ezért a Nagy Figyelmeztetés után még egy nagy
csodajelet is fog adni az emberiségnek, amelyre már nem lehet semmilyen
tudományos magyarázattal szolgálni. Ez a csoda – a prófécia szerint -
Garabandálban a kilenc fenyőnél lesz látható a Nagy Figyelmeztetést követően.

-

Medugorje

"Medjugorje szakadatlan felhívás; egyúttal az isteni élet és béke ígérete a hit,
a megtérés és az ima segítségével;
mindez beláthatatlan következményekkel jár az Egyház és az egész világ számára.''
Ezekkel a szavakkal foglalta össze a medjugorjei üzenetek lényegét dr. Ljudevit
Rupcic professzor 1985 ôszén a jugoszláviai püspöki kar számára.

Medjugorje Mostar közelében, Citlukhoz mindössze öt kilométerre, a keresztény és
mohamedán világ találkozása mentén fekszik. Környezete Fatimáéhoz és
Garabandaléhoz hasonló. Megragadóan szép, hegyes, köves, homokos, de szegény
vidék. A szétszórt házakból álló település lakói szűkös életüket a szőlő- és
dohánytermesztésbôl tartották fenn. A jelenések után tíz évvel a falucska
ugyancsak kiépült. Az egész vidék vendéglátásra rendezkedett be.

Összesen nyolc medjugorjei gyermek látta a Szűzanyát, de ketten közülük (Milka
Pavlovic és Ivan Ivankovic) csak az elsô jelenés alkalmával. A többi hat látnok
naponta találkozott, vagy még ma is találkozik a Szent Szűzzel. A hat látnok
életkorban így következik egymás után: Vicka Ivankovic (szül.: 1964. júl. 3.),
Mirjana Dragicevic (szül.: 1965. márc. 18.), Marija Pavlovic (szül.: 1965. ápr.
1.), Ivan Dragicevic (szül.: 1965. máj. 25.), Ivanka Ivankovic (szül.: 1966. ápr.
21.), Jakov Colo (szül.: 1971. jún. 3.)

A Medjugorjei történések megértésében nagyban segít bennünket dr. Frane Franic
spliti érsek egyik, 1983-ban tett kijelentése, miszerint a medjugorjei esemény
két év alatt nagyobb hatást fejtett ki a hitéletre, mint a háború után eltelt 40
év "szokványos" lelkipásztori működése. Tizenöt évvel az események után beszédes
statisztikát is felállíthatnánk: közel húszmillió zarándok, a tömegkommunikáció,
többféle újság, telefonszolgálat, videoszalagok, rengeteg könyv áll a
medjugorjei események szolgálatában, s ezek szerte a világban terjesztik a Szent
Szűz üzeneteit, s egyre bővül azoknak száma, akik nyitott lélekkel rezonálnak a
Boldogasszony szavaira, s igyekeznek követni útmutatásait. Úgy tűnik, a Szűzanya
kézbe vette és irányítja a világ evangelizálását.
Négy medjugorjei üzenetrôl tudunk: a béke, a megtérés, az imádság és a böjt. Égi
anyánk ,,Béke Királynéjának'' nevezte magát, s munkáját azzal kezdte, hogy az
emberek számára egyértelm?vé tette a szív békéjének fontosságát.

A Szent Szűz ez alkalommal nem csupán figyelmezteti és kegyelmi ajándékaival
árasztja el a világot, de immár másfél évtizede közöttünk maradt, hogy tanítson
és neveljen bennünket, s ez igen feltűnő Medjugorjéban. A Boldogasszony immár
csaknem két évtizede nap mint nap eljön. Tanít, mit kell tennünk, s üzeneteit
havonta szétküldik szerte a világba. Lehetetlen észre nem venni a pedagógiai
szándékot. A Szent Szűz -- mint jó anya a gyermekeit -- úgy vezet, irányít és
segít bennünket. Tudja, hogy a nevelői munka hosszú idôt vesz igénybe, de végzi
ezt a munkát hősies türelemmel, és gyönyörű virágoskert nyílik körülötte. Ez a
virágoskert egyre színesebb, nagyobb és gazdagabb lesz, s illatozása reményt
kelt bennünk, hogy a Napba Öltözött Asszony mosolya előbb-utóbb beragyogja a
Földet (Szeretetláng).

A medjugorjei nevelés sikerének titka a napi imarend kialakítása, a rendszeres
böjt és a szívós következetesség a lelki életben. A Szűzanya négy évi
időtartamra önként jelentkező fiatalokból közösséget hozott létre. Bárki tagja
lehetett ennek a közösségnek, de feltétel volt a Szent Szűzre való teljes
ráhagyatkozás az életmód tekintetében.
Úgy tűnik -- s ez a közösség programjából is látnivaló -- ezzel a néhány
emberrel az Egyház Anyja egyrészt rá akart mutatni a kis közösségek jövőbeli
hivatására, léleképítő munkájára.

A közösség programja igen kemény volt: napi háromórai ima, heti két napon (szerda
és péntek) böjt kenyéren és vízen. A böjti napok száma gyakran háromra
növekedett. A négyéves munka természetesen maga után vonta az élet teljes
átrendeződését. Emellett nyilván a rendszeres szentmisehallgatás, a szeretet és
alázat gyakorlása és a heti egy, kettő, majd három imádságos találkozás is
feladata volt a közösségnek. A medjugorjei fiatalok közössége 1983. június 24-én
kapta meg a szabályzatot. A Szent Szűz elsődleges törekvése az volt, hogy ezeket
a fiatalokat megtanítsa az elmélyült imára, mert amint mondta: egy kereszténynek
mindennél fontosabb az elmélyült imaélet elsajátítása.

Már most megjegyezzük: égi anyánk Medjugorjéban nagyon ajánlja a közösségi imát.
(Evangelizációs közösségek.) Ezzel a szándékával pedig értésünkre adja, hogy az
Egyház lelki újjászületésének eszközei az imádkozó kisközösségek. Ezekben
formálódnak a hiteles tanúságot tevő apostolok, akik az Egyházzal együttműködve
keményen dolgoznak önmaguk megszentelődésén, és kitartóan könyörögnek és
munkálkodnak nem hívő embertársaik megtéréséért, valamint örök boldogságáért.
Medjugorjéban egyértelművé válik a Mária-korszak ismételten megfogalmazott célja,
hogy megtisztuljon a föld, s az emberiség kiengesztelje az Istent. Ezért a
megtisztulásért -- s itt újra utalnunk kell La Salette-re -- nagy árat kell
fizetnie a világnak, ha nem hallgat Isten szavára. La Salette szerint Isten
akkor is megtisztítja a földet, ha a végső eszközhöz (nevezzük nevén: a fizikai
megsemmisítéshez) kell folyamodnia a megátalkodottakkal szemben.

Az események természetesen Medjugorjéban is megosztották az embereket. A
látnokokat itt is meghurcolták, sok tortúrának tették ki valamennyit. A támadás
azokat az egyháziakat sem kímélte, akik hitelt adtak a jelenéseknek.

A jugoszláviai szörnyűségek láttán sokakban felvetődik a kérdés: időben és kellő
alapossággal történtek-e a jelenésekkel kapcsolatos vizsgálatok? Az mindenképpen
elgondolkodtató, hogy a Szent Szűz, aki minden jelenési helyen más néven
mutatkozott be, miért éppen Medjugorjéban használta a "Béke Királynôje'" nevet,
s miért szólít fel 1981-től szinte naponta a békéért való imádságra? A háború és
a medjugorjei titkok kapcsán Petar Ljubcic ferences atya a következő
nyilatkozatot adta az Echo von Medjugorje c. lapnak: "Négyszemközt beszéltem a
látnokokkal. Szerintük nincs kapcsolat a titkok és a jelenlegi események között.
Azt mondanám, hogy előfutár jelekről van
szó. Valószínűleg az Ég utolsó felhívása az emberekhez, hogy térjenek meg.'' (1993.
04. 8. p.)

Miközben részt veszünk egy medjugorjei zarándoklaton, vagy informálódunk az
eseményekről, fontos a Szent Szűz szándékára figyelni: "A szavak, amit a világ
tudtára adok: térjetek meg. Kérem Szent Fiamat, hogy a világot ne büntesse, de
ti térjetek meg. Azt, amit Isten küld a világra, nem tudjátok, nem is fogjátok
tudni és nem is tudhatjátok; de meg kell térnetek. Mondjatok le mindenrôl,
legyetek mindenre készen! Mindaz, amit a világnak mondani akarok: térjetek meg!''
Egy másik helyen így szól az Istenanya: "Én mindig mondtam: térjetek meg,
térjetek meg, térjetek meg. A megtéréstől függ a jövőtök.'' Ez a sürgető
kijelentés az egész medjugorjei jelenséget világossá teszi, s alátámasztja, amit
korábban (La Salette tárgyalásánál) már mondtunk: az ember választás elôtt áll.
Vagy megtér, vagy nem lesz jövője. Ezt tetszés szerint magyarázhatjuk, de a
jelek szerint nincs harmadik lehetôség.
A Szent Szűz -- úgy tűnik -- átvette a medjugorjei plébánia lelki életének
vezetését, s egyben az üzenetek által egyre hatékonyabban formálja az egész
világ lelkiségét is. Újra és újra biztat az imára és a böjtre. Ezek nélkül
képtelenség megtérésrôl beszélni. A böjt fogalma többé-kevésbé világos az ember
elôtt. (A Boldogasszony szerdán és pénteken kéri a kenyéren és vízen való böjtöt.)
Az ima művészetének megtanulása már sokkal nehezebb. A Szűzanya sok tanács
mellett itt is ajánlja a rózsafüzért. A Szent Szűz arra biztatja gyermekeit,
hogy "állandóan égő kívánságot és vágyat érezzetek Isten után'', és "imádkozzatok,
amikor tudtok, imádkozzatok, ahogyan tudtok, de imádkozzatok egyre többet.''

Feltétlenül észre kell venni a szüntelen imádságra (1 Tessz 5,17) való felhívást.
Égi anyánk nagyon sok imát kér a példamutató keresztényi élet megvalósításán túl
is. Legalább félórát reggel és este. Ez az ima legyen mélyen átélt. Napközben is
keressük Istennel a kapcsolatot, amikor csak lehetséges. A Szent Szűz a sok
imádság egyik akadályát a televízióban látja. Ezért fontos az okos időbeosztás.
Az ima idejét soha ne rövidítsük meg. Az imádság legyen életünk középpontja.

A Mária-jelenések során a Boldogasszony szinte minden alkalommal titkokat bíz a
látnokokra. Medjugoréban is így van. Ezek egy része személyükre, a másik a világ
sorsára vonatkozik. A medjugorjei gyerekek tíz titkot fognak kapni a világ
jövôjével kapcsolatban. Egyesek már valamennyit megismerték, mások még nem. A
titkokról annyit lehet tudni, hogy adott időben a Szűzanya után szép, állandó és
elpusztíthatatlan jel fog maradni Medjugorjéban a jelenés hegyén.
Addig az idő a kegyelem ideje lesz. A jel feltűnése előtt három nappal a
látnokok három titkot (ez három figyelmeztetés az emberiséghez) nyilvánosságra
hoznak. A figyelmeztetés, valamint a jel után -- ha még mindig nem fordul a
világ Isten felé -- büntető ítélet következik be.
Mirjana szerint bár a büntetés enyhíthető, de biztosan bekövetkezik, mert nem
képzelhető el, hogy az egész világ meg fog térni. A medjugorjei események,
üzenetek, jövendölések sok tekintetben hasonlítanak Garabandal üzenetéhez.

A Szent Szűz szerint a huszadik század a sátán hatalma alatt van: "Amikor a
rátok bízott titkok megvalósulnak, az ô hatalma megtörik. A sátán agresszívvé
vált, mert hatalma veszendőben van. Szétrombolja a házasságokat, viszályt szít a
papság között... Éppen ezért védjétek magatokat imádsággal, böjtöléssel, de
mindenekelőtt közösségi imával. Újra kezdjétek el használni a szenteltvizet,
hordjatok magatoknál megszentelt tárgyakat, és helyezzétek el azokat
lakásaitokban.''

Igen gazdag informálódási lehetôségeink miatt nem beszélünk a két évtized
történetérôl, nem járunk utána a gyógyulásoknak, a legkülönfélébb orvosi
vizsgálatoknak, amelyek meglepô eredményeket hoztak. A fényjelenségekre sem
kívánunk kitérni.
A Medjugorjéba zarándoklóknak a templomi eseményeken túl két fontos célpontjuk
van: az első jelenés helye és a Krizevac, ill. annak tetején felállított
hatalmas betonkereszthez vezető keresztút. Ez a keresztút a világon talán a
legnehezebben végigjárható. Ennek ellenére örömmel, élménnyel és
áldozatvállalással járják végig a zarándokok milliói. (Az éles köveket a lábak
már simára csiszolták.) Akiknek szerencséjük van, találkozhatnak Vickával vagy
egy másik látnokkal.
Szóvá kell tenni a hely szentségét, amelynek valamennyi nyitott lelkű zarándok
hatása alá kerül. A Medjugorjét megjárt ember szinte kivétel nélkül meghatottan
beszél lelki élményeiről, és visszavágyakozik a kegyhelyre. Szoktuk néha
emlegetni a ,,kiimádkozott tér'' fogalmát, ami áhítatra indít. Ehhez hasonló
élmény érinti meg az emberi lelket Medjugorje ege alatt. Ez az, ami visszahívja.

Befejezésül megemlítünk egy kevésbé ismert jelenséget az Életünk c. katolikus
újság 1987. szeptemberi számából. 1985. márciusában amerikai műszerekkel
megmérték a kegyhely ion-sugárzását. A következő eredményre jutottak: az első
jelenés helyén 500, a templom előtt 2000, a templomban 5000, a szentmise alatt
20 ezer, a jelenések szobájában 100 ezer. Ez a sugárzás -- jegyzi meg a lap --
nem lehet nukleáris eredetű, mert ezerszer meghaladja azt a mennyiséget, amelyet
egy élőlény egy nap kibírna.

A jelenések még nem fejeződtek be, ezért végleges vizsgálati eredmény sem
született. Az illetékes vizsgálóbizottság 1995-ben hivatalos nyilatkozatot adott
ki a medjugorjei jelenésekkel kapcsolatban. A dokumentum szerint a bizottság nem
tapasztalt természetfölötti eseményre utaló jeleket, de azt engedélyezi, hogy
Medjugorje kiemelten az imádság helye legyen. Ezt a hírt a magyar katolikus
sajtó ismételten leközölte. Örvendetes, hogy II. János Pál pápa is hitelt adott
a jelenéseknek. Gray bíboros erről Glasgow-ban így nyilatkozott: ,,Tudom, hogy
magánszemélyként a pápa elfogadja a medjugorjei eseményeket..., mert erre a
jelenések gyümölcsei a bizonyítékok.''

Pió atya– San Giovanni Rotondó

Francesco Forgione 1887. május 25-én látta meg a napvilágot a dél-olasz, Sanvio
tartománybeli kisvárosban, Pietrelcinában, Grazio Mario Forgione (1860–1946) és
Maria Giuseppa de Nunzio Forgione (1859–1929) második gyermekeként. 4 testvére
közül volt egy bátyja: Michele, és három húga: Felicita, Pellegrina, és Grazia (aki
később apáca lett). Szülei állatokkal foglalkoztak, pásztorkodással keresték meg
a betevőre valót. A nem messzi Szent Anna kápolnában keresztelték meg, ahol
később ministrált is. 10 éves koráig állatőrzéssel foglalkozott, ami késleltette
tanulmányai megkezdésének idejét. Egyszerű életet éltek, de későbbi
visszaemlékezéseiben ezt írta: "családunkban nehéz lett volna tíz lírát találni,
de sohasem hiányzott semmink se."

Vallásos légkör

Pietrelcina vallásos város volt, ahol az év összes ünnepnapját megtartották és a
szenteket is nagy tisztelet övezte. Francesco szülei gyakran meséltek
gyermekeiknek bibliai történeteket, és gyakran tanulmányozták a Szentírást. Úgy
tartják, hogy Francesco gyermekkorától kezdve látta Jézust, Szűz Máriát és az
őrzőangyalát, és beszélgetni is tudott velük, és amíg gyermek volt, meg volt
róla győződve, hogy erre mások is képesek. 12 évesen részesült az elsőáldozás és
a bérmálás szentségében.

Szerzetesség

Fiatal korában gyakran voltak mennyei látomásai és elragadtatásai. 1897-ben, az
elemi iskola harmadik évének befejezése után egy adományokat gyűjtögető
kapucinus szerzetessel való beszélgetést követően fogalmazódik meg benne a
gondolat, hogy szerzetesnek áll. 1903. január 6-án belépett a morconei Kapucinus
Ferences Testvérek Rendjébe, ahol ugyanebben a hónapban öltötte föl a ferences
habitust és kapta a Frater Pio nevet (=Pio testvér). Novícius korában állítólag
gyakran érték támadások a Gonosztól, aki egy esetben egy vörös szemű, fekete
kutya képében jelent meg egy éjszaka a cellájában.

A stigmák előjelei

1910. augusztus 10-én Beneventoban pappá szentelték. Az ezt követő években
kezdett erős fájdalmat érezni azokon a helyeken, ahol később a stigmák
megjelentek: tenyere közepén, talpán és a mellkas egy pontján (Vö. 1911. szept.
8-án írt lelki vezetőjéhez levelét, in: Pio atya levelei. MÉCS, Budapest, 2008.,
28-29. old.). A fájdalom intenzitása bizonyos helyzetekben nőtt, máskor csökkent.
Ezen fájdalmaknak hatására egészségi állapota megromlott, ezért otthon
maradhatott. Ezen idő alatt iskolában tanított és naponta tartott prédikációkat.

San Giovanni Rotondóban

1916. szeptember 4-én Piót San Giovanni Rotondóba helyezik, a Gargano hegyekbe.
Vele együtt 7 atya működött a kolostorban. Katonai szolgálatát leszámítva
haláláig itt élt. 1918. szeptember 20-án imádság közben megjelennek kezén, lábán
és oldalán a stigmák. Értelmüket látomás tárja fel Pio számára: Krisztus társa
lesz a szenvedésben. A stigmák néhány héttel Pio halála előtt teljesen eltűntek
testéről. A San Giovanni Rotondóban való tartózkodása alatt meglátogatta őt a
fiatal pap Karol Jozef Wojtyła (a későbbi II. János Pál pápa), akinek állítólag
megjósolta, hogy pápa lesz.

Rendkívüli jelenségek

Pio életében a stigmák mellett legismertebb és több tanú által igazolt
rendkívüli jelenség a gyónók lelkének, gondolatainak olvasása, valamint az ún.
bilokáció (egyszerre két helyen való jelenlét). Közismert, több esetben
tanúsított és sokszor vizsgált jelenség volt továbbá a rendkívül magas
testhőmérséklet (48 fok) és egy nagyon kellemes, intenzív virágillat, amely
jelenlétéhez vagy az általa használt tárgyakhoz kötődött. (Ld. Castelli,
Francesco: Padre Pio sotto inchiesta. Ares, Milano 2008. Közli a jelentést arról
a vizsgálatról, amelyet Rafaele Carlo Rossi püspök 1921. június 14. és 24.
között tartott San Giovanni Rotondóban a (mai nevén) Hittani Kongregáció
megbízásából.)

Egy csoda, amit Padre Pio első csodájaként azonosítottak, 1908-ban történt.
Akkor Montefusco monostorában élt. Egy napon egy zsákba gesztenyéket gyűjtött,
amik egy közeli erdőben nőttek, és a zsákot Pietrelcinába küldte a nagynénjének,
Dariának. Nagynénje mindig nagy szeretettel volt iránta. Az asszony megette a
gesztenyéket és eltette a zsákot. Néhány nappal később valamit keresett egy
fiókban, ahol a férje általában a puskaport tartotta. Ez este volt, úgyhogy egy
gyertyát használt, hogy világítson vele a szobában, amikor hirtelen a fiók
kigyulladt, és Daria nagynéni arca megégett. Hirtelen felkapta azt a zsákot,
amit Piótól kapott, és enyhülést keresve az arcára tette. A fájdalma azonnal
eltűnt és nem maradt seb vagy égésnyom az arcán.

A második világháború alatt Olaszországban a kenyeret jegyre adták. Pio atya
monostorának mindig sok vendége volt és ott voltak a szegények is, akik ételért
jöttek. Egy napon a szerzetesek az ebédlőbe mentek és rájöttek, hogy a kosárban
csak alig két vekni kenyér van. Imádkoztak és leültek mielőtt elkezdtek volna
enni. Pio atya bement a templomba, és amikor visszatért, egy halom kenyeret
tartott a kezében. A felettese kérdezte Pió atyát: "Hol kaptad ezt a több vekni
kenyeret?" - "Egy zarándok az ajtónál nekem adta őket", válaszolta Pio atya.
Senki sem kommentálta az esetet, de mindenki azt gondolta, hogy csak Pio atya
találkozhatott ilyen zarándokkal.

Egyszer Padre Pio monostorában egy szerzetes elfelejtett ostyát előkészíteni a
szertartáshoz, Úrvacsorához. Csak néhány rendelkezésre álló ostya volt. De az
átváltoztatás után, amikor Pio atya elkezdte kiosztani az ostyát az embereknek,
több ostya maradt a szertartás végén, több mint amennyit azelőtt felszenteltek.

Pio atya egyik lelki lánya éppen egy tőle érkezett levelet olvasott az út
oldalán. A szél kifújta a levelet a kezéből, távol, a lejtőn le egy rétre. A
levél a nőtől messzire repült, azután hirtelen abbahagyta a repülést és
megállapodott egy kövön. Így a nő visszakapta a levelét. A következő nap
találkozott Pió atyával aki azt mondta neki: "Legközelebb figyelj a szélre. Ha
nem tettem volna a lábamat a levélre, a szél messze röpítette volna, le a
völgybe."

Mrs. Cleonice meséli, aki Pio atya lelki lánya volt: A második világháború alatt
az unokaöcsém fogságba került. Nem kaptunk híreket róla egy éven keresztül, és
mindenki azt hitte, hogy már meghalt. A szülei nagyon aggódtak az élete miatt.
Az anyja egy napon elment Pió atyához és letérdelt a szerzetes előtt, aki a
gyóntatószékben volt: "Mondd el nekem, ha a fiam él. Nem fogok innen addig
elmenni, amíg nem mondod el nekem!" - Pio atya együttérzett vele, és néhány
könnycseppel az arcán azt mondta: "Állj fel és menj békével." - Néhány nappal
később, nem tudtam ellenállni a fájdalom gondolatának, amit a szülők elviseltek,
úgyhogy úgy döntöttem, hogy egy csodát kérek Pió atyától. Mondtam neki: "Atyám,
egy levelet fogok írni az unokaöcsémnek, Giovanninónak. A borítékra csak a nevét
fogom írni, mert nem tudjuk, hogy ő hol van. Te és az őrangyalod vigyétek el a
levelet neki." - Pio atya nem válaszolt, úgyhogy megírtam a levelet. Este az
éjjeliszekrényemre tettem, mielőtt ágyba bújtam volna. A következő reggelen nagy
meglepetésemre, csodálkozásomra és félelmemre azt találtam, hogy a levél nem
volt ott. Hálálkodva mentem Pió atyához, de ő azt mondta nekem: "Add a háládat a
Miasszonyunknak." Tizenöt nappal később az unokaöcsénk választ küldött a levélre.
Akkor a családunkban mindenki boldog volt, hálát és köszönetet mondott istennek
és Pió atyának.

A második világháború alatt Mrs. Luisa fia tiszt volt az Brit Királyi
Haditengerészetnél. Mrs. Luisa mindennap imádkozott a fia megtéréséért és
üdvözüléséért. Egy napon egy angol zarándok érkezett San Giovanni Rotondóba és
néhány angol újság volt nála. Luisa el akarta olvasni őket. Az egyik hír egy
elsüllyedt hadihajóról szólt, arról, amin a fiát állomásoztatták. Sírva ment Pió
atyához, aki vigasztalta őt: "Ki mondta neked, hogy a fiad meghalt?" - Pio atya
pontosan elmondta neki a szálloda nevét és címét, ahol a fiatal tiszt volt,
miután megmenekült a hajótörésből az Atlanti-óceánon. Ott várta az új szolgálati
beosztását. Luisa egy levelet küldött neki, és néhány hét után választ kapott a
fiától.

Egy nő San Giovanni Rotondóban olyan jó ember volt, hogy Pio atya azt mondta
róla, hogy lehetetlen volt hibát találni a lelkében, amit meg kellene bocsátani.
Más szóval megérte, hogy a mennyországba mehessen. Paolina egyszer komolyan
betegnek érezte magát. Az orvosok azt mondták, hogy nincs remény számára. A
férje és öt gyereke a zárdába mentek hogy Pió atyával imádkozzanak és kérjék meg
őt, hogy segítsen rajta. Az öt gyerek közül kettő húzta Pio atya ruháját és sírt.
Pió atyát ez felzaklatta, de megpróbálta vigasztalni őket és megígérte, hogy
imádkozni fog értük, de semmi többet. Néhány nappal később a hetedik óra elején
a szentséges atya viselkedése változott. Valójában Paolina gyógyulását kérte és
elmondta mindenkinek: "Húsvét napján fog feltámadni." De Nagypénteken Paolina
öntudatát vesztette, és kómába esett. Néhány óra múlva, szombaton Paolina
meghalt. A rokonai közül néhány elvitte az esküvői ruháját, hogy ráadják az
ország egy régi hagyománya szerint. Más rokonok a zárdába futottak, hogy csodát
kérjenek Pió atyától. Ő azt válaszolta nekik: "Ő újra élni fog" - és a Szentmise
oltárához ment. Pio atya elkezdte énekelni a Gloriát és amikor a harangok zúgása
bejelentette Krisztus feltámadását, Pio atya hangja egy zokogással elcsuklott és
a szemei tele voltak könnyel. Ugyanabban a pillanatban Paolina feltámadt.
Mindenféle segítség nélkül felkelt az ágyból, letérdelt és háromszor elimádkozta
a Hiszekegyet. Azután felállt és mosolygott. Meggyógyult... vagy jobb, ha azt
mondjuk: feltámadt. Tény, hogy Pio atya nem azt mondta: "magához fog térni",
hanem azt: "fel fog támadni". Amikor Paolinát megkérdezték, hogy mi történt az
időszak alatt, amikor ő halott volt, azt válaszolta: "felmentem, mentem, mentem;
amikor elértem egy nagy fénybe, visszatértem."

"Az első lányomat, aki 1953-ban született, megmentette Pio atya, amikor ő
tizennyolc hónapos volt," - mondta egy nő. - 1955. január 6-ának reggelén a
férjem és én templomban voltunk, ahova Szentmisére mentünk, a lányunk a
nagyapjával otthon volt. Történt egy baleset: a gyerek beleesett egy kádba,
amiben forró vizet forraltak. Megégett a hasán és a hátán. Az orvos kijött egy
órán belül, de azt mondta, vigyük kórházba azonnal, mert belehalhat a sebeibe.
Ezért nem is adott gyógyszert nekünk. Ahogy az orvos elment, elkezdtem imádkozni
Pio atya segítségéért. Majdnem dél volt. Ahogy készültem, hogy menjünk a
kórházba, a lányom, aki egyedül volt a hálószobában, hívott engem: "Anyuci,
nekem nincs is sebem már!" - "Hogy lehet az?" - Kérdeztem kíváncsian őt. Azt
válaszolta: "Pio atya jött el. A kezét az égésemre tette, és elvette a sebemet."
Valóban nem volt az égésnek nyoma a lányom testén, bár az orvos azt mondta nekem,
hogy a lányom meg fog halni.

Pio atya földi maradványai

San Giovanni Rotondo parasztjai szeretően emlékeznek a következő eseményre.
Tavasszal a mandulafák virágoztak és jó termést ígértek. De sajnos több millió
falánk hernyó érkezett és falta fel a leveleket és virágokat. Nem kímélték még a
héjat sem. Miután két napon keresztül próbálták megállítani a fertőzést, a
parasztok, akiknek a mandula volt az egyetlen gazdasági erőforrásuk - úgy
döntöttek, hogy a problémáról beszélnek Pió atyával. Pio atya megnézte a fákat a
zárda ablakából és úgy döntött, hogy megáldja őket. Felvette a szent ünnepi
ruhákat és elkezdett imádkozni. Amikor befejezte az imádkozást, vette a
szenteltvizet és a kereszt jelét rajzolta vele a levegőbe a fák irányában.
Másnap a hernyók eltűntek de a mandulafák úgy néztek ki, mint csupasz botok. Ez
katasztrófa volt: az aratás elveszett. Az, ami aztán történt, hihetetlen!
Bőséges termés volt; olyan aratás, amit azelőtt soha nem láttak, mert hogyan
lehetséges, hogy a fák virágok nélkül gyümölcsöket teremjenek? Hogy volt
lehetséges, hogy olyanok voltak, mint a botok, és mégis gyümölcs nőtt rajtuk? A
tudósok nem voltak képesek rá, hogy ennek a jelenségnek bármilyen magyarázatát
adják.

A zárda kertjében fák voltak; ciprusfák, egy kevés gyümölcs és néhány fenyő.
Különösen nyári délutánokon Pio atya a barátaiból és vendégeiből álló
társasággal együtt az árnyékban maradt, hogy egy kicsit felfrissüljön a
tikkasztóan meleg időben. Amint Pio atya néhány emberrel beszélt, sok madár
hirtelen csicsergésbe kezdett, és nagy zajt csinált a fák árnyékában. A madarak
valóságos szimfóniát alkottak. Pio atya bosszússá vált, és miközben nézte a
madarakat, annyit mondott: "Maradjatok csöndben!" Ekkor a madarak hirtelen
elhallgattak. Azok az emberek, akik a kertben voltak, nagyon megdöbbentek! Tény,
hogy Pio atya beszélt a madarakkal, mint Assisi Szent Ferenc.

Magyar vonatkozás

Pio atya Mindszenty József bíboros cellájában járt. Ezt a különleges képességen
alapuló esetet, - a bilokációját - a szentté avatási eljárásának dokumentuma
között találhatjuk, a positio második kötetének 1638. oldalán.

Pio atya jövendölése Magyarországról: "Magyarország egy olyan kalitka, amelyből
egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de
egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert
általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan
nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben
kérniük hathatós oltalmát országukra!"

Szeretetláng

" Én vagyok a hajnal szép sugara...."
(Szűz Mária szavai)

Szűzanyánk, add nekünk az összetartó szeretet erejét, hatalmát és tüzét!

Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az
egész emberiségre most és halálunk óráján. Amen

A Szeretetláng Mozgalom

Negyven évvel ezelőtt, 1962. április 13-án kapta egy magyar választott lélek,
Kindelmann Károlyné (Szántó Erzsébet) az első üzenetet a Szűzanya
Szeretetlángjával kapcsolatban. A harmadrendi karmelita, hatgyermekes családanya
szíve mélyén hallotta Mária szavait: Karmelita kislányom! Oly sok bűn van az
országban! Segíts nekem, mentsük meg! Én fénycsóvát adok a kezedbe, ez Szívem
Szeretetlángja!

Erzsébet asszony lelki naplóban jegyezte föl az Úr Jézus és a Szűzanya üzeneteit
huszonhárom éven keresztül, 1962-től kezdődően 1985-ben bekövetkezett haláláig.
Ezek a kinyilatkoztatások - amelyek összhangban állnak a Szentírással és a
katolikus egyház tanításával - képezik a Szeretetláng Mozgalom alapját. Mária -
Erzsébet asszony által leírt - üzenetei között a következőket olvashatjuk: Szent
István király nekem ajánlotta országotokat, és én ígéretemmel biztosítottam,
hogy Szívemen viselem az ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék
a kezetekbe adni... E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek,
szívről szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a
csoda, mely tüzet fog, s melynek fénye a sátánt megvakítja. Ez az összetartó
szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által eszközöltem ki a mennyei
Atyától.

A Szűzanya meg akarja menteni az egész világot, ehhez azonban szükség van az
emberek együttműködésére. Ezért kéri imáinkat és áldozatainkat: Minél több lesz
az áldozatos és imában virrasztó lélek, annál nagyobb lesz Szeretetlángom ereje
a földön... Ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam rendelkezésetekre,
mint most: Szívem Szeretetének lobogó lángját. Mióta az Ige testté lett, ily
nagy megmozdulás nem történt részemről... Mária kérésének eleget téve, az
engesztelés szellemében és a lelkek megmentésének vágyából fakadóan jött létre a
Szeretetláng Mozgalom.

Már Erzsébet asszony életében elkezdődött a közös engesztelés - közös imaóra
keretében - az otthonokban és a templomokban, családokban és imacsoportokban. A
mozgalomhoz csatlakozott családok imaórája lelki olvasmánynyal kezdődik, majd
rózsafüzért és egyéb imádságokat végeznek. A templomokban rendszerint a
szentmise előtt tartják az engesztelés óráját közös rózsafüzérrel, valamint
szentségimádással. Budapest különböző templomaiban a hétköznapokon más-más
időpontokban vannak ilyen "találkozások" a Szeretetláng szellemében - így ezekbe
mindenkinek módja van bekapcsolódni.

1984-ben, Erzsébet asszony utolsó lelki vezetőjével indult először a hívek egy
kis csoportja "Szeretetlángot gyújtani". Az ország különböző városainak,
falvainak plébániáira hívták őket, és mind többen csatlakoztak hozzájuk. Ma már
több száz imacsoportban több ezren végeznek engesztelést a Szeretetláng
szellemében, akárcsak a határokon túli magyarok lakta területeken: Erdélyben,
Szlovákiában és a Vajdaságban. Sok helyen havonta tartanak éjszakai virrasztást.
A mozgalom rendszeresen szervez zarándoklatokat hazai és külföldi kegyhelyekre.
Eddig három alkalommal rendeztek országos Szeretetláng-találkozót. Budapesten
kétszer, legutóbb pedig Takács Nándor székesfehérvári püspök javaslatára az
ismert Mária-kegyhelyen, Bodajkon, ahol a püspök mutatta be a szentmisét.

Az utóbbi időben Németországban, Ausztriában és Svájcban is egyre többen
csatlakoztak a mozgalomhoz. A lelki naplót, illetve annak kivonatát eddig
huszonnégy nyelvre fordították le. A spanyol változatnak köszönhetően Közép- és
Latin-Amerika országaiban is (Brazília, Mexikó, Ecuador) széles körben elterjedt
a Szűzanya Szeretetlángja. Ezekben az országokban már sok pap és püspök
csatlakozott a mozgalomhoz. Bernardino Echeverría R. ecuadori bíboros 1996-ban
levélben kérte a Szentszéktől a Szeretetláng Mozgalom egyházi jóváhagyását. A
Vatikáni Államtitkárság 1997-es válaszában pozitívan nyilatkozott a Szeretetláng
lelki mozgalom célkitűzéseiről. Mexikóvárosban az 1999-es első Nemzetközi
Szeretetláng Kongresszus óta évente megrendezik a találkozót, Brazíliában pedig
idén rendeztek először hasonló összejövetelt.

A mozgalom életébe bárki bekapcsolódhat. Aki közös imaórán szeretne részt venni,
vagy szeretné megrendelni a lelki naplót és az "Engesztelő imaóra" füzetet,
illetve imacsoportot szeretne létrehozni a fentiek szellemében, érdeklődhet a
Szeretetláng Mozgalmat támogató Szeplőtelen Szív Alapítványnál (a Szeretetláng
közösségnél).

A Szűzanya:
"Szeretetlángomat nem fedhetitek fel másként, csak szóval. Nincs jogotok
gyávaságból, gőgből, hanyagságból, vagy az áldozattól való félelemből hallgatni.
A szavak azonban, melyeket Rólam mondtok, legyenek átélve, hogy a lelkeket
megragadja az ég misztériuma. Ha esetleg nyilvánosan szót kértek vagy kaptok, az
Én erőm legyen veletek! Minden szó elvetett mag legyen, hogy akik hallgatják,
bőséges aratást hozzanak!"

Jézus:
"A félénk és passzív papokat házaik küszöbére kell csalnotok. Ne álljanak
mozdulatlanul, ne tartsák vissza az emberiségtől Anyám Szeplőtelen Szívének
Szeretetlángját. Ne éljenek vissza a bizalommal, amellyel Magamhoz kötöttem őket.
A szavak azért vannak, hogy hirdessék gazdagságom bőségét, hogy bűnbocsánatomat
szétáraszthassam az egész világon.

Nektek harcban kell lennetek... A Sátán hazug, erkölcsi fertőt hozó
aknamunkájával igyekszik tönkre tenni a jót. -A keresztény lelkiismeret nem
elégedhet meg azzal, hogy itt-ott segít, mert majd azok a lelkek vádolnak
benneteket, akiknek nem beszéltetek.

Bízzatok Anyámban, Ő elsöpör minden kételyt és félelmet határtalan anya
szeretetével! Ő megjelöli és védelme alá veszi a Benne bízókat. Ha Benne bíztok,
a gonoszok eszüket vesztve, megszégyenülten aláhanyatlanak a pokol mélyére. A
jövő világa készül: ANYÁM mosolya fogja beragyogni a világot!" 1971. július 26.
Kindelman Erzsébet

A rózsafüzér eredete, kialakulásának története

Az ősegyház imádsága a Miatyánk mellett a 150 zsoltár volt. A könyvnyomtatás
1450 körüli föltalálása előtt templomokban, kolostorokban volt ugyan biblia, de
közönséges halandó nem tudott kézzel másolt kódexet szerezni. A 150 zsoltárt
kívülről megtanulni meg csak kevesen tudták. Így hát szokásba jött a 150 zsoltár
pótlására 150 Üdvözlégy Máriát elimádkozni. Hogy imádság közben ne kelljen a
számolással bíbelődni, kialakult egy segédeszköz, egy "számológép", amelyen
felfűzött bogyókat, gyöngyöket tologattak. Ezt nevezték "Psalterium Marianum"-nak,
Máriás zsoltárkönyvnek. Sok átalakulás után kikristályosodott a rózsafüzér (szentolvasó)
ma megszokott alakja.

Osszuk a százötvenet három részre. Elég lesz így ötven bogyó, háromszor véve. Az
50 bogyót tizenként szakaszoljuk, ez "egy tized". Keretezzük be: tegyünk eléje
egy Miatyánkot, utána egy Dicsőséget. (Az Egyház minden zsoltárt Dicsőséggel
fejez be.) Nekiindulásként tegyünk elébe egy keresztet, erre Hiszekegyet mondunk,
aztán következzék Miatyánkkal és Dicsőséggel bekeretezett 3 Üdvözlégy. Ezután
induljon az öt tized. Két-két tizedet egy hosszabb lánc választ el egymástól,
ennek közepén egy nagyobb szem a Miatyánkot jelöli, a záró Dicsőséget nem jelöli
semmi, az magától értetődik.

A sok-sok Üdvözlégy színesítésére kitalálták, hogy tíz-tíz Üdvözlégy
elimádkozása alatt elmélkedjünk megváltásunk egy-egy eseményéről. Ezeket nevezik
a rózsafüzér "titkai"-nak. Az első öt tized alatt a Jézus Urunk születése körüli
események az "örvendetes olvasó" titkai. A második öt tized a "dicsőséges olvasó"
a megdicsőült Jézus titkaival. Ez a háromszor öt titok minden imakönyvben
megtalálható.

Világszerte úgy imádkozzák a szentolvasót, hogy mindegyik tized előtt egy
mondatban bemondják a "titkot", utána egyfolytában folyik a tized. Nálunk,
Magyarországon, minden egyes Üdvözlégy közepébe szúrják be a "titkot": "...gyümölcse
Jézus, aki..."

Akik naponta öt tizedet szoktak imádkozni, hétfőn-csütörtökön az örvendetes,
kedden-pénteken a fájdalmas, szerdán-szombaton-vasárnap a dicsőséges olvasót
imádkozzák.

A rózsafűzér ereje

A Rózsafüzér a X. századtól hatalmas hatóerő. Ez az ima az egyszerű, a gyermeki
lelkek evangéliumi tisztaságú imádsága. A keresztények alapvetően ebből az
imából merítettek legyőzhetetlen lelki erőt az elmúlt századok súlyos
megpróbáltatásaiban. A történelem olyan pillanataiban, amikor az egész
kereszténység került veszélybe, a megmenekülést a Rózsafüzér erejének
tulajdonították. Bizonyíték erre, hogy a szentatyák és a hadvezérek ima-felajánlásai,
a közösségi és egyéni könyörgések nyomán világunkban eddig megszámlálhatatlan
Rózsafüzér-imameghallgatás történt és történik napjainkban. Az alábbiakban
néhány csodálatos imameghallgatást írunk le:

1. az 1456-os nándorfehérvári győzelem és a Rózsafüzér-ima összefüggése. Hunyadi
János állandóan a kardjának markolatán, Kapisztrán Szent János pedig mindig
övére fűzve viselte a Rózsafüzért. Vezetésükkel a vár védői – a rohamok alatt és
a szünetekben - a Szentolvasót folyamatosan imádkozták. Így győzték le a
sokszoros török túlerőt. A déli harangszó azóta minden nap, szerte a világon,
erre a győzelemre emlékeztet;

2. az 1552-es egri győzelem a város-környéki és a távolabbi Észak-magyarországi
falvakban - a katolikus papok példamutatásával, vezetésével – a folyamatosan
imádkozott Rózsafüzérnek köszönhető. A falvak lakói, a vár védői, Dobó István
várkapitánnyal az élen, az imádság erejében bíztak, és imáik meghallgatásával
elérték, hogy a túlerőben ostromló török sereg megszégyenülve vonult el a vár
falai alól;

3. a Rózsafüzér ima mentette meg a második évezred közepén Magyarországot és
Európa népeit az Oszmán Birodalom európai hódító hatalmától. A ma már szentként
tisztelt V. Piusz pápa (1566-1572) rózsafüzéres imahadjáratot hirdetett meg a
török terjeszkedés ellen a keresztény erők támogatására. A keresztény haderők
1571. október 7-én Görögország partjainál a lepantói öbölben megütköztek a
háromszoros túlerőben lévő török haddal, és csodálatos módon legyőzték azt. Don
Juan, a keresztény haderők parancsnoka bevallotta, hogy a győzelmet nem csatázó,
hanem imádkozó karjaikkal vívták ki. A Rózsafüzért imádkozták. Hálaadásul a
győzelemért, a pápa elrendelte a Rózsafüzér Királynője ünnepét, és azt október 7-re
tette;

4. a jó Isten a napi Rózsafüzér imát elfogadva ajándékozta meg Ausztriát a
szabadsággal, amikor a szovjet ateista megszálló katonai gépezet, eredeti
szándéka ellenére – az osztrák katolikusok öt évig tartó szervezett imáját
követően - 1955-ben elhagyta az ország területét;

5. az Isten-nélküliség ellenszere a Rózsafüzér és önmagunk felajánlása a
Szeplőtelen Szívnek – mondta Lucia nővér (1908-2005) 1957. december 26-án
Augustine Fuentes atyának adott rendkívüli interjújában. A nővér három dolgot
emelt ki a Szűzanya szavaiból.

(1) „A Szűzanya azt mondta nekem, hogy a Sátán készen áll arra, hogy döntő
küzdelmet vívjon Vele. És a döntő küzdelem egyben a végső is, mivel az egyik
oldal győz, a másik vereséget szenved. Így, mostantól kezdve, választanunk kell.
Vagy Istené vagyunk vagy az ördögé. Nincs más lehetőség.

(2) A Szűzanya azt mondta nekem és unokatestvéreimnek, hogy a jó Isten két
utolsó ellenszert ad a világnak. Ezek: a Rózsafüzér és önmagunk felajánlása
Mária Szeplőtelen Szívének. Ez a két utolsó ellenszer azt jelenti, hogy több
nincs. (3) Az Isteni Gondviselés tervében Isten az összes lehetséges gyógyírt
kimeríti, mielőtt megbüntetné a világot. Most, amikor látja, hogy a világ
egyáltalán nem figyel rá, … felkínálja nekünk az üdvözülés utolsó eszközét és elküldi
a Szűzanyát, az Ő Szent Édesanyját. Félve teszi ezt, mert ha semmibe vesszük és
visszautasítjuk ezt az utolsó eszközt, akkor többé nem nyerünk megbocsátást,
mert azt a bűnt követjük el, amit a Szentírás a Szentlélek elleni bűnnek nevez.
Emlékezzünk: Jézus nagyon jó Fiú és nem engedi, hogy megbántsuk, és semmibe
vegyük Édesanyját.” (Michael H. Brown: Az utolsó óra, Marana Tha, Budapest, 1994.);

6. Brazíliában, Sao Pauloban 1964-ben 600.000 nő imádkozta a Rózsafüzért az
ország egyik legnagyobb tüntetésén, meghúzva a lélekharangot a kommunista
forradalom felett;

7. a Fülöp szigeteken 1986. február 25-én a milliós tömeggel szemben kivezényelt
tankokat – amelyek tűzparancsot kaptak -, a Rózsafüzér-ima állította meg. A
tömeg imádkozott és a katonáknak felmutatta a Rózsafüzért. A tűzparancs kiadása
után az égen kereszt alakú felhő jelent meg, majd feltűnt egy Csodálatos Hölgy.
Ő szólt a katonákhoz: „Ne öljétek meg az én gyermekeimet!” A katonák kiszálltak
a tankokból, letették fegyvereiket és csatlakoztak az imádkozó tömeghez. Így
lett vége a diktatúrának. A Csodálatos Hölgy a Szűzanya volt;

8. II. János Pál Szentatyánk a vatikáni palotában 1988-ban – szívében több mint
egymilliárd katolikus hívő imáját egyesítve, felajánlva - a Rózsafüzért
imádkozta a Moszkvában rejtve bemutatott Szentmise alatt, Oroszország
megtéréséért. Ezen a napon vette kezdetét az az időszak, amikor a Szovjetunió,
mint egységes ateista, egyházüldöző állam, szemünk láttára, egyetlen golyó
nélkül megszűnt. Megszűnéséhez azonban egy golyó mégis kellett, de az a golyó II.
János Pál Szentatyát találta el a Római Szent Péter téren, és ebbe az egy
golyóba a - mindenkor támadásra készenlétben tartott szárazföldi atomrakétákkal,
Kelet-Európában és saját területen elhelyezett harckocsi-hadseregekkel, atom-tengeralattjáró
hadihajó flottával, szputnyikokkal rendelkező - Szovjetunió „halt bele”. 1990-ben
szűnt meg létezni.

Kegyhelyeink

1. Az Úr Jézus Krisztus és az Istenanya természetfölötti jeleit 1985. június 30-ától
kapja a világ Dél-Koreában, Nadjuban, könnyek, vérkönnyek és olajillat-ár
kíséretében. A Szűz Mária hegyén lévő Feszület Korpuszából esetenként vér
patakzik a kereszt lábához. A Korpusz vérzésén kívül a zarándokok a keresztút
kövein, a stációknál végzett ima közben sok esetben az Úr Jézus vérét is
meglátják és megtapasztalják. Képünkön a Korpusz oldalából 2009. február 7-én
nagy mennyiségű vér ömlött ki, amelyet fiolákba gyűjtöttek össze. A jó Isten
természetfölötti jeleként egy csodás Szűzanya-szobor – kevés megszakítással -
1985-től folyamatosan könnyezik ugyancsak Nadjuban, Julia látnok kápolnájában. A
szoborról nemcsak emberi könnyek, hanem felváltva vér- és olajkönnyek is
peregnek. A könnyezés sok esetben illat-árral párosul. Julia a szobor
könnyezésével egyidejűleg Égi üzeneteket is lejegyez. Az üzenetek között
elsőként szerepelt: „Vért könnyezve esengek hozzátok: térjetek meg.” A könnyezés
indítéka Dél-Koreában: a világon ma már emberi erővel fel nem tartóztatható
abortusz, erkölcstelenség és más romlás-folyamatok megállítása. A Szent Szűz
kéri az emberiséget, hogy térjen vissza Teremtőjéhez. Kéri, hogy mi keresztények
legyünk a világosság apostolai ebben az óriási veszélyeket hordozó történelmi
időben, mert Evangélium nélkül, az Út, az Élet és az Igazság nélkül – a tudomány
és a technika kulcsával - bezárjuk az Isten országába vezető utat.

2. Európa, alapvetően a XX. század második felétől folyamatosan, ősi keresztény
hite feladásának útjára lépett, amely hitért a kontinens népei az évszázadok
folyamán rengeteg véráldozatot hoztak. Látva ezt a fekélyként terjedő Isten-nélküli
életet, az Egyház üldözését és az ebből következő erkölcsi romhalmazt, az Úr
Jézus és Édesanyja emberi- és vérkönnyeikkel ismét kérnek bennünket a jó
Istenhez való visszatérésre. Erre hívja fel figyelmünket 2006. nagypéntekétől –
mintegy figyelmeztetve az egyházi modernizmusra is - egy bajorországi Szeretet
Királya-Fatimai Szűzanya szobor-együttes megszakítás nélküli könnyezése. Komoly
figyelmeztetése ez Teremtőnknek, hiszen a Szeretet Királya szobrot nem ember,
hanem a jó Isten a semmiből alkotta. [A szobor Renate Daniel tulajdonában van.]

3. Sa?gonban, a kommunista uralom alatt lévő Vietnam félmilliós lélekszámú
városában 2005. november 7-étől két nap és két éjjel sírt a Szűzanya szobra. A
szakadatlanul folyó könnyek színhelye a Nagyboldogasszony katedrálisa előtti tér.
A csoda és a hétköznapok között élő kis vietnami diák indította el a világon a „fénysebességgel”
elterjedt Mária-könnyek hallatlanul izgalmas, vizuális isteni üzenetét; a közeli
nagy események jelét. A szüntelenül zokogó Szűzanya-szobrot fényképezőgépekkel
és videokamerákkal vitték be a számítógépes animáció öt kontinenst behálózó
világába. Két nap alatt több mint 2 millió zarándok szállta meg a várost! A
kommunista kormánykörökben érthető izgalmat és tanácstalanságot okozott a
spirituális Mária-esemény, amely vattával, üvegecskékkel, zsebkendőkkel elvitt
könnycseppjeivel hív a megtérésre, vigasztal, gyógyít és hirdeti az örökélet
Urának gondviselését.

4. A Szűzanya könnyei az Amerikai Egyesült Államokat, de az egész amerikai
kontinens országait számos figyelmeztetésben részesítik - a megtérésre.
Sacramentoban [California] 2005. novemberétől könnyezik a Szent Szűz szobra a
Vietnámi Katolikus Vértanúk Temploma előtt. A szobor bal szeméből vérre
emlékeztető vörös színű folyadék pereg le a kőből faragott szobortest arcára és
ruházatára. A vérnek tetsző folyadék az összegyűjtés és letisztítás után –
emberi beavatkozás nélkül – az arcról tovább folyva ismételten és folyamatosan
megjelenik

A fentiek mind a közelmúltban történt esetek, de rengeteg régi eset történt
Magyarországon is. (Máriapócs, Máriakönnye, Sajópálfalva, stb)

Jézus és a Szűzanya üzenetei Magyarország számára

Bár sokan hisznek a jelenésekben, mint Fatima vagy Lourdes, de hogy Jézusnak
vagy a Szűzanyának van ideje a magyarokkal törődni, és hogy a magyar népnek
különös szerepe lenne Jézus terveiben? Kicsit hihetetlenek tetszik. Hát, még
amikor olvassa az ember Jézus szavait, hogy “Nagy jövő vár Anyám országára, s
általa az egész világ kegyelmet nyer.”

Azonban Isten nemcsak egyéneket teremtett, hanem nemzeteket is. XII Pius első
enciklikájában, Summi Pontificatus, elismeri a nemzetek jelentőségét a
világtörténelemben. A zsidóság mint az Ószövetség kiválasztott nemzete különösen
fontos szerepet játszott az üdvösségtörténetben. Miért ne választhatott volna
Jézus egy másik nemzetet az újszövetségben amely engeszteléssel előkészíti a
második eljövetelt?

Jézus Kovacsics Mária Natalia nővérnek adott üzeneteiből (1934):

„Anyám országát szeretném megkímélni, ha akad elegendő számú engesztelő lélek.

Terveim vannak ezzel az országgal. Ha a magyar nép megszűnik vétkezni,
mindenekelőtt a tiszta erkölcs

ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplőtelen Anyám nevét, bűnbánatot
tart és engesztel,eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom őt. Amint a
megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy
művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a Sátán letaszítása, az Én
győzelmem. Magyarország engeszteléséért kész vagyok

az egész Világon könyörülni!”

Natalia nővér beszámolója a Szűzanya üzenetei alapján (1985):

A Magyarországon végzett, és innen kiindult engesztelések, amelyek az egész
világon elterjedtek (pl. Szeretetláng), a Mennyei Atya előtt nagyon kedvesek.
Tudom, ha tovább

engesztelünk, még vér sem lesz Szűzanyánk eljövetelekor. Ez az ország soha el
nem pusztul. Ez az ország mindörökre fennmarad. A Szűzanya megmutatta nekem,
hogyan terjed a bűnbánat és engesztelés szelleme Magyarországon. Az országot
ekkor kietlen sivatagnak láttam, amelyet

régóta hasztalan öntözött a mennyei áldást jelentő eső. Ám hirtelen itt is, ott
is, friss rügyek ütköztek ki a földből, s zöld foltokat alkotva egyre
terebélyesedtek. A Szent Szűz értésemre adta, hogy ezek a rügyecskék csak
egymást támogatva és egymás közelségében növekedhetnek.

Megértette, hogy Magyarország történetének e kietlen időszakában az Istenben
növekvő lelkeknek együtt kell maradniuk, kis közösségeket alkotva. A halállal
szemben csak így lesz esélye az életnek.

Nemzetünket az Úr Jézus személyesen készíti fel az előttünk álló világtörténelmi,
apokaliptikus fontosságú feladatra, ugyanis a Sátán fölötti végső győzelem és a
megváltás beteljesedésének földi eszközéül – bármilyen hihetetlennek látszik is
– a Mennyei Atya öröktől fogva Magyarországot választotta. Erre a feladatra
azért lettünk kiválasztva, mert Szent István, első magyar királyunk országunkat
a Szent Koronával együtt a Boldogságos Szűznek, az Úr

Jézus Édesanyjának örökségéül és örökös tulajdonául adta.

Jézus ezt így hozta Natália nővéren keresztül tudomásunkra: “Más országok is
felajánlották magukat nekem, de örökségem csak ez az egy ország. Történelmében
megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul” (Füzér, 353 oldal). Natália
nővéren keresztül korábbi ígéretét ezzel az üzenettel egészítette ki Jézus: “Szeretném
minden magyar ház kapujára arany betűkkel írni ezen szavakat: Magyarország
tisztul, de nem pusztul el” (Natália nővér, 103 o.)

1993 április 25-én Jézus Takács Zoltánné Rogács Mária (Marika) nevű, Sükösdi
munkásasszonyt szemelte ki az üzenet folytatására. Dr. Endrey Antalnak
látogatása során Marika többször megismételte az üzenetek lényegét: “Ez a kicsi
ország lesz az egész világ engesztelése” (Endrey, Jézus Krisztus Sükösdön, 7. o.).

1945-ben Jézus ezt mondta Natália Nővérnek: “... Leányom, pár évvel ezelőtt
Királyról, Koronáról ígérve szóltam, amely áldást, kegyelmet jelent a magyar
jövőnek...” 1995-ben azt mondta Marikának, hogy “a Szent Korona nemzeti
kincsetek, amely közel van hozzám...

Mind Natália nővér, mind a sükösdi jelenések az engesztelést sürgetik: Jézus
Magyarországnak nagy szerepet szán a világ sorsában, mint a világengesztelés (egyik?)
központja

Horváth Mária látomásairól is, aki által például ezt üzente a Szűz Anya 1985
nyarán: “Tudjatok kiengesztelni és kiengesztelődni. EZEN MÚLIK MINDEN.… ne
késlekedjetek tovább! A Béke Fejedelme ajtótokban áll. Ö nem kér mást, csak azt
a szeretetet amivel Ö árasztotta el a Földet. Kérem, hogy vezessetek be
mindenhol ENGESZTELŐ IMAÓRÁKAT az egész emberiség megmentése érdekében!” (Horváth
Mária, IV, 17 o.).

Horváth Mária asszony így számol be egyik 1988-ban történt jelenésről: “Az
Istenanya gyakran kért, hogy figyeljünk fel országunk feladatára, nevezetesen az
engesztelésre. Figyelmeztetett rá, hogy országunk az Övé, hiszen Szent István
neki ajándékozta, neki ajánlotta. Így boldogsággal töltött el a tudat, hogy (Paskai)
bíboros atya 1988 augusztus 20-án ismét felajánlotta a Magyarok Nagyasszonyának”
(Horváth Mária, I., 113 o.).

1989 március 10-én így szólt Mária asszonyhoz az Istenanya:

“Ne félj, gyermekem! Megmentem országotokat a nagy borzalmaktól! Ez a kis ország
egy kis sziget lesz a világ tengerén. Megvédelmezem, népemet! Ráborítottam védő
palástomat egész országotokra, mert ez az ÉN ORSZÁGOM!”

1992-ben Lourdesi zarándoklata alatt, hasonló üzenetet kapott:

“Kislányom, már többször megígértem neked, hogy Magyarország különleges védelmem
alatt áll annak ellenére, hogy nem érdemlitek meg. Az Atya nekem adta
országotokat… ne nyugtalankodj, gyermekem, megvédelmezlek titeket a pusztulástól.
Jövőtök és a szenvedésetek mértéke azonban tőletek függ, a ti engesztelésetektől”
(Horváth Mária, IV, 32 o.). Majd egy évvel később Jézustól kap hasonló üzenetet:
“Édesanyám országa az én országom is. Megkímélem a vérontástól, a nagy
erőszaktól, megmentem a pusztulástól…” ( u.o. 34. o.)

Mária asszony szerint pedig Jézus ezt üzente: “Vissza kell mennünk a történelem
múltjába és világossá válik, hogy a századok során mi minden történt ezzel a kis
néppel, és mégis megmaradt. Eddig nem tudták széttörni és szétzúzni, mert
édesanyám palástja óvott benneteket. Imádkozzatok az irgalomért és
engeszteljetek” (Dr. Molnár, 37 o.).

Don Stefano Gobbi olasz pap, a Máriás Papi Mozgalom alapító elnöke így írja le
az 1981.

augusztus 16-án történt látomását:

„Mária így szólt: Jézusom földi helytartója, tudja…, hogy az Úr tervében
különlegesen fontos helyet foglal el egy nép, amelyet első királya, István,
majdnem ezer éve már nekem felajánlva

tulajdonomba adott, s ezért hazáját századok óta Regnum Marianumnak, az én
országomnak nevezik. A Pápa szeme előtt ismeretes e nép isteni küldetése,
melyért évezredes történetének vértani sorsával fizetett… Ez a nép évszázadokon
át öntestével védte a keresztény Európát a nem-keresztény hadaktól, de nem
voltak hálásak e nép mérhetetlen véráldozataiért és emberfeletti szenvedéseiért…
ám Isten annál inkább kitüntette ezt a népet azzal, hogy tulajdonomba adta már
állama megalapításánál… népemnek lelkileg át kell alakulnia…segítsenek nekem
megmenteni népüket és alkalmassá tenni szent hivatására…”

“Én vagyok a Szeretet Királynője. Ezért hívlak benneteket, papokat, és rajtatok
keresztül minden hívőt, hogy szentelje magát az én Szeplőtelen Szívemnek. Így
valóban birtokomba tudom venni életeteket és Szeplőtelen Szívem egész világon
való győzelmének eszközévé tudlak tenni benneteket. Ti vagytok a fénysugár,
amely Szeplőtelen Szívemből sugárzik Magyarországra, amely oly sok próbát kiállt.”

Ezzel Magyarország illetve a magyar nemzet különös hivatásául az egész világra
szóló küldetést jelöl ki. Ez a jelenés annál is érdekesebb, mert nem magyar,
hanem olasz látnoknak, a Máriás Papok Mozgalma alapítójának adott jelenésben
mondta a Szűzanya és így a világ joggal elvárhatja tőlünk, hogy a ránk bízott
feladatnak megfeleljünk!

Az 1987-es Gobbi látomás szerint pedig “az Úr Jézus előre megmondta, hogy a
változások Magyarországról fognak elindulni: Nekem ezzel az országgal terveim
vannak. Papok és hívek engeszteljenek, ennek illata áradjon el az egész világon...”

Szent Pio atya üzenete (Tisztesség, 1994, 9-10. szám):

„Mikor az égiek kegyelméből végignézhette a vonatkozó, elméjének ’képernyőjén’
pergő ’video-filmet’, élménye után azt mondta: irigylem a magyarokat – sok
szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük!”

"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog
kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben
lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az
emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak
és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

Karizmatikus találkozó, Budapest, 1998.:

Rómában egy érsek három sorból álló kézírásos levelet kapott:

„Magyarországnak kulcsfontosságú küldetése van Európában. Próféták támadnak, és
prófétálni fognak Európa szívében”.

Három héttel később az érsek meghívást kapott Magyarországra, a karizmatikus
találkozón való részvételre.

Pio atyától pedig megerősítést kapott, hogy a levél üzenetét el kell hoznia
Budapestre.

„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat
cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat a
pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.” (Iz 43, 18-19.)

Magyarország Őrangyalának üzenete (2008. jan. 23.):

„…hála és végtelen szeretetünk nektek, Magyaroknak, mert Ti vagytok a Föld
Lelkének őrizői, gyógyítói, tanítói. Minden változás a szívből indul. Szeretet,
szeretet szálljon rátok. Nagy tanítótok, ki az élő Istent hordozta magában,
Jézus Krisztus, kinek magyar gyökerei pártus vonalon tagadhatatlanok, azt
tanította nektek, hogy Isten országa láthatatlan módon jön el, és senki sem
tudja ennek az idejét. Ezért legyetek készen mindenkor, ugyanis ez új Föld
eljövetele nem rajtunk Angyalokon, hanem rajtatok, Embereken múlik. Csak Ti
nyithatjátok meg a megvalósulásának kapuit szellemi és lelki felemelkedésetek
által. (…) A szeretet sugarán szólok most hozzátok. Feladatom nem az egyén,
hanem Magyarország és a magyarság segítése, védelme. Inspiráltalak Titeket,
gyógyítókat, tanítókat, hagyományőrzőket egyaránt. Mindig is itt voltam veletek,
azonban a kollektív összekapcsolódás most jött létre, és most van itt az ideje,
hogy mediális úton szóljak hozzátok. Nagy esemény készülődik, áldás, nagy erő
száll Magyarországra, a Kárpát-medencére.”

A Szűzanya a következőket mondja: „Drága gyermekeim! Meg kell, hogy értsétek,
veszély fenyeget titeket. A Sátán acsarkodása, mely a kiválasztott, szeretett
nép ellen szól (itt ránk céloz, véletlenül sem a zsidóságra! – S. A.), hogy
minél több lelket el tudjon magával ragadni. (…) Gyermekeim! A ti igazságotok
nem Szent Fiam igazsága; ha a saját igazatokat keresitek, elbuktok. Ne
engedjetek a csábításnak! Az igazság maga Szent Fiam, a keresztre feszített, aki
most is ott van a keresztfán. Nézzetek rá! Az igazság csakis ott van!
Szívetekből megbocsátva ellenségeiteknek, imádkozzatok vele együtt: ’Atyám,
bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.’ A győzelem így a tiétek
lesz. Az a győzelem, melyet Szent Fiam ígért mindazoknak, akik szeretik és
követik őt. Engedjétek meg Szent Fiamnak, hogy Ő mutassa meg hatalmát,
szelídséggel, türelemmel, szeretettel – ne akadályozzátok meg benne a ti
akaratotokkal.”

Master Tanpei Rinpocse – utazó tibeti láma 2005-ben kijelentette:

„Most vajúdik a Föld, és a Kárpát-medencében szüli a jövőt. Önök, magyarok,
elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi
biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök
országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben
található. Ez a spirituális megújhodás már elkezdődött Önöknél!”

A Dalai Láma így szól hozzánk:

„Magyarok! Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő
előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban
gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös
érdekeket szolgálják.”

Don Gobbi – olasz pap, a Máriás Papi Mozgalom vezetője így tolmácsolta
Szűzanyánk ránk vonatkozó szavait: „Az én népemnek lelkileg át kell alakulnia,
hogy a küldetését betölthesse Isten dicsőségére, az emberiség javára és saját
boldogságára. Népemnek minden egyes fiát és leányát aggódó szeretettel hívom
anyai Szívemre; a katolikus keresztények ajánlják fel magukat Szeplőtelen
Szívemnek. Naponta imádkozzák el szentolvasómat, egyenként vagy családjukkal
közösen, a titkain elmélkedve. Törekedjenek Isten mindent átható szerető
jelenlétének és az én anyai segítő jelenlétemnek állandó tudatában élni. (…)
Isten már azzal kitüntette ezt a népet, hogy különleges tulajdonomba adta az
államalapításnál. E korban pedig Szeplőtelen Szívem világraszóló békediadalának
kiváltságos szereplője lesz.. Ti vagytok e sokat szenvedett magyar földön a
Szeplőtelen Szívemből áradó fénysugarak. Most még sűrű sötétség vesz körül
benneteket, és nagy veszélyben vagytok. Tárjátok ki az emberek szívét, hogy
befogadják ajándékomat. Én a Szeretet Királynője vagyok. Ha az általam mutatott
úton haladtok, képessé váltok arra, hogy legyőzzetek minden akadályt, amit
Ellenfelem (a Sátán! – S. A.) ma még elétek állít. Készítsétek elő a béke új
korszakát, segítsetek a sok eltévelyedett gyermeknek visszafordulni az Úrhoz,
mert az Atya nagy szeretettel vár.”

Natália nővér, a híres látnok, egyházilag is elfogadott egyik 1986-os magán-kinyilatkoztatása:
„Ismét megláthattam Magyarországot jövendő fényességében. Láttam, hogy népe
káromlás nélkül él, szüntelen buzgalomban a mennyei javak iránt. Azt is láttam,
hogy ezt a megújhodást egyetlen dolog tette lehetővé: az ország mennyei
Patrónájára való teljes ráhagyatkozás, a belé vetett mélységes hit és bizalom, s
az Őt ünneplő és hirdető kultuszok terjesztése nemcsak az országban, hanem az
egész világon. Ősi kiváltsága: a Mária-tisztelet volt boldogságának forrása. –
Jézus azt mondta nekem, kívánja, hogy a magyar nép különösképpen megismerje,
tisztelje és szeresse Édesanyját úgy, mint a Világ Győzelmes Királynőjét.
Mégpedig oly módon, ahogyan a gyermek ismeri, tiszteli és szereti földi
édesanyját. Kéri ezt azért, mert ennek a népnek jogilag valóban Szűz Mária a
Királynője. Szűzanyánk többször is kifejezte, hogy a magyar népet Ő tulajdonának
tekinti. Az elmúlt évszázadok azért is voltak annyi vérrel és könnyel teli, mert
ez a nép ugyancsak a Golgotát járta, miként Királynője és Édesanyja. De
megígérte a föltámadást is.” (…) Innentől Jézus közvetlenül szól Natálián
keresztül: „Nagy jövő vár Anyám országára, s általa az egész világ kegyelmet
nyer. Miként a betlehemi istállóban elkezdődött a megváltás, úgy a magyar földön
elkezdődik az én nagy munkám: a bűn megszüntetése, eltörlése a föld színéről, a
lelkek megszentelése, a Sátán legyőzése és az én országomnak diadalmas uralma.
Ez pedig – miként mondottam – annyiban fog sikerülni, amennyiben Szeplőtelen
Anyámnak, mint a Világ Győzelmes Királynőjének megadják a nyilvános tiszteletet
és elismerést.”

Láng Szigfrid atya, egy osztrák szerzetes (Szent Kereszt Rend) magyaroknak
tartott lelkigyakorlataiban a magyarság öt sebéről beszél, és ezek közül Trianon
a legfájdalmasabb. Azonban az 1920 június 4-i dátumnak Szigfrid Atya szerint
külön jelentősége van. Ez volt Jézus Szive hónapjának első pénteke, és Jézus
Szíve ünnepe. A régi, Szunyogh Xavier Ferenc O.S.B. féle latin-magyar misszále
kéri, hogy "Jézus szentséges Szívének ünnepén, ha csak lehet, járuljunk
szentáldozáshoz, engesztelésül azon bántalmakért, amelyekkel az Isteni Szívet a
legméltóságosabb Oltáriszentségben illetik…"

Ebből Szigfrid atya azt a következtetest vonja le, hogy Isten azt várja
nemzetünktől, hogy bár dolgozhatunk a Trianonban elkövetett igazságtalanság
helyreállításán, amíg az meg nem történik, ajánljuk fel a Trianon okozta
szenvedést és megpróbáltatást nemzetünk és az emberiség bűneiért.

Vassula Ryden látnok a Jézustól kapott üzeneteiről lett világhírű. Általa ezt
üzente Jézus Magyarországnak:
.
„Mondd meg a magyaroknak, hogy Isten, akit ők elfelejtettek, sohasem felejtette
el őket.”

Regnum Marianum = Mária Országa

Most, hogy hallottuk Szűzanyánk magyarokhoz szóló üzeneteit, elevenítsük fel az
előadás elején már elhangzott Regnum Marianum eszmeképét. Már Géza Fejedelemnek
álmot küld Isten, melyet Ranzani így ír le: „ Egy éjjel álmában, csodás fényben
ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a
szavakkal szól hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az érintetlen Szűz,
akiről a keresztény emberek elmondták Neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten
fiának édesanyja vagyok…..Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden
homályát. Megismered Istent, aki Téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve
van előtted: fiút szül Neked a feleséged, Ő királyi ragban uralkodik a
magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz….Én pedig megígérem Neked,
hogy érdemeiért, amelyeket fiam előtt szerez, a Te országodnak védője és
különleges patrónája leszek”

Talán furcsa, hogy ilyen fontos dolgokban az álom ad eligazítást, de tudjuk,
hogy Árpád fejedelem édesapjának születését is álomlátás jelezte előre. (Emese
álma).

Már Géza ebben a Máriás szellemben nevelte Istvánt, és hatalmát Istennek
tulajdonította. István nem akart csak saját tekintélye alapján trónra emelkedni,
hanem a pápától is megerősítést kért ehhez. A koronázást a mennybe vitt Szűzanya
ünnepén tartja, jelezve, hogy kinek az oltalma alatt akar uralkodni, ahogy azt
édesapja álma már jelezte. Első Szent királyunk birodalmát a boldogságos Szűz
családjának nevezte.

A Regnum Marianum titka, azonban István halála napján történő felajánlással,
Magyarország teljes odaadásával kezdődik, ami a római rítus szerint az ország és
a nemzet fizikai és lelki vezetősége előtt és teljes egyetértésével történik Igy
Magyarország a magyar nemzet az ország összes fizikai szellemi vagyona, a
Szűzanya birtokába kerül (melyet később a pápák is többször is megerősítenek és
elismerik), aki immár nemcsak patrónája, hanem reginája, királynője lesz. A Szűz
Anyát Nagyboldog asszonynak, nagyasszonynak, vagy csak egyszerűen asszonynak
szólítja. Ezért csak különleges módon a magyarság Szűz Mária mennybevételének
ünnepét egyszerűen királyné napjának nevezi.

Nyilvánvaló tehát, hogy mi magyarok elsősorban királynőt tisztelünk a Szűz
Anyában és pedig mennyei királynőt.

„Aki Téged, Szent Szűz a mennybe felvett” és „Aki Téged Szent Szűz a mennyben
megkoronázott” Ezek Számunkra a legkedvesebb legnemzetibb rózsafüzér titkok.

Tehát a felajánlás gyakorlatilag egy örökösödési szerződés a Föld és az Ég, egy
nemzet és az Égi uralkodó között, melyet földi erő és hatalom soha nem
változtathat meg, hiszen az az égben köttetett. Az Úr közvetlenül kiválaszt hát
egy nemzetet, egy országot az Édesanya szolgálatára, akiknek fizikai és lelki
útjuk van ezután Mária szolgálatban. Máriának a birodalma, aki ezer éven
keresztül a kereszténység védőbástyája, különösen az idők végén válik fontossá,
a nagy hitehagyás idején. A Sátán által megváltoztatott emberek nemzetek és
népek elveszítik Istenbe vetett hitüket, a keresztbe vetett reményüket, Isten és
embertársuk iránti szeretetüket. Ez az idő kezdődik az újkori protestantizmussal
1517-ben, folytatódik a szabadkőművesek liberalizmusával 1717-től, majd a
kommunizmus materializmusával 1947-től. (A 17-es számnak nagy jelentősége van az
ördög és a sátán hierarhiájában, földi hatalmában. Ebben a számban éri el a
sátán újkori legnagyobb győzelmeit. Ugyanis a sárkánynak az első vadállatnak hét
feje és tíz szarva van).

Mint az előző Mária jelenésekben már megtapasztalhatjuk Isten nevében szólt
hozzánk Mária, és ezt a prófétai küldetést úgy is értelmezhetjük, hogy fel kell
építeni a földön Mária birodalmát. Ennek első minta országát Szent István
birodalmát, majd halála utántól Mária országát a Regnum Marianumot mintegy
előkészítőjének tekinthetjük az egész világra kiterjedő Mária birodalmának. Mint
ahogyan a zsidóság előkészítője volt Krisztus országának, úgy a magyarság
előkészítője Mária birodalmának.

Mit is jelent tehát mindez? Magyarországnak, mely történelmét, államát, egyházát
tekintve Mária országa volt és ma is az, kell vinnie a végső idők keresztjét,
Máriával felmagasztalva.

A fentiek miatt van az, hogy a kommunista hatalom átvételéig a történeti
alkotmányunk nem is volt írásba foglalva, hanem az élő joghagyomány korszerűen
mindig alkalmazkodott az új körülményekhez. Maguk a királyaink is csak szolgái
és hordozói voltak a Szent Koronának.

A Korona feladata pedig az, hogy az elvilágiasodott földön is Krisztus uralmát
folytassa.

Páter Pió atya is gyakran mondta, hogy „A királyi hatalom, Isteni hatalom, mely
a kígyókat megbuktatja.” Hertz Solange Utópia c. művében van az alábbi idézet: „A
köztársaságok viszont magasra emelik a kígyó szellemét. Feláldozzák Isten népét,
mivel visszatartják attól, hogy az Ég felé, Isten felé törekedjék. Ez ma Európa
problémája a köztárságokban.”

Isten Krisztusban új szövetséget köt az emberiséggel, és ebben elsődleges
szerepet szán az Édesanya népének. Már az ős kinyilatkoztatásban megfogalmazza a
világ gonoszságát képviselő kígyónak (később sátán, sárkány), „ellenségeskedést
vetek közéd és az asszony közé a Te ivadékod és az Ő ivadéka közé, Ő rátapos
fejedre, Te pedig sarka után kapkodsz.(leselkedsz). Már itt benne van a világ
sorsa., az örökös küzdelem, a kígyó és az asszony, azaz a Sátán és a Szűz Anya
között. Míg a Sátán seregei az Isteni hittől eltávolodott materialista, cionista
nézetekkel azonosulnak, a szeretetet és az élhető földet pénzre cserélők
sokaságai addig az asszony mögött engesztelő népének vezetésével, a Kárpát
medencéből kiindulva , Mária tiszteletét , Jézus Krisztus szeretetét elfogadók
milliói vívják harcukat. Krisztus misztikus teste az Egyház, és ezt a misztikus
testet hívatott megvédeni a magyarság küldetése. Ez a kis nép, Mária országa,
mindig beleköp a nagyok levesébe. Innen árad tehát ki a kibontakozás (lásd pl.szeretet
láng), mely Isten erejével győzedelmeskedett a világon. Isten, ha meg akarja
mutatni az erejét, mindig a legkisebbet, a legelesettebbet, a leggyengébbet
használja fel arra. Góliát lehet nagy és erős, állhat mögötte pénz és hatalom,
mégis a pici Dávid fog győzni, Isten erejével. A sátán és az asszony harcában az
asszony nem elérhető, de a nemzete a magyarok igen. Ezért a Sátán legfontosabb
győzelme a magyarság megsemmisítése kellene, hogy legyen. Azonban e mögött a
pici Dávid mögött, Magyarország mögött az Isten és a szerető édesanya akarata,
ereje és hatalma áll.

„Ha Isten velünk, ki ellenünk?”

A magyar küldetés tehát nem egyéb, mint Isten akaratának végrehajtása, Isten
országának a szeretet birodalmának megteremtése, ennek előkészítése, az
engesztelés a világ és az emberiség bűneiért és a szeretet kiáramlásának
elősegítése az egész világon.

Amen

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

JULIANNA NAGYON SZÉPEN LEÍRTAD.EHHEZ MÉG VISSZA TÉREK. KÖSZÖNÖM ,HOGY ELOLVASHATOM .

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu