Szeretettel, fájó szívvel emlékezek a Drága Szüleimre és Rokonaimra, Szeretteimre sajnos már csak a messzi távolból.

Adj Uram örök nyugodalmat Nekik, az örök világosság fényeskedjék Nekik! Szívünkbe zárjuk Drága emléküket.

Szoby Zsolt:

Utolsó érintés


 Ma gyertyák, mécsesek pislákoló fénye
ragyogja be idők ódon, hallgatag útját,
s e lobogó lángnyelvekből volt szeretteid
múlt ködébe tűnt arca tekint rád;
szemük fátyolos tükrében láthatod
életük minden örömét, bánatát.


Tenyerükbe zárva utolsó érintésed,
lelkükben elcsukló szavaid vigyázzák,
mit kincsként vittek magukkal oda,
hol örök a csend, s már semmi sem fáj.

És a rideg, dérlepte sírköveken
ha végső lobbanással kihuny minden láng,
 a csonkig égett gyertyákra
némán hullajtott könnyeid tudatják:
múlhatatlan, drága emlékük szívedben
holnap is ugyanígy él majd tovább.