Csendes, esős napok,
Repedt tükrök és elveszett szavak.
Ezek altatnak.
Zárt szemek és fogságban sétáló órák.
Ezek szeretnek.
Szellemem csillan minden virágon,
Megcsillan, mint a meztelen szerelem.
Felejti a bús hajnalt,
És fejét lehajtja érted.
Forró tested fölé hajol,
Most látom a világ legszebb szemét.
Látom benne az Istent
Csókfűzérrel kezében,
Látom a madarakat énekelni
Tündöklő álmodon.
Látom szíved tükrét a vizekben,
Szemed fényét a szememben,
Látom szíved szerelmét szívemben.
Látom az életet karodon,
És látom a halált a csillagokon.
Látom a titkot, melyben a szerelem
Kettőnket megalkotott,
És engem egy életre hozzád láncolt.
hj
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!