Barcsai  Fehér Géza:  /  Nagymamának


Jó nagymama, tedd le ma

Fényes ókuládat!

Kérlek szépen hallogasd meg

A kis unokádat!

Eddig mindig te hoztál

Ajándékot, cukrot.

Kérlek, ma te fogadd el

Tőlem e kis csokrot.

Nem adhatok egyebet

Pár szerény virágnál.

De egy- egy jókívánság

Mindenik virágszál.

Általuk, jó nagyanyám,

Tehozzád én szólok.

Isten éltessen sokáig !

Légy vidám és boldog!

Anyácskámhoz   /   Kozma Szuzsanna

Itt állok tétován, fájón,
nem lelem a szavakat,
csak érzek, fájót, nagyokat!
Még nincs rá szó, hiányod mit okoz,
Még nincs rá méltó köszönet,
mit elmondhatok Neked.
Anyám! Az én Anyám!
Tündérkertből való szépséges Liliom!
Anyám, Anyám, Édesanyám,
Ki pillangóként itt hagyott.
Angyalarca a távolból
képpé festi önmagát,
könnyem csordul, imám jajdul:
Szeretlek Anyám!
Illatodat hordozza még bensőm
minden ízében.