Miután lelkileg és elméletileg közöltük egymással,hogy ki lehet menni,nekiálltunk a legelső,legfontosabb teendőnek:eldönteni,hogyan is szándékozunk kijutni a kezdőponthoz. Ehhez tudni kell azt, hogy többféle utvonal létezik, ugymint francia ut, spanyol ut, északi ut stb. Mindegyik érvényes, mindenki maga dönti el, neki melyik szimpatikusabb. Mivel nálunk a francia ut a kedveltebb - /nem is tudom miért?/ - tőlünk,Magyarországról ezt az utat járják meg többen, erről van több élménybeszámoló, hát mi is ezt az utat választottuk. Ez Franciaországból indul, a spanyol határ menti Saint-Jean-Pied de Port-ból. Ez a kisváros a Pireneusok lábánál fekszik, 500 m-re a tenger szintjétől. A felette emelkedő hegyet kell megmászni, mindjárt az első nap, ami kb 1200 m szintkülönbséget jelent, na de erről majd később - .Szóval ez a kisváros  /későbbiekben SJPdP/ ad otthont annak a zarándokirodának,ahol ki kell váltani a zarándokutlevelet  /credenciale/ amit aztán állomásonként le kell mindenhol bélyegeztetni, hogy a végén oklevelet kapjunk. Oké, de ez még arrébb van! Egyenlőre ki kell oda jutni. Nézegettük az előttünk utazókat, legtöbben fapados géppel mentek Budapestről Párizsba, ott átszálltak a Beyonig vivő vonatra, onnan pedig busszal SJPdP-be. Ez a magyar erszényekhez képest elfogadható ár lenne, de...Mivel mi tolókocsival mennénk, elég kényelmetlen lenne ennyiszer átszállni,főleg egy ismeretlen országban, francia nyelvtudás nélkül. Másik megoldást is találtunk. Van egy cég, aki csomagszállitást és utaztatást is vállal Európán belül. Megbizható, mindenki által dicsért cégről van szó, csak jóval drágább, mint a repülőut. Osztottunk-szoroztunk, végül ugy döntöttünk, ennél a cégnél maradunk. Nincsenek járulékos költségek /magyar utazgatás, reptéri egyéb illetékek, stb./ nincs átszállás, a busz  háztól házig szállit minket. Ugy döntöttünk, elég izgalomban lesz részünk, legalább az odauttal ne legyenek gondjaink.Azt meg ugyis tudjuk, hogy nem ingyen van az ut. Ezért koplalunk meg fogunk is koplalni, hogy ez az ut összejöjjön. Hát most itt tartunk: jó lenne, ha lenne valaki vagy valakik, akik olvassák ezt a bejegyzést, és hozzászólna, hátha van jobb megoldás is! Nyitottak vagyunk, időnk pedig rengeteg, hiszen az utazást 2012 áprilisára tervezzük.   folyt.köv.