Andrew Kevin Walker tökéletes történetét,David Fincher vitte széles vászonra.
Morgan Freeman által megformált Somerset nyomozó,aki az évek során belefáradt a sok borzalmas bűnügy felderítésébe,hat nap múlva nyugdíjba megy...Előbb viszont még belevág egy gyilkosság felgöngyölítésébe,partnerként beszállva mellé,a Brad Pitt-re osztott szerepként,Mills nyomozó személye.Kettejük személyisége teljesen különböző,a tapasztalt vén róka,szemben a forrófejű és cinikus fiatal emberrel.
Egy öntörvényű és céltudatos sorozatgyilkos szedi áldozatait,a hét főbűn jegyében,prédikál és büntet.Elszakad nála a cérna,próbál rávilágítani a társadalom mocskára.
"Hosszú az út,s nehéz,mely a pokolból a fénybe vezet!"Mellyel megalapozza mondanivalóját,a cselekedetei indíttatásait megismerve.
Fincher feszültséggel teli és megdöbbentő thrillere,melyben groteszk tükröt tart a társadalom elé,szembesít minket a mindennapi bűnök képével,egy elmebeteg szemszögéből nézve.A sötétre stilizált képek erősítik,a brutális történetvezetést.Hihetetelen precízitás és kidolgozott munka dícséri a készítőket,tökéletes képet kapva a gyilkos pszichéjéről és tetteinek elkövetésének mozzanatairól.Érdekes morális kérdést boncolgat a történet írója,a két zsaru beszélgetése során,a közönnyel kapcsolatban...
Vajon mi is ilyenek lennénk?Közönyösek..sodródni az árral és nem venni tudomást a dolgok miben létéről?Csak a saját biztosnak vélt életünk burka ne sérüljön?Élni az életünk,bűneinkkel és gyarlóságunkkal?
Megdöbbentő volt hallani,mely szerint azt oktatják egy nemierőszak kivédése során,ne ebben kérjenek segítséget az elszenvedő alanyok,hanem tűzjelzést kiáltva..így nagyobb az esély.Mi ez,ha nem érdektelenség..félelem?Ha nem nyújtunk segítő jobbot valakinek ha bajban van,az is bűn,a saját értékrendem szerint.
A színészi játékot illetően mind a Freeman-Pitt páros,mind a Spacey által megformált figura remek,teljes hitelességgel adva bele mindent.
Amikor először láttam,a film záróakkordja hihetetlen erővel vágott gyomorszájon...
Emlékszem a moziban érzett légkörre,mely a film végén lengte be a helyet.Itt nincs zene,csak az érdekes módon lefelé tartó stáblista...
Csak ült mindenki és nézett...majd szép csendben vette mindenki a kabátját.Súlyos,mint egy tíztonnás gőzkalapács!