Kis türelmet...
Tisza virágzása
Csendesen andalgott a Tisza
Partos medrében
Alkony némán búcsút int a tájra
Millió,milló kérész násztáncát járta
Fehér szárnyukkal felverték a Tiszát
Ne aludjon még el úgy alkony tájt
A folyó ahogy elfolyt békésen
Kérészek nászágya volt tükrében
Rövid a szerelem,rövid a táncuk
Halál ölelésük, szorító a vágyuk
Viszi tova csendesen a folyó szárnyuk
Ringatja őket tiszavirág álmuk
Mert rövid a szerelmük,párválasztásuk
Megfizetnek érte tiszavirág életükkel
Boldog ölelésben hullnak a folyó vízébe
Megsemmisülve virág képében
Mire az alkony pírja beköszönt
Fehér kérészekkel a Tisza hömpölygött
Mint,ha könnyű teherként virágot hordana
Szerelmes kérészek hulltak csokorba
S én álltam a hídon,messze elmerengve
Nagy volt a csend,a nap lemenőben
Gondolataim közt elmerülve
Milyen rövid,tiszavirágnyi az ember élete
Mi is születünk,élünk,szeretünk,s meghalunk
Egy,két tiszavirágnyi emléket hagyunk
S elmerülünk az élet folyóvízében
Hogy éltünk Istennek megköszönve.
2O14.O6.15. Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép:net
Kategória: Művészet
Feltöltés ideje: 10 éve
Látta 480 ember.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!