Vajon mi a különbség boldogság és öröm között?
Tudjuk-e mi a különbség harag, düh és indulat között?
A legtöbb ember nem tudja a választ. Az érzelmeket nem időbeliség alapján magyarázzuk, azaz az öröm nem azért öröm, mert rövid, a boldogság nem azért boldogság mert hosszú. Akkor mi a boldogság? Hogy Jungot idézzem, a lélek harmóniája. Az öröm egy adott esemény által kiváltott jóérzés. Szókratészt követve természetesen ez is továbbfűzhető.
Mivel a legtöbb ember kondícionálatlan, ezért nem képes a maga teljességében megélni egy érzést. Példának az első barátot/barátnőt kellene felhozni. Mikor először összejön az első társas kapcsolat, a legtöbb ember "örömöt" és "boldogságot" érez. Itt azonban megjelenik a kondícionálatlanság és ez az érzés hírtelen egy külső esemény hatására összeroppan. Nem képes egy adott állapotot fenntartani, mert nem irányítja magát. Pedig az érzelmek irányíthatóak. A legtöbb ember ehhez sem a módszereket sem az eszközöket nem ismeri.
Minden a mi megélésünk kérdése, hiszen magunknak mi vagyunk a világ közepe. Kiteljesedni, véleményem szerint azonban csak megfelelelő önismerettel, önreflexióval, tudással és kondícionálással lehet.
Itt pedig erősen kettéválik, hogy ki keres külső, ki belső célokat.