Lötyögős élet

„…A múltkor szép kényelmesen imádkoztam (rózsafüzért mondtam), amikor az Úr adott egy képet. Láttam, ahogy tollasozok vagy ping-pongozok (régen volt már ilyen, talán jó is lenne…), és csak úgy jókedvre, pötyögősen játszunk. Én is épp csak annyira, hogy egy kicsit jobb legyek a másiknál és mindig visszaadjam a labdát. Ahogy így néztem a képet, belém villant Isten üzenete: Így nem lehet győzni!
Elszégyelltem magam, mert én valóban szeretnék győztes életet élni, ahogy Pál is írta: „a jó pályát megfutottam, a jó harcot megharcoltam…” Szégyenkeztem, mert rájöttem, hogy valóban, ilyen pötyögős, lötyögős módon élem mostanában az életemet. Hiányzik belőle a belső tűz Isten országáért. Az „első szerelem”. És még azt hittem, hogy tulajdonképpen jól csinálom. (Hiszen mindig visszaütöm a labdát.) De ez nem győztes élet, hanem csak lötyögés, amit egy valódi próbatétel vereségbe taszítana. Milyen jó, hogy előre (időben) figyelmeztetett az Isten!...”