A könyv olyan, mint az élet

Könnyű a lapokat utólag nézned

Az iromány miként került oda?

S hogyan szállnak az évek tova?

Egyik ember sem számolja a lapokat.

Te se tartsd számon a rosszat, mi történt!

Légy boldog és írogass önként!

Ne más írja gyönyörű könyvedet! 

 Te irányítsd saját létedet!

Ha majdan előveszed, amit írtál.

Azt olvasd boldogságtól sírtál.

Ha az emlékek hada lepi el a szívedet.

Boldogságban gondold végig az életedet!

Ha elolvassa más is egyszer e könyvet,

A meghatottság időzze elő szeméből a könnyet.

Ha belül boldog vagy, kívül is látszik.

Szemed csillog a lelked sugárzik.

Hegyeket mozgat a blogoság, ha kell.

Amit a másik bolodogsággal visel.

A jó indulat is okozhat zavart.

Csak úgy kicsúszott szó, nagy zivatart.

Összeszorul a lélek ott legbelül.

A tüdőbe levegő se kerül.

Olykor hirtelen elhallgat a zene

Szétterül a csend sötét köpenye.

Gyanakvó képzelet, ha elszabadul.

Mindenki a saját kárán tanul.

Mert észre kell venni a szeretetet.

Tudd továbbadni a szereteted!

Megbocsátás a blogodság forrása.

Szíved, lelked szabad lesz utána.