A könyv olyan, mint az élet

Könnyű a lapokat utólag nézned

Az iromány miként került oda?

S hogyan szállnak az évek tova?

Egyik ember sem számolja a lapokat.

Te se tartsd számon a rosszat, mi történt!

Légy boldog és írogass önként!

Ne más írja gyönyörű könyvedet! 

 Te irányítsd saját létedet!

Ha majdan előveszed, amit írtál.

Azt olvasd boldogságtól sírtál.

Ha az emlékek hada lepi el a szívedet.

Boldogságban gondold végig az életedet!

Nem tudom miért, talán a telihold hatására, nagyon rossz volt mostanában a közérzetem. Fájt a fejem és álmosabb voltam, mint eddig. No, ne gondoljátok, hogy álomszuszék lettem, nem, de az biztos, már fél 10 fele aludtam, mint a bunda. Nem is volt az alvás tétlen, hiszen a fejemben csak úgy cikáztak a gondolatok és elég kusza álmaim alakultak ki. Kutyát sétáltattam, öltöztettem. Egyszer az egyik kolleganőmmel álmodtam, máskor idegen helyen kószáltam, s senki, de senki sem tudott segíteni nekem.