Ez a blog az előbbi blogom ismétlése, amit nem lehetett megtalálni:

A XIX. századi Balaton képe leginkább a korabeli festmények alapján ismerhető meg. A FÓRUM-on megemlítettem Eötvös Károly a „Balatoni utazás vége” című könyvét. Ott ezt írja az 1875-ös utazása során a balatoni tájról:

„Csodálatos tájképi szépség például a Lesence völgye különösen két állópontról.” Az egyik szerinte ott van „ahol a Keszthelytől napkelet felé vezető út Balatongyörök mellett derékszögben északra fordul… előttem a szigligeti öböl… egykori híres várával, szemközt bezárja a látást a méltóságos Badacsony hegye,… attól mindig észak felé… a gulácsi és káptalantóti csúcsok, és Csobánc várának hatalmas tömegű bérce,… minden érzésünk megakad Szent-György hegyén,… s mögötte Haláp őskori tűzhányója szépen,… E határok közt középen a völgy folyóival, s ragyogó jegenyefasoraival….

A XIX. századi Balaton képe leginkább a korabeli festmények alapján ismerhető meg. A FÓRUM-on megemlítettem Eötvös Károly a „Balatoni utazás vége” című könyvét. Ott ezt írja az 1875-ös utazása során a balatoni tájról:

„Csodálatos tájképi szépség például a Lesence völgye különösen két állópontról.” Az egyik szerinte ott van „ahol a Keszthelytől napkelet felé vezető út Balatongyörök mellett derékszögben északra fordul… előttem a szigligeti öböl… egykori híres várával, szemközt bezárja a látást a méltóságos Badacsony hegye,… attól mindig észak felé… a gulácsi és káptalantóti csúcsok, és Csobánc várának hatalmas tömegű bérce,… minden érzésünk megakad Szent-György hegyén,… s mögötte Haláp őskori tűzhányója szépen,… E határok közt középen a völgy folyóival, s ragyogó jegenyefasoraival….