Tegnap szinte még nyár volt,
tűző nap fénye lángolt.
Július volt, éreztem én,
július volt szeptember végén.

Arcomra hull az őszi eső,
csendesen hull, csak permetező.
Néma az út, csillog a fény,
senkise jár, csak egyedül én.
Egyre csak hull, mint halk zokogás,
homlokomon így múlik a láz.
Épp olyan hűs, mint puha kéz,
simogató, s csak téged idéz.

Messzire száll most a gondolatom,
rólad álmodozom, ajkam csókodra vár.
Úgy vár, mint ahogy soha még,
szívem újra tiéd, újra itt van a nyár.

De arcomra hull az őszi eső.
Hol van a múlt, a boldog idő?
Kérdezem én, s nincs felelő,
egyre csak hull az őszi eső.
Még jön egy új, boldog idő,
könnyeimet, mosd le őszi eső!
Őszi eső.

Címkék: zene  

Kategória: Zene

Feltöltés ideje: 14 éve

Látta 704 ember.