"Niu hegy fái szépek voltak valaha. Szépnek lehet-e tartani azonban még egy hegyet, amelynek fáit, mivel egy nagy ország határán fekszik, szekercékkel, fejszékkel mind kivágták? Mégis pihenést adott nekik a nappal és az éjszaka. Öntözte őket az eső s a harmat. És nem maradtak bimbók és rügyek és sarjadó hajtások nélkül. Csakhogy jöttek most meg a csordák, a nyájak, és újra meg újra lelegelték őket, azért olyan kopárak. És az emberek látva, hogy ilyen kopárak, úgy vélik, sohasem nőttek szép fák azokon a hegyeken.