1. Volt idö mikor még nem voltál,
S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál;
és most látod, féltelek, őrízlek, védelek;
Mert lesz idö meglehet, hogy nem leszel már.
2. Voltak, akik szerettek, úgy hiszem;
Ma sem tudom végül miért hagytak el;
De téged most már féltelek, szeress úgy hogy jó legyek;
Örizz meg - elveszek ha nem figyelsz rám!
R: Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bujj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bujj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!
3. Probáltam másokkal, máshogyan;
Ma egyik is, másik is messze van;
És véletlen, úgy lehet, de téged már féltelek;
őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!
Ebben az "életkorban" már annyi mindent - jót és rosszat- megtapasztaltunk.Épülni kell mind a kettőből.Azt hiszem ismeretlenül is rokonlelkek vagyunk.Köszönöm az értékelést, és a hozzászólást!Örülök, hogy meghallgattad a kedvenceimet.
Mintha a lelkembe látnál : Legkedvesebb szám amit Fecótól hallottam ! Ez is hasonlít az életemre ! ...De téged már féltelek... Nagyon találó !
Ezt is nagyon köszönöm !!
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!