Teljesen visszamentem lélekben gyermekkorom Kamocsájára. Akkoriban szinte minden háznál megtalálható volt a szekér lóval, vagy ökörrel. Sok emlékem van
a Cselle-háznál töltött éveimről. Szinte a nagymamám nevelt fel, nála éreztem magam
a legjobban. Rengeteg régi emlékeket hallottam tőle . A mai napig is ezek a dolgok maradtak meg bennem, ezek az én értékeim. A természet szeretete, az állatokkal való törődés, az egymáson való segítség, egymásra való odafigyelés.
Jó érzés nekem, hogy olyan maradtál, amilyennek én megismertelek régen.....
Mennyit mesélt nekem is a nagyanyám a régi világról./Nagyapáimat sajnos egyet sem ismerhettem/.Mindig a szeretetről áradozott,hogyan összetartottak,összedolgoztak,segítették egymást...pedig "fatengelyes "vliág volt.A pjta alatt "Kacsa bálok".Sokszor,ahogy mesélt ott éreztem magam ...1979-ben ,halt meg a nagyanyám,és már akkor azt szokta mondani,hogy el van vadulva a világ,nem félnek Istentől.Ugye,azóta csak rosszabb...Én is minden erőmmel azon vagyok ,hogy a szeretetet az összetartozást neveljem a gyermekeimbe,hogy majd az unokáim ilyen szellemben nőjenek...Bocsika,ezt a képet látva nagyanyám,és "meséi"jutottak eszembe.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!