Simon Roland




A szabadság érzése I. rész




A lény felébredt mély álmából, amikor a vihar váratlanul megostromolta az ősi kastélyt és az ordításába beleremegtek a sok titkot rejtegető ódon falak. A tenger megvadult, mikor felfedezte igaz önmagát. A tágra nyílt nagy kíváncsi szemek közül elillant az álom. A villám valahol a közelben csaphatott le. A vastag rácson keresztül a szabadság hideg kék levegőjét szippantotta a tüdejébe. A tudásra szomjazó és a képzeletre érzékeny agya misztikus jeleket olvasott az eltévedt kövér esőcseppek tünékeny formáiból.