"Amikor tudod,hogy nem jön,mégis várod,

amikor tudod,hogy kár volt,mégsem bánod,

Amikor érzed,hogy hevesebben dobog a szíved,

amikor érzed,hogy érte remeg a két kezed.

 Amikor várod,hogy eljöjjön a pillanat.

 amikor várod,hogy odaadhasd önmagad.

 Amikor vágyod ölelelését s csókjait.

amikor vágyod hangját éd szavait.

Amikor néznéd mosolyát és két szemét,

 amikor néznéd,ahogy nyúltja két kezét.

 Amikor nem bírod már,kibuggyannak a szavak,

amikor nem bírod már tűrtőztetni magad.

Amikor elhiszed,hogy erre volt szükséged,

 amikor elhiszed,hogy Ő is eleped érted.

Amikor megijedsz,de nem tudsz tenni ellene,

amikor megijedsz,mert rossz lenne nélküle.

Amikor már aludnál és ébrednél is mellette,

amikor már önmagaddal harcolsz ellene.

 Amikor rájössz,hogy mit sem ér a józan ész,

 amikor rájössz,hogy mért ne,hisz  egyszer élsz.

Amikor világossá válik,hogy ez jó neked,

amikor világossá válik,hogy megteszed.

Akkor vedd tudomásul,

hogy igenis

SZERETED!!!"