Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból.

Nem érdekel, hogy miből élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,
és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.

Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, hogy megkockáztatod-e,
hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a Holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.

..Egy egészen kicsi jelentéktelen szürke mag..

A mag a völgyben született sok sok apró maggal együtt. Nyár végén pergett ki az egyik virágból. Aztán jöttek az őszi szelek. Az egyik napon, amikor különösen erősen süvített a szél, hirtelen felkapta a magot,  és vitte repítette egyre magasabbra, egyre távolabbra.. aztán amikor a szél ereje hirtelen megtört egy erős sziklán, váratlanul elejtette. Gurult lefelé a kicsi mag, egészen odáig, ahol két szikla között összegyűlt egy kis föld.