Mégy az úton, lábad előtt kövek hevernek, beléjük rúgsz, felveszel közülük néhányat - nem kerül fáradságodba. De a köveknek nincs semmi értékük. A drágakövek a mélyben rejtőznek: a hegyek gyomrában, tengerek mélyén, patakok medrében: ha birtokolni akarod őket, kutatnod, keresned kell, le kell ásnod a mélybe, fáradni, küzdeni, szenvedni kell értük - azért is nagy az értékük.

Az életed útja is tele van értéktelen, szürke kövekkel, amelyek ott hevernek a lábaid előtt.

"Ha megfoghatnák egy szivárványt , megtenném Csak Neked , hogy szépségét megoszthassam Veled. Azokon a napokon , mikor egyedül érzed magad , Épitenék egy hegyet , ami csak a Tied lenne : Egy hely a kikapcsolódásra,egy hely egyedül lenni. Ha a gondjaidat a kezemben tarthatnám, a tengerbe dobnám őket! De ezeket nem vagyok képes megtenni! Nem tudok hegyet építeni vagy megfogni egy szivárványt DE engedd , hogy az legyek , amit legjobban tudok: Egy barát , akire mindig számíthatsz."