Pár nap Esztergomban
A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra,
Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb
partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik
hazánk
egykori első fővárosa. A Dunakanyar legfelső városának is szokták nevezni.
Itt látható a legnagyobb magyarországi templom, a Bazilika melynek tövében,
a csendes Prímás szigeten található a Hotel Esztergom, közvetlenül a két
Duna-ág (Kis Duna, Nagy Duna) találkozásánál, ahol megszálltunk.
A lakásunktól mért nem nagy távolság (50 km – az
1.200 Ft 2 főre busszal) és a fenti csalogató mondatok, no persze és az üdülési
csekkek elfogadása miatt választottuk ki a Hotel Esztergom*** szállodát idei
első közös szabadságunk eltöltésének helyszínévé.
A késő délutáni órákban végre megérkeztünk.
Szerencsére az autóbuszon nem volt túl meleg a bekapcsolt klímaberendezésnek
köszönhetően, így könnyedén vettük a Budapest – Esztergom távot, mindössze
másfél óra alatt.
A recepción szívesen fogadtak, mint
általában minden szállodában.
„Beköltözés” után ismerkedtünk a városkával, félpanziósok révén
leginkább azért, hogy egy olcsóbb „ebédelési lehetőséget” derítsünk fel.
A Hotelból - mint később kiderült, - a Macskaút
felé vettük az irányt, így az ebédelési lehetőség felderítése inkább a helyiek
iránymutatására alapult.
A jellegzetes kicsi, egymásbaérő házikók nagyon barátságosan fogták közre a hol aszfaltozott, hol macskakövezett utcácskákat. Minden második-harmadik házikóban vagy múzeum, vagy megszomjazott vendégváró csalogatta a látogatókat.
Sok templom, szobor, emléktábla utalt Esztergom ősi múltjára. (Amint utánanéztem, egyből lenyűgözött az a rengetek adat és esemény, amelyeket eddig még csak nem is sejtettem.)
A mai Esztergom és környéke az őskortól(!) lakott településnek számít.
A római korban jelentős castrum épült ki a Várhegy keleti oldalán, virágzó várossal, (Solva) dunai átkelőhellyel, mely egyben a Duna menti limes vonal egyik fontos erődítménye volt. 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, amikben jelentős számú katona állomásozott. Solva lakóinak 121-ben Hadrianus császár római polgárjogot is adományozott.
castrum: latin szó, jelentése: vár. A római korban a katonai tábort jelentette. Mindig
ugyanolyan tervrajz szerint készült el, sőt a castrum tervrajzát mintául felhasználva
alapították városaikat a rómaiak.
Solva: Római település a mai Esztergom területén.
limes: a Római Birodalom őrzött határa.
Esztergom nevét a dunai bolgár eredetű bőrpáncél készítőinek
településéről kapta.
estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár)
igy lett Estrogun, magyarosítva Esztergom.
Amint Eszergomot a rómaiak idején Salvanak nevezték, a népvándorlás idején a
frankok Osterringunnek nevezték el (Ostar=kelet, rungen=vár), tehát a frankok keleti
vára volt. A középkori latinság ebből Stringonium-ot, a szlávok Ostrihom-ot, a
magyarok végre Esztergomot csináltak.
A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének
Esztergomot választotta. A város a X-XI. században válik Székesfehérvárral szemben országos központtá. E helyen, ahol a „Duna sok vidék gazdagságát hordja össze” építette fel a korábbi római erőd alapjaira hegyi kővárát, hozzá alakótornyot, István vértanú templomát 972-ben.
Itt született Vajk, azaz Szent István király,
akit itt is kereszteltek meg. Bár hercegi székét
Nyitrán tartotta, apja halála után Esztergomba
hívatta össze a főembereket és a vitézeket, és maga is odavonult seregével Koppány támadásának hírére.
Az ott jelenlévő hívei jelenlétében nagyfejedelemmé tétette magát.
A Koppány-féle lázadás leverése után az esztergomi fejedelmi székhelyen tűzette ki Koppány egyes testrészeit.
1000. karácsonyán itt koronázták királlyá is, és ezzel Esztergom lett a királyok székvárosa is egészen a tatárjárásig.
Esztergom Magyarország fővárosa is volt 1256-ig IV. Béla koráig.
István király a várhegyen építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el
.
Kommentáld!