A 90’es évek második felében a világ kávétermelése jelentős növekedésen ment át, melynek nagy részét a vietnami és a brazíliai termelés adta. Az ezredfordulóra a világ kávétermelése éves ingadozásokkal 115 millió zsákra nőtt (egy zsák kb. 60 kilogramm), az európai kávépiacon a német a legnagyobb évi 10-11 millió zsákkal. Nyugat- Európában a kávéfogyasztás az elmúlt 3 évben évi 1%-kal nőtt. A korábbi pangást, visszaesést az új kávéitalok, elsősorban a kész cappucinok megjelenése és elterjedése változtatta növekedésre.

A világ legnagyobb kávétermelője Brazília, 26 millió zsák éves terméssel, melyből több mint 17 millió zsák kerül exportra. A második Kolumbia, a harmadik Vietnam. Vietnam az utóbbi évtizedben soha nem látott növekedésnek indult. Ültetvényein szinte csak robusztát termesztenek és az éves termelés évi néhány milliós zsákról mára közel 15 millióra nőtt.

A kávé, az olaj után a 2. legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi termék, a víz után pedig a 2. leggyakrabban fogyasztott ital a világon.

Évente 90 milliárd dolláros ipar.

  A kávéiparban 20 millióan dolgoznak, ebből csak Brazília 5 millió embert foglalkoztat. A világ kávétermelése csak 20%-ban származik nagy ültetvényekről. A fennmaradó 80% átlagosan 5 hektár alapterületű földekről származik. Ezeket a birtokokat világszerte 10 millió kistermelő és családja műveli. Egy ilyen család kávéból származó éves bevétele 100-500 dollár.

Látod a lehetőséget?

A folyamat végtermékét jelentő csésze kávéból négyszázmilliárd fogy egy évben, és hatmilliárdan vagyunk, ezért minden emberre éves szinten 66 elfogyasztott csésze kávé, azaz egy kávécserje közel fél éves hozama jut.

A kávéüzletről Magyarországon

Magyarországon évente 22 ezer tonna kávét kortyolgat el a lakosság.

Ez személyenként 2-3.5 csésze kávét jelent.

Évente 5.25 milliárd Ft-os üzlet.

Látod a lehetőséget?