Kis türelmet...
Életfoszlány - bocsáss meg Attila
Nincsen apám. Van anyám.
Nincs istenem. Van hazám.
Sírom sincs, de ne is legyen,
szél lesz egykor szemfedelem.
Szívem tiszta. Nem török be,
igaz: meg sem, embert ölve
megélt létem hatalom,
mindegy milyen: nem adom.
Néhány napja nem eszem,
nincs vajam, se kenyerem.
Nem számít. Míg szívem dobban
itt maradok jóban, rosszban.
Nem fed majd el áldott föld,
fent leszek és lent a zöld.
Fű, fa virág nem terem
egykor érző szívemen.
(C) Oláh Gabriella
Coldplay-- "Clocks"
https://www.youtube.com/watch…
# Oláh Gabriella
Con triztezza
Varázsos őszre zord tél hidege támad, a puha pelyheket haragvó felhők űzik, ásítva ébred a nap tavaszkor és halvány arany, amikor tűnik.
A nyár ölel, ruhája színarany, a szél langyosan simít, ha hajamba kap, rőt vörösben érkezik az alkony és lágyan ring a zenitre a Nap.
A világ napról napra egyre változik, a tegnapra folyvást jönnek új napok. Csermelyeket szülnek egyre a hegyek, fordos habjaikból lesznek a tengerek.
Élünk és nem tudjuk, térünk-e még vissza? Létünk, mint foszló párát fújja el a szél, Mi marad belőlünk? Korhadó, süppedt sírfa rajta hervadt rózsa, melyet sírva néz az ég.
Fotó:Veress Gyula
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!