Mennyi ember nem figyel a szavaira, pedig sok rossz dolgot nem vomzanánk az életünkbe.Gondold végig egy nap alatt---vagy egy óra alatt is milyen szavakat használsz..Lehet, hogy már reggel fel keléskor úgy inditasz, hogy ....és csak mondod és mondod és mondod.  Beprogramozod magad arra a napra..akár jó dolgokra gondolsz akár rossz dolgokra...és ezt be is vonzod az életedbe..Ekkor jön az, hogy engem mennyire ver a sors,,,miért érdemlem ezeket a dolgokat,,,miért, miért!

A válasz az elgondolt , ki nem mondott és ki mondott szavaid hozzák létre  az életedet...nem a sors...hanem te magad.

Keveset mosolygunk, és igy könyveltek el minket magyarokat, hogy állandóan rosszkedvűek vagyunk és pesszimisták.

A mosoly jó kedvre derit..finom kis mosillyal szó nélkül köszönni lehet másoknak és megköszönni dolgokat.. Tudatosan fejlesszük magunkban, hogy nem kell rosszkedvű morcos embernek lenni..Nézzünk szét környezetünkben, s egy mosolyt csak úgy..... inditsunk a másik ember felé...barátsággal.....észreveszed, hogy visszamosolyog ......vagy valaki másra..

Arra kérlek, hogy tedd jó szokásoddá, hogy  mosolyogsz..az élet elmegy mellettünk..és nem olyan rövid, hogy ne változtass  a szokásaidon..

Egészen más lesz az ok és okozat, ha az emberben még egy erő még egy motivum él:...az önismeret!

Meg kell értenünk, hogy a bensőnkben mi történik, és hogy ez a történés mely forrásokból származik.

Az önismerő  más emberré lesz. A lelki élet az, amely előre néz, tapasztalatot gyűjt, emlékezetet fejlesszen. Ez a mi lelki életünk velünk született képesség kifejlődése, amely támadó, elháritó, vagy biztositó, védekező szervnek tekinthető aszerint, hogy az élő szervezet támadásra vagy védekezésre szorul.