Mindig is hittem, hogy semmilyen emberi kapcsolat nem tartható fent hosszú távon csak az, ami kölcsönösen előnyös. A XXI. században az emberi kapcsolatokban és a vezetésben két fontos dolog kell: karakter és kompetencia. A karakter, azt a „jellemet” takarja, amilyen emberek vagyunk jó és rossz tulajdonságainkkal együtt, ahogy viselkedünk, ahogy érzünk, ahogy gondolkodunk, amit mondunk. Idegen szóval az integritás jellemzi leginkább, vagyis mennyire van összhangban a gondolatunk, az érzésünk, a cselekedetünk és az amit kimondunk. A kompetencia, a tevékenységi területünkön az „eredményes és befejezett munkát” jelenti.

 Leadership is a potent combination of strategy and character. But if you must be without one, be without the strategy./A vezetés, megfelelő kombinációja a karakternek és a stratégiának. De ha az egyik nélkül kellene vezetni akkor az a stratégia lenne./

-       Norman Schwarzkof –

Miért is olyan lényeges kérdés a bizalom, vagy a bizalom hiánya?

A XXI. században a sebesség és a profit (bevételek és költségek különbsége) ugyanolyan fontos marad és semmi sem gyorsabb, mint a bizalom sebessége. A bizalom hiánya ezzel ellentétben a legnagyobb költség, ami felmerülhet egyéni, családi, közösségi, vállalati és társadalmi szinten.

A bizalomhiány költsége, vesztesége, olyan „láthatatlan adó” amit érintettjei talán nem is tudatosan „fizetnek”, de nagyságrendje sokkal nagyobb, mint a „látható adók.” A magas bizalmi kultúrával rendelkező közösségek „anyagilag és vagyongyarapodás” szempontjából is versenyképesebbek hosszútávon, mint az alacsony bizalmi kultúrával rendelkezők. A bizalmi kultúra szintje egy közösségben a gazdasági, pénzügyi fenntarthatóság, ill. ezen túlmenően a hosszú távú életben maradás alapvető tartópillérének erősségét is jelzi.

A mostani világgazdasági válságot minden szinten bizalmi válság előzte meg, bizalmi válság okozta, bizalmi válság tartja fenn. Emberek és emberek vezette intézmények iránti bizalom rendült meg és a kiút is csak a bizalmi szint fokozatos és következetes visszaépítésével lehetséges.

De gondolatébresztőnek nézzünk néhány szintet, ahol a bizalom hiánya anyagilag is mérhető veszteséget, „láthatatlan adót” jelent az érintett embereknek, szervezeteknek, közösségeknek.

A BIZALOMVESZTÉS PÉNZBEN MÉRHETŐ VESZTESÉGE:

1, EGYÉNI SZINTEN: A bizalom hiánya az önbizalom hiányát jelenti. Önbizalom hiányában az egyén nem kreatív, nem kezdeményez, nem keresi a munkát, nem dolgozik, lassabban ér el célokat, a tehetségét nem kamatoztatja maga és a közösség javára. Visszahúzódó és mások „prédájává” váló vagy mások tartós segítségére szoruló ember lesz, hamar feladja, ha a dolgok nehezebbre fordulnak, nem épít, nem alkot, nem gyarapít, „lehúz” másokat is, a környezetét is, tartósan gyengíti a közösséget. Ennek költsége, vesztesége, elmaradt haszna pénzben mérhető mind az egyén, mind a közössége számára.

2, CSALÁDI SZINTEN: A bizalom hiánya válásokhoz, vagyonok elvesztéséhez, cégek széthullásához, felépített vállalatok szétveréséhez, stresszes és betegségekkel terhelt hétköznapokhoz, elkallódott utódokhoz, magára hagyott idős szülőkhöz és nagyszülőkhöz, titkolózásokhoz és napi taktikai és manipulációs küzdelmekhez vezet ami „lassít” és pénzben mérhető anyagi veszteséget okoz.

3,  EGYÉNEK ÉS INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS:

A bizalom hiányában az emberek otthon tartják pénzüket (ami folyamatosan veszt vásárlóértékéből az infláció, drágulás miatt) és nem bízzák szakértőre. Bizalom hiányában azonnal kiveszik a pénzüket a bankból és több esetben annak csődjét okozzák, bizalom hiányában nem tesznek félre idős korukra, mert „nem bíznak” a jövőben és az intézményekben, akik kezelik a pénzüket, ezáltal nagyrészük időskori biztos elszegényedést és nyomort kap eredményül, a pénzintézetek pedig bevételi lehetőségtől esnek el. Ha az emberek befizetik az adót, de azt látják, hogy a befizetett pénzt ellopják, adójukból nem a közösség számára hasznos dolgok, hanem magánvagyonok épülnek és befizettet adójuk korrupt emberek zsebében landol, akkor „mennek a föld alá” és mindent kitalálnak az adófizetés elkerülésére.

4, VEZETŐK ÉS VEZETETTJEIK KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS:

Bizalom hiányában óriási fluktuáció, szabotázsok, rejtett intrikák, „hátba szúrások”, rettegés, félelem, viták, egy kirúgott munkatárs „bosszúja”, a kontroll és a fegyelem tartására bevezetet „dolgozókat szabályozó ellenőrző és megfigyelő rendszerek, ellopott üzleti tervek, adatok, stb. Ez mind-mind a sebesség, a kiváló teljesítmény ellen hat, pénzben mérhető veszteséget okoz. Ahol a morál és az erkölcs magas(magas bizalmi szint van), nincs szükség írott szabályokra, ahol a morál és az erkölcs alacsony, az írott szabályoknak nincs kényszerítő ereje.

5, SZERVEZETEK ÉS SZERVEZETEK KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS:

Bizalom hiányában egyik szervezet nem fizet a másiknak, egyik bank nem ad hitelt a másiknak, egyik vállalkozás nem vállal szolgáltatást, szállítást a másiknak, nem fizet a másiknak, stb. Ez valahol, valakinél mind-mind költséget, mérhető veszteséget okoz.

6, „ORSZÁGOk” és „ORSZÁGOK” KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS KÖLTSÉGE:

Pénzben mérhető, ha egy országnak magasabb kamatra adnak hitelt, mert a hitelezők „kockázatosnak” tartják az országot és „kockázati felárat” számítanak fel. Hogy ez mennyire mérhető, azt az mutatja, hogy Magyarország egyes szakértők szerint 400 milliárd Ft-al fizet több kamatot évente az államadóssága után, mint a kevésbé kockázatos országok. (A pontosítás végett ezt a töbletkamatot is a 2,5 millió közös kasszába befizető ember „nyögi”)

KÖZÖSSÉGI SZINTEN A BIZALOMHIÁNY PÉNZBEN MÉRHETŐ NEGATÍV HATÁSAI, AMIK EGYÉNI, CSALÁDI, INTÉZMÉNYI, SZERVEZETI, VÁLLALATI, ORSZÁGOS SZINTEN VANNAK ÖSSZEADÓDNAK ÉS ÓRIÁSIRA RÚGNAK.