Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Dóra
Az én Dórám 1986 -ban érkezett.Mikor hazavittem , anyám vagy fél óráig nem engedett be minket(macskapárti volt) ,de aztán mi győztünk. Akkor még nem tudtuk,hogy az ír szetter nem a blokba való,és mekkora mozgásigénye van.Hát meg is dolgoztatott minket rendesen,ahogy cserepedett (idézet direkt).
De csináltuk vele a sétáltatástól a kiképzésig mindent amit kellett.Sokat jártam vele a Marosra ,ott tanult meg úszni.Meg az erdőre is vittem naponta,volt,hogy nyulat is kergetett.Télen ,vagy rossz időben nehezebb volt,persze ő ment volna akkor is.Ilyenkor bosszúból szétrágta anyámnak valamelyik cipőjét,mindig a jobblábast.Akkoriban nálunk lakott Májer Zsiga,a vásárhelyiek sokan ismerték,másodéves volt a szinművészetin.
Persze a kora reggeli kutyasétáltatásba ő is be volt osztva.Volt olyan is,hogy Dóra kitépte magát a pórázból és megkerülve a blokkot bekérezkedett. Majd két mellső lábát feltéve az ablakpárkányra vigyorogva figyelte,amint Zsiga még mindig őt keresi a nagy hóhullásba.
Aztán volt Zsigának egy nagyon szép borsalino kalapja,amit nagyra becsült és féltett,amíg Dóra egy magányos órájában szét nem rágta a karimáját.
Anyámmal fedeztük fel és gyorsan el is dugtuk a hűtő mögé,nehogy Zsiga észre vegye és agyonvágja Dórát. Pár napig nem is volt baj,ragyogott a nap,nem hiányzott a kalap.De amint beborult,Zsiga keresni kezdte a kalapot,mi meg Dórát féltve szépen letagadtuk. Anyám még hajtogatta is:
-Biztos elhagytad valamelyik buliban,mert rendetlen vagy!
Ezért Zsiga egy fél évig minden buliban feltette a költői kérdést,hogy ki látta az ő kalapját,nem e maradt véletlenül éppen ott. Már mindenki tudta és félrefordulva kuncogott,amíg valaki szolt,hogy nézzen már be otthon a hűtő mögé.De addig már elpárolgott a mérge és Dóra megúszta a nyúzást.
Egyszer meg csomagot kapott otthonról,Nagykárolyból.Meglepetésnek szánta és mindent szépen elrendezett a konyhaasztalon,majd elment próbára a főiskolába.Mi nagyon örültünk a meglepetésnek,Zsiga már nem annyira,mikor este hazajött.
-Na együnk egy kis rántott nyulat! mondta lelkesen,mire mi csodálkozva:
-Milyen nyulat te Zsiga??! Nyúl az nem volt egy morzsa se,Dóra eltüntette.
De Zsigunak is lehetett volna annyi esze,hogy ne bízza Dórára a ,,káposztát,,.

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Régebbi bejegyzések

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu