"... Miért csak karácsony előtt néhány héttel, néhány nappal kerül szóba mindig a Krisztus második eljövetele? Meg az, hogy mit jelentene ez annak, aki erre komolyan készül? Miért nincs ott bennünk ennek a felszabadító, bátorító öröme?

Mi nem a világ végét várjuk, hanem a mi dicsőséges Urunkat. Nem valami ismeretlen hatalmasságot, hanem azt, akivel a hívők már most együtt élünk. Akivel sokan közülünk ma is beszéltünk. Akiről tudjuk, soha nem hazudott, eddig még soha senkit nem csapott be. Akit hit által ismerve is szeretünk. Akiről tudjuk, hogy szeretett minket és önmagát adta értünk. A vele való szemtől szembe való találkozásra készülünk.

Készülünk-e? És ha nem, miért nem? Akikben ez a reménység tudatos, azoknak éppen életük hullámvölgyei, szenvedései, nagy talányai, veszteségei között ez örömet jelent és tartást ad.

Azt az igaz ítélőbírót várjuk, akiről tudjuk, hogy előzőleg már odaállt helyettünk Isten ítélőszéke elé mint vádlott. Magára vállalta sok hitványságunkat, bűnünket, sőt ténylegesen elszenvedte a mi büntetésünket. A vele való találkozásra készül az, akinek ádventi reménysége van. Bizonyosak lehetünk abban, hogy meg fogjuk Őt látni úgy, amint van, és a benne hívőket majd magához veszi, és mindörökké vele leszünk.

Éppen ezért a Jelenések könyve befejező szakasza alapján azt vizsgáljuk meg most, hogy mi segít abban, hogy ez a reményteljes várakozás ott legyen a szívünkben. Nem elképzeléseket, illúziókat hajszolunk, hanem a mi Urunk igaz ígéretének a beteljesedését várjuk.

Miért várja a Krisztusban hívő ember az Ő második megjelenését? A sok ok közül hármat említek most. Olyanokat, amelyek kapcsolatban vannak mai igénkkel, illetve ebből következnek. Olyasmiket, amikről a Biblia több helyen beszél, s amiknek a valóságát a hívők tapasztalják is.

1. Az első oka annak, hogy Isten népe sóvárogva várja Krisztus második megjelenését az, hogy nyomaszt bennünket az a sok nyomorúság, ami az Istentől elszakadt, vele szembefordult világban van. Szenvedünk a bűn jelenléte és mérhetetlen rombolása miatt.

Jézus is szenvedett emiatt. Néhány alkalommal olyan keserűen sóhajt fel: Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig szenvedlek titeket, meddig leszek még közöttetek?

A Jelenések könyvének a címzettjeiről tudjuk, hogy szenvedtek a kegyetlen keresztyénüldözés miatt. Olvastuk azt is, hogy a mennyben levő, üdvözült vértanúk is háborognak, és kérdezik Istent: Uram, meddig tűröd még? Meddig engeded ezt még? Vess véget ennek a sok nyomorúságnak, ami a földön van!

És mi tudjuk, hogy amikor a mi Urunk megjelenik, akkor végérvényesen véget vet minden nyomorúságnak. Nem lesz többé nélkülözés, fájdalom, betegség, halál, félelem, gyűlölködés - mindaz, ami miatt most szenvedünk végérvényesen befejeződik. Ezért is várják a hívők Jézus megjelenését...." részlet Cseri Kálmán Adventi Isten tiszteletéből